Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2597 Az Országgyűlés 33. ülése, 1970. március 6-án, pénteken 2598 javaslatot szeretnék tenni, egyet az igazságügy­miniszter elvtárshoz, kettőt pedig a kormány­hoz. Fock elvtárs kormányelnöki expozéjában utalt arra, hogy társadalmunk, a közvélemény elítéli a munkafegyelem lazítóit, a lógósokat, a vándormadarakat. Ez így is van, de még jobban elítéli azokat, akik vezetői beosztásukkal vissza­élve sok milliós kárt okoznak a népgazdaságnak és felmérhetetlen morális kárt társadalmunk­nak fejlődésében. Sajnos, Csongrád megye és Szeged város sem mentes ezen cselekmények elkövetőitől. Szeged város közvéleményét hónapokon keresz­tül foglalkoztatta az úgynevezett Weber ügy. A Vas és Fémipari KTSZ volt elnöke, helyettese, főkönyvelője és műszaki vezetője éveken keresz­tül fosztogatták a társadalmi tulajdont, csaltak, sikkasztottak, míg 1969 februárjában a Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálata alapján a bűnvádi eljárás meg nem indult ellenük. Wéber ktsz­elnök 182 ezer forint jogtalan újítási díjat vett fel 1966. évben olyan újításért, ami később kide­rült, hogy alkalmatlan. Akik ezt kifizették, sze­mélyenként 27 ezer forintban részesültek, hogy a szignalizáció és a kifizetés megtörténhessen. A szegedi Haladás Termelőszövetkezetnek végzett ez a ktsz lakatosipari munkát 232 ezer forint értékben, amelyből 104 ezer forintot fizettek ki a munkát ténylegesen elvégző dolgozóknak, 128 ezer forintot pedig Wéber elnök és az elnökhe­lyettes egymás között megfeleztek. Később fel­vett 15 800 forintot úgynevezett terménydaráló­ban bevezetett újításért, amelyről az derült ki, hogy a legyártott hatezer darabot a VASÉRT Nagykereskedelmi Vállalat nem vette át, pert indított és a Központi Döntőbizottság döntése alapján a hatmillió kifizetett összeget a daráló­kért vissza kellett fizetni kamataival és bírságai­val együtt. De amellett, hogy 800 ezer forintot sikkasz­tottak és csaltak három éven keresztül, mintegy 12 millió forint népgazdasági kárt okoztak. És most a közelmúltban Szeged megyei jogú város tanácsának kellett garanciát vállalnia tízmillió forint bankhitelért, hogy az igen jól kiépült ktsz dolgozóinak folyamatos munkát biztosítsanak. Sajnos, nem ez az egyedüli eset. Termelő­szövetkezeteinknél is elég gyakori, különösen az építési vállalatoknál a hasonló jellegű tevékeny­ség. Az elmúlt évben Csongrád megyében tör­tént az első termelőszövetkezeti szanálás az al­győi Napsugár Termelőszövetkezetnél, ahol gyenge jellemű, kis kaliberű, korrupt vezetők a termelőszövetkezetet csődbe juttatták. Az építési részleg egy év alatt közel egymillió forint vesz­teséget idézett elő. A termelőszövetkezet földte­rületét és tagjait átvette a Felszabadulás Ter­melőszövetkezet, azonban a végső elszámolásnál maradt hárommillió forint köztartozás. S ami még súlyosabb, kiskeresetű dolgozóktól, mintegy 40—50 kisembertől felvettek 10 000 forintot szö­vetkezeti lakásépítésre, és most azok futnak a pénzük után. Hozott a szegedi járásbíróság egy elvi döntést a visszafizetésre, de nagyon jól is­merjük azt a közmondást, hogy ahol nincs, ott az isten nyila sem üt. Nincs, aki visszafizesse, nincs jogutód.. Még tovább megyek egy népi mondással: sajnos, ezeknek a dolgozóknak a be­fektetett pénzét elhegedülte Szent Dávid. És ez az építési brigádvezető, Szabó Gyula mérnök az építési brigáddal most a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-ben Kisteleken építi a szocializmust. (Derültség) Felteszem a kérdést, vajon meddig lehet ezt a mi társadalmunkban csinálni? A' szőregi Egyetértés Termelőszövetkezetnél, hasonlóan az építési részlegnél most folyik a nyomozati eljárás, ahol olyan fantasztikus össze­get keresett egy mérnök, hogy azt mondtam a megyei főügyésznek, amikor erről tájékoztatott, hogy ezt egyszerűen nem tudom elhinni. Egy év alatt 860 000 forintot vett fel munkabér cí­mén. Vajon hogy lehetett ezt kifizetni? Banki és egyéb ellenőrzés, az SZTK-járuiékot megfizet­ték ez után a kifizetett munkabér után? Teljes mértékben egyetértek a legfőbb ügyész elvtársnak azzal a megállapításával, ami­kor az ellenőrzés lazaságát vagy nem kellő vol­tát vagy elmaradását jelölte meg okként. Ezért az a javaslatom, hogy a kormány módosítása a 20/1967. számú rendeletét, amely elsősorban a belső ellenőrzésre támaszkodik, hogy a további hivatali ellenőrzés is érvényesüljön, mert a belső ellenőrzés függő viszonyban van a vezetéstől és nem érvényesülhet, nem hatékony kellőképpen. Mert ha az előbbi ktsz-nél vagy termelőszövet­kezeteknél az illetékes tanács osztályai vagy ipar­hatósága az ellenőrző vizsgálatokat elvégezte volna, akkor nem lehetett Volna ezt éveken ke­resztül csinálni. A másik kérdés, amivel foglalkozni szeret­nék, a közlekedési balesetek. Sajnos, Csongrád megyében is két év alatt megháromszorozódott a közlekedési balesetek száma, s ennek 40 száza­léka ittasság, alkoholizmus következménye. Meg­nyugtatom Szakács elvtársat, a Legfelsőbb Bíró­ság elnökét, hogy Csongrád megye bíróságaira nem a túl szigorú, hanem inkább az enyhe íté­let a jellemző (Derültség), és amikor az enyhe ítélet a társadalom igazságérzetével nem találko­zik, akkor bizony elég nagy a felháborodás. A közelmúltban történt, hogy egy motoros, aki hat féldeci pálinkát és három deci bort ivott meg a vendéglőben, utána motorra ült, elgázolt egy kislányt, aki három nap múlva belehalt sé­rüléseibe: még csak le se tartóztatták, vizsgála­tiban sem volt, s a bíróság első fokon kétévi fel­függesztett börtönre ítélte. Nem kell hozzáfűz­nöm, hogy ebben a községben, Székkutason mi­lyen közfelháborodást váltott ki ez az ítélet. Ko­rom elvtárs tegnap megnyugtatásképpen közölte velem, hogy az ügyész következetes volt a vád képviseletében," súlyosbításért fellebbezett, s a megyei bíróság három évre, s nyilvánvalóan nem felfüggesztett, hanem végrehajtható sza­badságvesztésre ítélte. Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett idegen­forgalom, a gépjárművek száma és sok minden belejátszik ebbe, de elsődleges okozója az alko­holizmus, mint ahogy említettem, 40 százalék­ban. " Ha azonban vizsgáljuk az autóbaleseteknél, az előidézőket, itt differenciálni kell. A Büntető Törvénykönyvünk — sajnos — nem differenciál eléggé. Ha valaki hivatásából orvos, állatorvos, mezőgazdász vagy termelőszövetkezeti elnök, s 114 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom