Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-22

1739 Az Országgyűlés 22. ülése, 1969. április 18-án, pénteken 1740 további fejlesztését is tükrözik. Ezek közül jelentőségénél fogva az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966-ban hozott törvényt emelem ki. Az elmúlt év őszén hozta meg az Országgyűlés a népi ellenőrzésről szóló törvényt, amely az utóbbi évtized tapasztalatait hasznosítva tovább fejlesztette ezt a fontos intézményt, melyre mind a gazdasági, mind az állami életben új, jelentős feladatok várnak. Az utóbbi években több kormányrendelet és kormányhatározat jelent meg, amelyek a tanácsi munka korszerűsítését szolgálja. A tanácsok szakigazgatási szerveinek irányításáról, a községi tanács egységes szakigazgatási szervéről szóló jogszabályok a hatáskörök decentralizálására irányuló egyéb rendelkezésekkel együtt hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanácsok minél jobban ellássák sokrétű feladataikat, szakszerűbben, gyorsabban és eredményesebben intézzék a hatáskörükbe tartozó ügyeket, ugyanakkor jobban biztosítsuk a központi irányítás hatékonyságát. Jogrendszerünk továbbfejlesztése átfogó szabályozást tett szükségessé néhány más területen is, ahol az eddigi szabályozás nem volt eléggé áttekinthető, vagy részben még a felszabadulás előtti időből származott és nem felelt meg jelenlegi viszonyainknak. Nagy lépést tett ezen az úton az Országgyűlés a szabálysértésekről szóló törvény megalkotásával. Most — a végrehajtási rendeletekkel együtt — néhány jogszabály foglalja össze azokat a rendelkezéseket, amelyek korábban körülbelül 300 helyen voltak szétszórva. A törvény alig fél éve lépett életbe, s az eddigi tapasztalatok szerint jól alkalmazzák azt a községekben is, ahol most kapcsolódtak be a szabálysértések elbírálásába. Felszabadulás előtti, sőt részben még a múlt században keletkezett jogszabályokat helyezett hatályon kívül a vasutakról szóló törvény, amely a közlekedés egyik fontos ágát szabályozza, és hozzájárul, hogy távlati közlekedéspolitikai elgondolások megvalósuljanak. Jelentős jogterületek szabályozására irányul az új követelményeknek megfelelően a találmányok szabadalmi oltalmáról, valamint a szerzői jogról szóló két új törvény is, amelyet a jelenlegi ülésszakon fogadott el az Országgyűlés. Az utóbbi években hozott fontosabb jogszabályoknak ez a példaszerű áttekintése meggyőzhet arról, hogy a jogalkotás terén jelentős eredményeket értünk el. Társadalmi-gazdasági viszonyaink gyors fejlődése azonban oda vezetett, hogy a korábbi időszakban létrehozott jogszabályok számos területen részben vagy egészben meghaladottakká váltak jogrendszerünkben. Ez szükségessé tette, hogy általában napirendre tűzzük jogrendszerünk átfogó továbbfejlesztését. Ez több évre terjedő feladat, amelynek megvalósítása tervszerű, összehangolt munkával érhető el és megfelelő jogalkotási program kidolgozását teszi szükségessé. A program kidolgozása még folyik, de nagyjából már körvonalazhatók az elképzelések. A tervek összeállításánál egyik kiindulópontunk, hogy a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban — az általánosítható tapasztalatok birtokában — a közeli években átfogó, időtálló, magas szintű jogszabályokkal kell felváltani azokat a rendelkezéseket, amelyek nem teljes körben, vagy alacsonyabb szinten szabályoznak lényeges kérdéseket. így indokolt az állami vállalatokra, a szövetkezetekre, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó magas szintű jogszabályok — törvények vagy törvényerejű rendeletek — előkészítése és megalkotása. E jogszabályok előkészítése, a tapasztalatok összegezése elkezdődött. A gazdaságirányítás új rendszerének továbbfejlesztése érdekében jogilag új módon kell szabályozni olyan területeket, mint a szocialista szervezetek társulásai, a védjegyek oltalma, vagy a tisztességtelen verseny. Az e kérdéseket rendező jogszabályaink ugyanis még a múlt rendszerből valók. Fejlődésünk új követelményei napirendre tűzték a nemzetközi magánjogi törvény megalkotását is. A Központi Bizottság és a Kormány ez év március 5-i és 6-i együttes ülésén szükségesnek ítélte társadalmunk és államszervezetünk néhány alkotmányos kérdésének elemzését. Ezt követelik tőlünk a szocializmus építésének soron levő feladatai. Ebből a célból is napirendre került alkotmányunk módosítása és azzal összefüggésben több magas szintű jogszabály megfelelő átalakítása, így például ki kell majd dolgoznunk az új tanácstörvényt és azokat a jogszabályokat, amelyek magas szinten szabályozzák a tanácsok megnövekedett hatáskörét és felelősségét. Napirenden van az igazságszolgáltatási tevékenység továbbfejlesztése is. Célunk, hogy a szocialista törvényesség maradéktalan ér vényre juttatása mellett egyszerűbbé, gyorsabbá és eredményesebbé tegyük a bűnüldözés, valamint az igazságszolgáltatás szerveinek, a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak a munkáját. Ez csak úgy érhető el, ha az igazságszolgáltatás átfogó törvénykönyveit, a Büntető és a Polgári Törvénykönyvet, a büntető és a polgári eljárásjogi szabályokat összhangba hozzuk ezekkel a követelményekkel. A jogvitákat eldöntő különböző hatósági szervek rendszerét a mostaninál egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kell tenni. Èz jelenleg túlzottan széttagolt, tarka és annyira bonyolult, hogy az állampolgárok, de még a szakemberek is nehezen igazodnak el, hogy az egyes ügyek eldöntésére melyik hatósághoz kell fordulniok a párhuzamos hatáskörök következtében. A jogvitákat eldöntő szervek, a bíróságok, a különféle szabálysértési hatóságok, a munkaügyi, a gazdasági döntőbizottságok, a tanácsi igazgatási, szövetkezeti szervek, a társadalmi és a választott bíróságok és más szervek feladatkörét úgy kell szabályozni, hogy a vitás ügyekben az arra leginkább alkalmas szerv döntsön. A felesleges széttagoltság és párhuzamosság megszüntetése fontos érdek. Ez megkönnyíti majd a szervek irányítását, és egységesebbé válik a jogalkalmazás gyakorlata is. A kormány a közelmúltban hozott határozatával feladatul szabta a kisipari, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek, továbbá szövetségeik jogi helyzetének rendezését. E kormányhatározat célja, hogy növelje a szövetkezetek gazda-