Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-33
2615 Az Országgyűlés 33. ülése, 1970. március 6-án, pénteken 2616 Most pedig kérem, hogy akik dr. Szakács Ödön elvtársnak, a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszik, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van valaki ellene? (Nem.) Nincs. Tartózkodott valaki? (Nem.) Nincs tartózkodás. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag jóváhagyta. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint áttérünk az interpellációkra. Következik a mezőgazdasági, valamint a szociális és egészségügyi bizottság együttes jelentése az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékának rendezése tárgyában dr. Guba Sándor képviselőtársunk múlt év decemberében előterjesztett interpellációjának megvizsgálásáról. Kérem dr. Baskay Tóth Bertalan képviselőtársunkat, az együttes bizottság előadóját, ismertesse a bizottság jelentését. DR. BASKAY TÓTH BERTALAN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az Országgyűlés legutóbbi, decemberi ülésszakán dr. Guba Sándor képviselőtársunk az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékának alacsony volta miatt a munkaügyi miniszterhez interpellált. A miniszteri válasz után dr. Guba Sándor képviselőtársunk kérését oda módosította, hogy a munkaügyi minisztertől azon termelőszövetkezeti járadékosok ügyének rendezését kérte, akik már munkaképtelenek és öregségi járadékon kívül egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek, létfenntartásukról csak járadék útján lehet gondoskodni. Miután a munkaügyi miniszter ismételt válaszát sem az interpelláló képviselőtársunk, sem pedig az Országgyűlés nem fogadta el, az Országgyűlés határozata értelmében a kérdés megvizsgálásra az illetékes állandó bizottságok elé került. Az Országgyűlés mezőgazdasági,, valamint szociális és egészségügyi bizottsága január 26-án tartott együttes ülésén Guba Sándor képviselőtársunk jelenlétében napirendre tűzte a munkaképtelen és egyéb jövedelemmel nem rendelkező termelőszövetkezeti járadékosok ügyének vizsgálatát. Az ülésen az ipari bizottság is képviseltette magát. Az együttes bizottság az ülésen megjelent főhatóságok, minisztériumok szakértőinek meghallgatása után az interpellációt részletesen megvitatta. Ennek során megállapította, hogy az öregségi, munkaképtelenségi járadékban 1969 végén mintegy 290 ezren részesültek. A következő években — részben az elhalálozás, részben a nyugdíjkorhatárt elérő és nyugdíjjogosultságot szerzett termelőszövetkezeti tagok arányának növekedése következtében — a járadékosok létszámának növekedése nem várható. Az együttes bizottság megállapította, hogy kormányunk erejéhez képest már eddig is pozitív intézkedéseket tett a járadékosok megsegítésére. Ugyanis az idevonatkozó, egyes nyugellátások felemeléséről szóló 3034/1970. Mt. határozat előírja: hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok részére megállapított, vagy megállapításra kerülő öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot havi 40 forinttal kell kiegészíteni. A kiegészítés következtében az öregségi és munkaképtelenségi járadék összege havi 260 forintról 300 forintra, az özvegyi járadék összege pedig havi 200 forintról 240 forintra emelkedik. Foglalkozott az együttes bizottság azzal is, hogy a termelőszövetkezetek egy része a járadékosokat saját szociális alapja terhére különböző juttatásokban részesíti. A járadék összegét vagy közvetlenül pénz formájában, vagy pedig közvetett segítségnyújtással: természetbeni segéllyel, tüzelővel, fuvareszközzel megemeli. A termelőszövetkezetek által segélyezettek számáról nincsenek pontos felmérések, mint ahogyan nincsenek pontos adatok a legjobban rászorulók helyzetéről sem. A megyék útján szerzett információk, próbamérések alapján azonban 15 ezer főnél aligha kevesebb azoknak a munkaképtelen, elhagyatott, idős járadékosoknak a száma, akik semmiféle kiegészítésben, természetbeni segélyben nem részesülnek, úgy egyéb jövedelemhez jutni nem tudnak. Az együttes bizottság ezért teljes mértékben egyetért, indokoltnak és jogosnak tartja, hogy azon idős keresőképtelen, a termelőszövetkezetek vagy a családtagok által nem támogatott tsz-járadékosok, akik semmiféle természetbeni vagy pénzbeni támogatást nem kapnak, munkaképtelenségük folytán pedig háztáji gazdálkodás révén kiegészítő jövedelemhez jutni nem tudnak, életük végéig tartó rendszeres segélyben részesüljenek. Az együttes bizottság ezért azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy erre a célra évente mintegy 18 millió forintot, 1970. évre 15 millió forintot bocsásson a tanácsok rendelkezésére ez év március 1-től kezdődően. A végrehajtást illetően az együttes bizottságnak az a javaslata, hogy az összeg elkülönítve kerüljön a tanácsok rendelkezésére. A járási tanácsok szociálpolitikai osztályai pedig felelősségük teljes tudatában, a termelőszövetkezetek meghallgatása mellett mérjék fel azokat a személyi adottságokat, problémákat, körülményeket, amelyek ismeretében a rendszeres segély odaítélését oly módon tudják megvalósítani, hogy a segélyt a valóban legjobban rászorulók kapják. A bizottságok azt is megállapították, hogy az arra rászoruló termelőszövetkezeti járadékosok kérdésének megoldása össztársadalmi ügy. Változatlanul szükséges, hogy az a szocialista közösség, amelynek alapjai megteremtésében ezek az idős emberek gyakran igen nehéz körülmények között, személyes munkájukkal, erőfeszítésük árán eredményesen részt vettek, továbbra se feledkezzék meg róluk. A termelőszövetkezetek továbbra is — az eddigi kialakult gyakorlatot továbbfejlesztve — gazdaságuk megerősödésének, növekedésének arányában, tagságuk egyetértésével és hozzájárulásával az elfáradt, öreg egykori munkatársaikat támogatásban részesítsék. Az együttes bizottság szükségesnek tartotta hangoztatni a szűkebb család, a hozzátartozók, gyermekek felelősségét is az idős, beteg, elha-