Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2587 Az Országgyűlés 33. ülése, 1970. március 6-án, pénteken 2588 vatalos személy elleni erőszaknál pedig ez az arányszám meghaladja a 70 százalékot. A mértéktelen alkoholfogyasztás tehát az egyik legsúlyosabb bűnözést kiváltó tényező, és hatékony eszközökkel kell fellépnünk ellene. A büntető ítélkezésben ez abban nyilvánul meg, hogy az alkoholos állapotban való elkövetést súlyosító körülményként kell értékelni, ha az elkövető iszákos életmódot folytat, és a bűncselekmény elkövetése ezzel összefüggésben áll, valamint akkor is, ha az elkövetőnek munkakörével kapcsolatos kötelessége a fokozott éberség, józanság, mert ilyen esetben az alkoholos állapotban elkövetett bűncselekmények társadalmi veszélyessége fokozott. Említést kell tennem a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma egyéb irányú tevékenységének körében arról is, hogy a Szabálysértési Kódex életbe léptetése sok probléma megoldását tette szükségessé. Felülvizsgáltuk a szabálysértésekkel kapcsolatos korábbi állásfoglalásainkat és az új törvénynek megfelelő iránymutatást adtunk. Ezzel kapcsolatban az egyik büntető elvi döntésünk a szabálysértési értékhatár módosításának folyamányaként megjelölte azt az irányösszeget, amely az úgynevezett kisebb súlyú bűntettként való minősítés alapjául szolgálhat. A népgazdaság elleni bűntettek is több problémát vetettek fel a gyakorlatban, amelyek megoldása nemegyszer nehéz feladat elé állította bíróságainkat. Elegendő a termelőszövetkezetek vagy egyéb szövetkezetek működésével álcázott gazdasági visszaélésekre és az ezzel összefüggő különböző korrupciós cselekményekre utalni. Ugyanakkor az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése büntetőjogi téren eddig viszonylag kevés olyan sajátos problémát vetett fel, amely a hatályos jogszabályok alapján ne lett volna megoldható. A katonai kollégium a Legfelsőbb Bíróság szerves része. Működése csak annyiban tér el a többi kollégiumokétól, hogy a katonai bíróságok valamennyi ügyében mint fellebbezési bíróság jár el. Egyébként szorosan együttműködik a büntető kollégiummal, üléseiket együtt tartják, elvi irányító munkájukat összehangolják. Tisztelt Országgyűlés! A bűnüldöző szervek és a büntető igazságszolgáltatás munkája iránt a társadalom érdeklődése az utóbbi években nagymértékben fokozódott. Ebben nagy része van a sajtó, a rádió és a televízió munkájának is. Ezt az érdeklődést mi örömmel fogadjuk, mivel a bűnözés elleni küzdelemben a társadalmi erők összefogására serkent és végeredményben az egész társadalmat mozgósítja. Nem hallgathatom el azonban, hogy ha e szervek tájékoztatási tevékenysége nem pontos, ez kihatással lehet arra is, hogy a bírósági ítélet nem találkozik az egészséges közfelfogással. Ha a társadalom tájékoztatása nem kielégítő, a közlemény nem foglalja magában mindazokat a lényeges körülményeket, amelyek az elkövetett bűncselekmény megítélésére kihatással voltak, a bírósági határozat és a társadalmi megítélés közötti összhang nem jöhet létre. Ezen a téren kölcsönös együttműködésre és a munka megjavítására van szükség. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági, társadalmi fejlődés meggyorsulása a polgári ítélkezés elvi irányítása terén is új és nehéz feladatok elé állította a Legfelsőbb Bíróságot. A közelmúlt időszakra esett gazdálkodásunk új rendjének, az új gazdasági mechanizmusnak a bevezetése. Ez több új, nagy jelentőségű törvény megalkotásával járt együtt. Gondoskodni kellett arról, hogy a jogalkalmazásnál — mégpedig mind a régi, mind pedig az új jogszabályok alkalmazásánál — feltétlenül érvényesüljenek a gazdasági reformmal kapcsolatos gazdaságpolitikai és jogpolitikai elgondolások. A Legfelsőbb Bíróság erre figyelemmel rövid időn belül felülvizsgálta az új jogszabályok által érintett polgári jogi elvi állásfoglalásait, s eligazítást adott a tekintetben, hogy mely állásfoglalások vesztették hatályukat, illetőleg melyek maradtak változatlan vagy módosított tartalommal hatályban. Az új jogszabályok által közvetlenül érintett jogterületre kiterjedő, tehát eléggé szűk keretek közé szorított revíziós munka azonban figyelemmel a jogfejlődésre és a gyakorlat igényeire, nem mutatkozott elegendőnek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta a polgári ítélkezést érintő valamennyi elvi állásfoglalását, s az ennek eredményeként hatályban tartott állásfoglalásokat a szükséghez képest megfelelő módosításokkal és kiegészítésekkel, „Polgári Elvi Határozatok" címmel, könyv alakban közzétette. Ezzel a szűrő, korszerűsítő és rendszerező munkával hatékony segítséget kívánt nyújtani a törvények helyes és egységes alkalmazásához, s ily módon a szocialista törvényesség további szilárdításához. Az új gazdasági mechanizmus időszakában nagyobb jelentőségre tettek szert a különböző szerződések. A szükségletek kielégítésének egyik fontos jogi eszköze a szerződés lett. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nagy súlyt helyezett arra, hogy a szerződésszegések jogkövetkezményeinek megfelelő alkalmazásával a szerződések pontos teljesítésére neveljen. Különösen a szerződések késedelmes, vagy hibás teljesítésével kapcsolatos ügyekben igyekezett a Legfelsőbb Bíróság olyan gyakorlatot kifejleszteni, amelyben kifejezésre jut a szerződésben megállapított teljesítési határidő szigorú megtartásához, illetőleg a jó minőség védelméhez fűződő érdekek hatékony védelme. Ebből a szempontból különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami vállalatok között keletkezett perek voltak jelentősek, amelyek főként tehénistállók, borjúnevelők, dohánypajták, öntözőtelepek építésével voltak kapcsolatosak, vagy pedig mezőgazdasági termékértékesítési és mezőgazdasági gépekre kötött adásvételi szerződésekből eredtek. Nem szorul bővebb indokolásra az ilyen szerződések nagy népgazdasági jelentősége. Az ilyen perekben a Legfelsőbb Bíróság arra is figyelemmel volt, hogy a szerződést szegő fél ellen ne érvényesítsenek alaptalan, „túlhajtott" igényeket. A szerződések társadalmi funkciójára, a gazdasági kapcsolatok szervezése terén betöltött fontos szerepére figyelemmel a szerződő felek közösen kötelesek a szerződés teljesedésbe me/