Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2621 Az Országgyűlés 33. ülése, MOLNÁR JÓZSEF: Tisztelt Képviselőtár­sak! A miniszter elvtárs értékelésével és vála­szával annyiban értek egyet, hogy elismerem a probléma jogosságát. Legyen szabad egy javas­latot tennem. Azt hiszem, egyetértés van abban, hogy nem volna célszerű, ha minden új eljárás, új módszer terhét az építtetők viselnék. A mi­nisztérium részéről megnyilvánuló törekvés fi­gyelmet érdemel, de szerintem az építtetők jo­gait rendeletileg kellene biztosítani. Rengeteg gond, probléma van ezekben a lakásszövetkezeti dolgokban. Éppen ezért legyen szabad javasol­nom, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium vizsgálja meg a kérelem jogosságát. Ne húzódjanak el ezek az építkezési ügyek a végletekig és a kivitelező, aki nem jó szándékú, ne hivatkozhassék arra, hogy számára rendeleti­leg nem írtak elő semmit. Ezért az a javaslatom, hogy a későbbiek so­rán térjünk vissza erre a témára, tekintve felve­tésem jogosságát, indokoltságát, tehát a kérdés­nek azt a lényegét, hogy az építtetők számára is minél nagyobb jogot kell biztosítani. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel úgy érzem, hogy a miniszter elvtárs válaszában lé­nyegében azt fejtette ki, amit képviselőtársunk most. mondott, megkérdezem az Országgyűlést, hogy a miniszter elvtárs válaszát elfogadja-e? Aki igen, kérem szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (9 képviselő.) Tartózkodott-e valaki? (Nem.) Megállapítom, hogy Képviselő elvtársunk részben, az Országgyűlés 9 ellenszavazattal elfo­gadta a miniszter elvtárs válaszát. Következik Riss Jenő képviselőtársunk in­terpellációja a gazdasági vezetők részére biztosí­tott állami gépkocsik személyes vezetése tárgyá­ban a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Riss Jenő képviselőtársunkat illeti a szó. RISS JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Csanádi elvtárs! Kérdésem a következő: Mikor kívánja szabályozni a miniszter elvtárs a gazda­sági élet területén dolgozó vállalatvezetők, fő­mérnökök és egyéb gazdasági vezetők részére biztosított állami személygépkocsik önálló veze­tésének lehetőségét? Interpellációm indokolásaként a következő­ket szeretném előadni: Gazdasági vezetőink nagy része ma már sa­ját személygépkocsival, jogosítvánnyal rendelke­zik, így a hivatalos használatra kapott személy­gépkocsi sem jelenthet különösebb feladatot ne­kik vezetés szempontjából. A külföldi országok­ban teljesen természetesnek tartják, hogy — egyes magasabb beosztású gazdasági vezetőket kivéve — a vállalatvezetők a részükre juttatott személygépkocsit saját maguk vezetik. Hitelesítették : Papp Lajos Dr. Pesta László soros 1970. március 6-án, pénteken 2622 E témakör rendezésével több ezer hivatásos gépkocsivezető lenne átirányítható a közvetlen termelőmunkába és nem hinném, hogy a ma­gyar gazdasági vezetők éppen a gépkocsivezetői képességeket tekintve maradnának el a külföld­től. Megismételve kérésemet, kérem a tisztelt miniszter elvtárs szíves válaszát arra vonatkozó­lag, hogy a rendelkezésre álló személygépkocsik használatának ügyét mikorra és milyen módon kívánja rendezni. ELNÖK: Az interpellációra dr. Csanádi György elvtárs, közlekedés- és postaügyi minisz­ter válaszol. DR. CSANÁDI GYÖRGY: Tisztelt Ország­gyűlés! Tulajdonképpen magára a kérdésre egész röviden tudok válaszolni. Jelenleg is biztosítva van, hogy a megfelelő állami szerv vezetője a rendeletnek megfelelően beosztottainak az állami kocsi vezetését engedélyezheti. Természetesen mi gondoskodni szeretnénk arról, hogy ezt a mód­szert kiszélesítsük. A kormány gazdasági bizott­sága megbízta a pénzügyminisztert, a munka­ügyi minisztert, s a közlekedés- és postaügyi mi­nisztert, hogy gondoskodjék ennek olyan kiter­jesztéséről, amely elsősorban gazdaságossági szempontból igen nagymértékű megtakarításokra ad lehetőséget, másrészt pedig az így felszaba­duló gépkocsivezetők igen nagy részét az autó­buszközlekedésben, illetve az áruszállításban le­hetne felhasználni. Kérem a tisztelt képviselő elvtársat és a tisztelt Országgyűlést, fogadja el a választ. (Nagy taps.) ELNÖK: Kérdem Riss Jenő képviselőtársa­mat, egyetért-e a miniszter elvtárs válaszával? RISS JENŐ: Miután hivatalos szervek fog­lalkoznak az üggyel, a választ elfogadom. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyű­lést, hogy a miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörtént.) Köszönöm. Van-e vala­ki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szava­zástól? (Nem.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudo­másul vette. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Riss Jenő képviselőtársunk második interpellá­ciójának előterjesztésétől elállt. Ezzel napirendünk, illetve ülésszakunk tárgysorozatával végeztünk. Képviselőtársaim­nak további eredményes, jó munkát kívánok. Az ülésszakot bezárom. (14.00.) Pala Károlyné Polyák János jegyzők 116 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom