Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-36

2731 Az Országgyűlés 36. ülése, 1970. június 26-án, pénteken 2732 keresztes társadalmi munkások; mindazok, akik részt vettek az árvízi küzdelemben. Külön kell szólni a fiatalok kimagasló helytállásáról. A védelemben részt vevő ifjú katonáknak, a könnyűbúvároknak és az árvízi küzdelem ezernyi ifjú részvevőjének szívós, fáradságot nem ismerő tettei ifjúságunk színe-javának áldozatkészségét, felelősségvállalását, felnövekvő nemzedékünk lelkesedését, társadalmunk gondjaival, nehézségeivel, alkotó munkájával való azonosulását bizonyítja. Tisztelt Országgyűlés! A védekezéssel sikerült sokmilliárdos értéket megmenteni a pusztulástól. De jelentős károkat is okozott az árvíz. A Szamos mentén, a teljes védett ártér 3 százalékát, 90 ezer holdat öntött el. Ebből mintegy 20 ezer holdat a folyó magyar szakaszán bekövetkezett gátszakadásokból kiömlő víz borított el. Károk keletkeztek más területeken a belvizek és a fakadó vizek következtében is. Különösen az épületkárok és a mezőgazdaság károsodása volt jelentős. Ezekről és a kormány által a károk rendezésével kapcsolatban tett intézkedésekről, a társadalmi megmozdulásokról, a gazdálkodó szervek felajánlásairól a pénzügyminiszter elvtárs expozéja részletes tájékoztatást adott. Nyomban az ár elvonulása után megindult a szervezett újjáépítés. Jó ütemben halad a helyreállítás, jelentős építőipari kapacitás összpontosításával, amelyet számottevően segít és egyben a helyreállítás költségeit is csökkenti a családtagok és az ifjúság részvétele az újjáépítésben. Az árvízkárok helyreállításához nagymenynyiségű építőanyagra van szükség. Ez az igény az építőipari termelés egyébként is feszült helyzetét nehezíti. A hiányzó építőanyagot a termelés erőteljes fokozásával és az import-lehetőségek kihasználásával szükséges pótolni. A helyreállítási munkák a Tisza—Szamos közén szorosan kapcsolódnak az árvízsújtotta községek rendezéséhez. A leginkább veszélyeztetett mély fekvésű, vagy az ismétlődő árvíz ellen megépülő védővonalon kívül fekvő területrészek helyett magasabb fekvésű területeken jelölik ki az újjáépítendő házak helyét. Az ide átköltöző lakosság telek-juttatásban részesül és kedvezőbb feltételek mellett kap építési kölcsönt. Űj lakónegyedek létesülnek, rendezett utcasorokkal, helyenként többszintes épületekkel, előkertekkel, úthálózattal. • A községek többségében a vízművek is megépülnek. Egész társadalmunk, párt- és állami szerveink és a terület lakossága egy akarattal működik közre az újjáépítésben. Hamarosan begyógyulnak az árvízokozta sebek, felépülnek és korszerűbbek lesznek az árvízsújtotta falvak, mint voltak. Tisztelt Országgyűlés! A tiszavölgyi rendkívüli árvíz elleni harcban a népek szolidaritása, mindenekelőtt a szocialista országok baráti együttműködése is megmutatkozott. A kormány ezúton is elismerését és köszönetét fejezi ki az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak, amelyek mind a Szamos menti bajba jutott lakosság mentésében, mind a Szeged környéki védekezésben önzetlen, baráti segítséget nyújtottak. A Tisza Szeged alatti, határmenti szakaszán a magyar és a jugoszláv árvízvédekezők vállvetve védték a gátakat. Az árvízi előrejelzésre kiterjedő és az árvízvédekezés lényeges mozzanataiban való folyamatos együttműködés a szomszédos szovjet és jugoszláv vízügyi hatóságokkal különösen jó volt. A védekezés folyamán fokozatosan a román vízügyi szervekkel is megfelelően alakult. Gépesített magyar árvízvédelmi osztagok működnek együtt a román vízügyi dolgozókkal és a lakossággal a Szamos Szatmárnémeti alatti gátszakadásainak elzárásában. Ennek a gyors és eredményes munkának köszönhető, hogy a Szamos menti községekben az újból meginduló életet nem veszélyeztette az árvíz elöntés, amikor új áradás alakult ki a Krasznán és a Szamoson. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya szolidaritását juttatta kifejezésre az árvízvédekezéshez küldött anyagokkal, eszközökkel, korszerű gépesített árvízvédekező osztag kirendelésével és a szükséges gépek soronkívüli szállításával. Csehszlovák és lengyel szervek is segítséget nyújtottak az árvízvédekezéshez szükséges anyagokkal. Számos országból, több nemzetközi szervezettől érkezett — az együttérzés megnyilvánulásaként — adomány az árvízkárosultak javára, amiért e helyről is köszönetet mondunk. Az árvízzel összefüggő nemzetközi kapcsolatokról szólva, külön ki kell emelni a közös vízgyűjtő területen fekvő országok még erőteljesebb, szervezettebb, intézményesebb együttműködésének szükségességét. A mostani árvíz is bebizonyította, hogy a vízgyűjtő terület természetföldrajzi értelemben, az időjárási és víz járási viszonyokat tekintve egységes egészet alkot. A bihari hegyekben lehulló eső, a Görgényi havasokban vagy a Vihorláti hegyekben lezúduló felhőszakadás órák, napok alatt megjelenik az Alföld folyómedreiben. A gátak védelme a határon innen és túl közös ügy, a szomszédos baráti népek még szorosabb, testvéri együttműködésével valósítható meg eredményesen. Olyan vízgazdálkodási együttműködést kell kialakítani a közös vízgyűjtő területeken fekvő országok között, amely tiszteletben tartja minden ország szuverenitását, de lehetővé teszi mindegyikük számára a közös vízgyűjtő terület egészére kiterjedő víz járási viszonyok kölcsönös megismerését, folyamatos figyelemmel kísérését, a bekövetkező változások észlelését, az árvízi előrejelzés hatékony, gyors, korszerű alapokon történő megszervezését, és — hadd tegyem hozzá — az árvízvédekezés időszakában a közvetlen, széles körű, folyamatos együttműködést. Bár a Tisza a nemzetközi jog formális követelményeit tekintve nem minősül nemzetközi folyónak, mint a Duna, mégis öt ország folyója, s így nemzetközi érdekeltségű. Vízgyűjtő területe felülről lefelé haladva — a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Jugoszlávia területére esik. Vízkincsének hasznosítása és a pusztító árvizei elleni védekezés nemzetközi öszszefogást igényel.