Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-35

2689 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2690 lek növekedésében eredménnyel járt. Ezt iga­zolja a bevételi többlet csaknem 2 milliárd fo­rintos eredménye, valamint a fejlesztési alap 3 milliárd forintnyi többletbevétele. Olyan bevé­teli lehetőségeket is felhasználtak, felkerestek, amelyekkel azelőtt egyáltalán nem, vagy alig tö­rődtek. Itt kell megemlíteni a bevételi hátralékok kérdését, ami lényegében két területre, a szociá­lis és az egészségügyi területre korlátozódik. Itt az állami gondozottak díjának, valamint a kór­házi ápolási díjaknak a behajthatatlansága miatt adódnak a bevételi hátralékok, és ez bizony egy­egy területen, vagy egy-egy kórháznál nem egy­szer több mint félmillió forint, ami az ő évi gaz­dálkodásukban nagyon komoly negatív tényező. Vizsgálataink megállapították, hogy a me­gyei tanácsok, városi tanácsaink jól gazdálkod­tak, de kicsit még sokszínű a gyakorlat, hiszen a fejlődés fokozatosan valósul meg itt is. Sok még az úgynevezett megyecentrikus gazdálkodá­si felfogás. Jobban és bátrabban kell a városok­nak, a nagyközségeknek, a nagyobb költségve­tési intézményeknek a helyi önálló gazdálkodás lehetőségét biztosítani, és segíteni őket, hogy eh­hez fel is nőjenek. Egyre nagyobb azonban azok­nak a megyéknek a száma, ahol kialakul az op­timális, az élethez, a feladatokhoz igazodó, a me­gye egész területére kiterjedő gazdálkodási rend. Itt az a fontos, hogy a tanácsi pénzalapok tovább növeljék a tanácsok gazdasági önállóságát és az átengedett bevételi forrásokat állandósítani tud­ják. Helyesnek bizonyult, hogy a bevételi több­let vagy megtakarítás az adott évről átvihető és alapszerűen kezelhető. Ezáltal jórészt megszűnt az év végi költekezés, és ez megfontoltabb, nyu­godtabb, előrelátóbb megyei, városi gazdálkodást tesz lehetővé. Különösen fontos tanácsaink gazdálkodási lehetőségeinek továbbfejlesztése, mert a vidék fejlődése, iparosodása, termelőszövetkezeteink mind láthatóbb eredményei, fejlődése igényli a tanácsoktól a területfejlesztési feladatok, a kom­munális feladatok elvégzését és megoldását, a la­kosság napi gondjainak, életének, munkájának segítését. Termelőszövetkezeteink fejlődése, gaz­dálkodása egyre nagyobb szerepet játszik a vi­dék településének gazdasági életében, egyre szo­rosabb a kapcsolat a település fejlődésével, és ez igényli a szociális, kommunális feladatok ellátá­sának növelését. Ehhez jó gazdasági lehetőséget ad, hogy 1971-től kommunális hozzájárulást a megye területén levő valamennyi termelőegy­ségnek fizetnie kell. Tisztelt Országgyűlés! A fejlesztési alapok­kal való gazdálkodás is pozitív, a bevételek nö­vekedtek, de elsősorban iparvidékeken, városok­ban. A megyék között e tekintetben elég nagy még a differenciálódás, amit a költségvetésnek tekintetbe kell vennie. Problémát jelent a tanácsi gazdálkodásban a fejlesztési lehetőségek megvalósítása. Itt is az építési kapacitás hiánya miatt. A tanácsok saját pénzforrásából megvalósuló beruházási előirány­zatokat országosan alig valamivel 20 százalék fe­lett tudták csak teljesíteni. Nehézségeket jelent, hogy a kommunális beruházások ma még túl­nyomórészt hagyományos technológiával való­sulnak meg, ami igen munkaigényes. A tanácsok pénzmaradványai a többletbevételek mellett el­sősorban éppen a felújítások, karbantartások el­maradásából és bizonyos bérmegtakarításokból adódnak. Szükséges, hogy a tanácsok minél gyorsabban fejlesszék saját építési, karbantartá­si kapacitásukat. Erre néhány megye jó példájá­val már 1969-ben is jeleskedett. Tisztelt Országgyűlés! Az 1969. évi zárszám­adáshoz, gazdálkodásunkhoz a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság részéről ezekben a kérdések­ben kívántam hozzászólni. Egyetértve a benyúj­tott zárszámadással és a Vályi elvtárs expozéjá­ban elmondottakkal, én is javaslom a tisztelt Or­szággyűlésnek a zárszámadásról szóló jelentés el­fogadását, miután az általában jó alapot nyújtott idei tervünk végrehajtásához, illetve lehetővé teszi, hogy költségvetésünk ez évben még ered­ményesebben valósuljon meg. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Vaskó Mihály képviselőtársunk. VASKÓ MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Ha az 1969. évi állami költségvetés számadatait összességében vagy akár részleteiben is összevet­jük az előttünk fekvő törvényjavaslat és jelentés valóságával, akkor egy sor kedvező tendenciát tapasztalhatunk gazdasági életünk alakulásában, és a jövő feladatai számára alkalmas következte­tést vonhatunk le. Az állami költségvetés elfogadása alkalmá­val Országgyűlésünk legfontosabb gazdaságpoli­tikai célként a gazdálkodás hatékonyságának és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását határozta meg. A törvényjavaslat és a jelentés egyértelműen bizonyítja, hogy az 1969. évi állami költségvetés célkitűzései nagyobbrészt megvalósultak. Adatai alapján megállapítható, hogy népgazdaságunk a tervben meghatározott irányban fejlődött. Ha az elmúlt évi eredményeket a korábbi évek gazda­sági fejlődésével állítjuk szembe, akkor is azt ál­lapíthatjuk meg, hogy gazdasági helyzetünk év­ről évre javuló, hogy az utóbbi évek között a legfőbb területeken az 1969. évi fejlődés volt a legdinamikusabb. Dolgozó népünk jóleső érzéssel nyugtázhat­ja, hogy gazdasági fejlődésünk a gazdaságirányí­tási rendszerünk kedvező hatásával az egyensú­lyi viszonyok javulása mellett következett be. Kifejezésre jut ez abban, hogy nőtt a társadal­mi munka hatékonysága és a nemzeti jövedelem növekedése meghaladta a társadalmi termék nö­vekedési ütemét, hogy a nemzeti jövedelem fel­használásában a fogyasztás gyorsabban, a felhal­mozás — elsősorban a készletképződés — las­sabban növekedett, hogy a reálbérek és reáljö­vedelmek a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben növekedtek. Nagyra kell értékelni azt a tényt is, hogy külkereskedelmi mérlegünk tőkés viszonylatban is aktív volt az elmúlt év­ben. Nekünk, Borsod megyében dolgozóknak nemcsak a törvényjavaslat és a jelentés áll ren­delkezésünkre e kedvező tendenciák megállapí­tásához, hanem saját tapasztalatunk is. A me­gyénk gazdasági fejlődésében bekövetkezett vál­tozások az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt az országos helyzetnek felelnek meg. Egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom