Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2589 Az Országgyűlés 33. ülése, 1970. március 6-án, pénteken 2590 nését elősegíteni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nagy súlyt helyezett az úgynevezett szocialista együttműködés elvének érvényesülésére. Döntéseivel és elvi iránymutatásaival arra kívánta nevelni a szerződő partnereket, hogy a szerződések teljesítése mindkettőjük és az egész társadalom , érdeke. Az elkövetkező időszakban is fontos feladat, hogy a szocialista együttműködés elve mind jobban érvényesül jön. a gyakorlatban. A gazdasági reformnak a IX. kongresszus határozataiban is kiemelt egyik fontos célkitűzése a termelés növelése érdekében az egyéni, vállalati és társadalmi érdek jobb összehangolása, az alkotómunka, a kezdeményezések kibontakoztatása. Ez a jogpolitikai szempont vezérelte a Legfelsőbb Bíróságot a találmányokkal és az újításokkal kapcsolatos perekben folytatott ítélkezési gyakorlat alakításánál. A feladat e téren is kettős volt, egyrészt gondoskodás a valóban hasznos szellemi alkotások megfelelő díjazásáról, másrészt pedig a társadalmi tulajdon hathatós védelme az alaptalan vagy túlméretezett igényekkel szemben. Az új gazdasági mechanizmusban kibontakozó gazdasági verseny nyomán negatív jelenségek is felszínre kerülnek. Bár csak elvétve, de a Legfelsőbb Bíróság előtt is jelentkeztek már a védjegybitorlással és a tisztességtelen versennyel kapcsolatos perek, amelyekben a bíróságok újszerű jogalkalmazási problémákkal is szembe találják magukat. A Legfelsőbb Bíróság kötelességének tartja olyan ítélkezési gyakorlat kialakítását, amely érvényesülni hagyja a gazdasági versenynek a fejlődést szolgáló pozitív hatását. Ugyanakkor azonban teljes határozottsággal lép fel a szocialista társadalmunk jogi és erkölcsi normáit sértő magatartásokkal szemben. Ennek szem előtt tartásával hangsúlyozta egyik határozatában, hogy a vállalat azzal a súlyos megítélés alá eső, rosszhiszemű magatartásával, hogy a saját áruit a belföldi és a külföldi piacon más vállalat védjegyével hozta forgalomba, nemcsak ennek a vállalatnak okozott sérelmet, hanem jelentős népgazdasági érdeket is sértett. Az ilyen eljárás — állapította meg a Legfelsőbb Bíróság — nemcsak arra alkalmas, hogy a sérelmet szenvedett vállalat gyártmányait fém jelző védjegy jó hírét rontsa, hanem arra is, hogy megingassa a vevőknek a vállalat termékeibe vetett bizalmát, márpedig ennek megvédése a gazdaságirányítás új rendszerében , fokozott jelentőségű. Az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseinek megvalósulását szolgáló egyik hatékony eszköz a gazdasági bírság. Ez kettős funkciót tölt be, egyrészt elvonja a jogtalanul szerzett vagyoni előnyt, másrészt a gazdasági-társadalmi rendünk elveivel szembehelyezkedő magatartásoktól való tartózkodásra nevel. Az utóbbi funkcióját azonban csak akkor tudja betölteni, ha a jogtalanul szerzett vagyoni előny elvonásán túlmenően is éri hátrány a jogsértőt. A Legfelsőbb Bíróság ennek figyelembevételével adott a bíróságok részére elvi irányítást. A Legfelsőbb Bíróság továbbra is fontos feladatának tekintette a társadalmi tulajdon hatékony védelmét, ugyanakkor azonban nagy gondot fordított a jogos egyéni érdek védelmére is. Azt a jogpolitikai elvet tartotta szem előtt, hogy a törvényes egyéni érdek érvényesülése egyben össztársadalmi érdek is és fordítva. Az országos bírósági gyakorlat — a Legfelsőbb Bíróság következetes elvi irányítása nyomán — e vonat» kozásban is egyre inkább megszilárdult. Az említett két .érdek összehangolásának problémái különös nyomatékkal jelentkeztek a kisajátítási kártalanítási perekben. A Legfelsőbb Bíróság által adott elvi irányítás egyrészt elősegíti, hogy az. ingatlan tulajdonának közérdekű cél érdekében történő elvonása esetében a tulajdonos megfelelő kártalanítást kapjon, ugyanakkor azonban útját állja annak, hogy a kisajátítás alaptalan gazdagodás, vagy konjunkturális jövedelemszerzés forrása lehessen. A gyakorlatban kitűnt, hogy a kártalanításra vonatkozó jogszabály egyes rendelkezései, így különösen a telkek irányáraival kapcsolatos szabályok korrekcióra szorulnak. Ennek megtörténte elősegítené a reális kártalanítási összegek megállapítását mind az államigazgatási, mind pedig a bírósági eljárás rendjén, s egyben a kisajátítási kártalanítási perek számát is csökkentené. Egyre növekszik a szerződéses biztosítás jelentősége. Komoly érdek fűződik ahhoz, hogy ez az intézmény betöltse azt a szerepet, amelyet a szocializmust építő társadalomban be kell töltenie. A Legfelsőbb Bíróság az elvi irányító tevékenysége során azt tartotta döntően szem előtt, hogy a biztosítás legfőbb funkciója a váratlanul bekövetkezett károk megosztása a társadalom tagjai között, tehát a közös kockázatviselés, s ezen az úton a szerződéssel elérni kívánt vagyoni biztonság megteremtése. Ennek szem előtt tartásával alakította ki például a Legfelsőbb Bíróság a balesetbiztosítás keretében a baleset fogalmát s az okozati összefüggések vitás kérdéseiben is adott eligazítást. A társadalmi és egyéni érdekek összeegyeztetésének szempontja még,mindig gyakran okoz gondot a lakásbérletből eredő perekben. Bár a lakásépítési program megvalósítása során a lakásigények kielégítésére egyre fokozottabb mértékben nyílik lehetőség, az igényjogosultak nagy száma miatt alig csökken ezeknek a pereknek a száma. A Legfelsőbb Bíróság a lakáshelyzet realitásának és a lakáspolitikai célkitűzéseknek szem előtt tartásával igyekezett irányítani az ítélkezési gyakorlatot. A korábbi években már számos kollégiumi állásfoglalás útján adott eligazítást a lakásbérlettel kapcsolatos legkülönfélébb vitás kérdésekben, de a közelmúlt időszakban is újabb kollégiumi állásfoglalások hozatala mutatkozott szükségesnek. Ez idő szerint két elvi döntés és 31 állásfoglalás értelmezi a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. Ezek az iránymutatások nagymértékben segítik a jogalkalmazók munkáját és biztosítják ezen a területen az ítélkezési gyakorlat egységét. Tény az, hogy jelentős mértékben csökkentek a lakásbérlettel kapcsolatos törvényességi panaszok, ugyanakkor azonban a jogértelmező kollégiumi állásfoglalások viszonylag nagy száma azt jelzi, hogy az idő valóban megérett már a lakásbérlettel kapcso-