Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2619 Az Országgyűlés 33. ülése, fel más tárcák által gyártott termékeket és nekünk nincs jogunk önhatalmúan megállapítani hosszabb szavatosságot, legfeljebb saját felelősségünkre, ha ezzel nem ért egyet az a tárca, vagy főhatóság, amelynek hatáskörébe az illető vállalat tartozik. Mi azonban arra törekszünk, hogy mivel az építmények tartóssága és igénybevétele szempontjából különbözők az igények, differenciáltabban állapítsuk meg a szavatossági időt, függetlenül az egy vagy három év megváltoztatásától. Itt arról van szó, tisztelt Országgyűlés, hogy jelenleg az építő- és szerelőipari szabályzat kidolgozása folyamatban van, részt vesznek benne az érdekelt minisztériumok és velük összhangban még ez év végéig ki kívánjuk adni a szabályzatot. Ez azt jelenti majd, hogy több mint 60 építőipari munkanem szavatosságát meg fogjuk állapítani, illetőleg szigorítani fogjuk a kivitelezési eljárást, ami hozzásegít majd bennünket a minőségi munka javulásához. A másik: a vállalatok elsőrendű érdeke, hogy ne csináljanak rossz munkát azért sem, mert a jelenlegi kapacitási viszonyok között nem szabad olyan munkát végezni, hogy később ismételten kelljen kapacitást, anyagot ráfordítani. Ezt a legszigorúbban igyekszünk megakadályozni és nagy súlyt helyezünk arra, hogy a munka minőségének javítása a vállalatok tevékenységének központjában legyen. Ezt a vállalatok vezetőinek jutalmazásakor, premizálásakor figyelembe vesszük. A legszigorúbban megköveteljük és a szabályzat módosításával kötelezővé tesszük az előírt anyagok használatát és alkalmazását, a technológiai sorrend megtartását, és az átadási eljárás megszigorításával módot kívánunk adni az építtetőnek arra, hogy nem megfelelő munka esetén ármérséklést alkalmazzon a kivitelezővel szemben. Ha olyan hiba fordul elő, amely a hanyag munka miatt keletkezett, attól sem rettenünk vissza, hogy bírósági eljárást tegyünk folyamatba. Éppen Molnár elvtárs választókerületében folyik jelenleg egy 16 tantermes iskola és egy ipari csarnok helytelen kivitelezése miatt bírósági eljárás. Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy nagyon sokszor a jogi viták azért húzódnak el, mert az illetékes szervek nem jelentik be időben a szavatossági igényeket, s ebből sok huzavona, kellemetlenség származik. Rá szeretnék mutatni egy olyan kérdésre, amely véleményünk szerint rendezést igényel. Ez a lakásszövetkezetek garanciájának problémája. Tudniillik a lakásszövetkezet, illetve a lakást vásárló szövetkezeti tag nincs kapcsolatban a kivitelező vállalattal és körülményesen, a beruházó útján tudja érvényesíteni garanciális igényét. Ez rendkívül elhúzza az ügyet, sok jogvitát eredményez és meg kell mondanom, sokszor a mi vállalataink is inkább kifizetik a büntetéseket, de nem csinálják meg ezeket a munkákat. Ezen feltétlenül változtatni kell. Arra is szeretném a figyelmet felhívni, ami nem eléggé köztudott, hogy a beruházókon kívül a lakásszövetkezet igazgatójának is joga van közvetlenül a kivitelező vállalathoz fordulnia a 1970. március 6-án, pénteken 2620 felmerült garanciális munkák elvégzése érdekében. A lakásszövetkezetnek ezt a jogát a lakásszövetkezeti jogszabályok módosítása során erőteljesebben hangsúlyozzuk majd. Egyébként a most januárban kiadott jogszabályban, amely bizonyos mértékig módosította a végrehajtást, előírtuk, hogy a házak átadása-átvétele előtt nyolc nappal köteles a vállalat értesíteni a szövetkezetet, hogy a képviselője ve- >, gyen részt az átadáson. Sajnos, sok esetben előfordul, hogy csak utána alakul meg a szövetkezet, és így az átadási eljáráson a szövetkezet nem tudja magát képviseltetni. s A legszigorúbban megköveteljük, hogy a tagok által tett észrevételeket a vállalat rögzítse és gondoskodjék a hibák kijavításáról. Éppen Katona elvtárs felszólalása kapcsán azt is megemlítem, hogy sajnos a nagyszámú építőipari szervezet növekedésével együtt sok „zseniális" mérnök került felszínre, akik hatalmas összegeket keresnek és főleg ebben jeleskednek, nem pedig abban, hogy az általuk vezetett építési . egység megfelelő minőségű munkát végezzen. Nemrég járt nálam egy mérnök, aki közölte, hogy egy Pest környéki ilyen szervezetnek a tagja, szeretne eljönni, mert fél, hogy az ott elkö- ^ vetett hibák miatt előbb-utóbb baj lesz, mert nem vették figyelembe az építési előírásokat. Hogy milyen kárt okoz a helytelen építési előírás, azzal kapcsolatban szeretnék utalni arra, hogy annak idején a bauxitcement használatát helytelenül engedélyező építési szabályozások miatt most igen jelentős kapacitást kell majd fordítanunk ezeknek a károknak a kiküszöbölésére. Előfordulhat, hogy a tsz-ben vagy más szervezetben levő házilagos brigádok egyikében ugyan növelik a tagság munkaegységét, de lehet, hogy a következő évben a hibák miatt csökkentik. Ezért javaslom, fel kell világosítani a tagságot arról, hogy ilyen probléma is jelentkezhet, ilyen negatív jelenségek is mutatkozhatnak ezeknek a brigádoknak a munkájában. összegezve, tisztelt Országgyűlés, most nem javaslom, hogy módosítsuk a szavatossági határidőt, azt változatlanul hagyjuk meg egy, illetve három évben, illetve a kivitelezési módszerek megszigorításával és minőségi munkára ösztönző intézkedésekkel hassunk oda, hogy a szavatossági kötelezettség valóban arra ösztönözze a vállalatokat, hogy kifogástalan terméket adjanak át és utólag semmiféle vita ne keletkezzék köztük * és az építtetők között. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ezen a téren fennálló hiányosságokat kiküszöböljük. Egyszer valószínűleg lehetőség lesz arra, hogy továbbfejlesszük * a szavatossági határidőt, illetve tovább terjeszszük ki, de ez — hangsúlyozom — rendkívül széles körű munkát és egyéb tárcák hozzájárulását is igényli. Kérem Molnár József képviselő elvtársat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. ELNÖK: Kérdem Molnár József képviselőtársamat, egyetért-e a miniszter elvtárs válaszával?