Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-33

2581 Az Országgyűlés 33. ülésé, 1970. március 6*-án, pénteken 2582 többségében jól bírálták el, azonban az eljárás lefolytatására és a határozatok tartalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket gyakran figyelmen kívül hagyták. Például a vizsgált termelőszövetkezeti ügyeknek mintegy 40 százalékát nem az erre illetékes vezetőség bizottsága, hanem a legtöbb esetben a tsz vezetősége, a közgyűlés, vagy éppen a tsz elnöke döntötte el, a meghozott határozatokban nem tüntették fel a jogorvoslat lehetőségét, a határozatokat nem indokolták meggyőzően stb. A gazdaságirányítási reform bevezetése óta eltelt két év tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy azok az új jogszabályok, amelyek a polgári peres ügyekben folytatott ítélkezésben kerülnek alkalmazásra, sikeresen betöltik funkciójukat. Az új gazdasági mechanizmusban a gazdálkodás szervezésében központi szerepet kapott a szerződések rendszere. Hogy csak egyet említsünk; a gazdálkodó szervek már nemigen fordulnak pusztán formai okokból a bíróságokhoz azért, hogy a, felelősségük kimentése érdekében bizonylathoz jussanak. A szocialista gazdálkodó szerveknek a gazdasági rendszerünk alapelveit sértő visszaélései elleni harcnak egyik leghatékonyabb eszköze a gazdasági bírság. A jogtalan haszonszerzéssel szemben a büntetőjog szankciói is alkalmazhatók ugyan, de ezek egyrészt csak az elkövető személyekkel szemben érvényesíthetők, másrészt a vállalat nyereségét nem érintik. Ezért volt szükség erre az új szankcióra. Ez ideig országosan nyolc gazdasági bírságos ügyet tárgyaltak bíróságaink, mégpedig öt ügyet a gazdasági döntőbizottság, három ügyet a bíróság előtt. Eddig 18 millió forint gazdasági bírságot szabtak ki. Az ilyen ügyek száma azonban még mindig alacsonynak tűnik azokhoz a jelzésekhez képest, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes gazdálkodó szervek a társadalom érdekeit megsértve illetéktelen nyereséget értek el. Az ügyészek a közérdeket és az állampolgárok alapvető jogait érintő perekben hozott döntések törvényességének az elősegítésében kivették részüket 1969-ben is. E tevékenységünkkel arra törekedtünk, hogy segítsük a bíróságokat a társadalmi, a csoport és az egyéni érdek helyes összehangolásában. Tisztelt Országgyűlés! összefoglalva feladatainkat, legelsősorban segítenünk kell, hogy az ifjúságvédelemmel foglalkozó állami és társadalmi szervek intézményes támogatást kapjanak a vázolt nehézségek megoldásához. Mivel a társadalmi gazdasági viszonyok fejlődésétől az emberek egy részének erkölcsi, tudati színvonala elmarad, mélyrehatóan meg kell vizsgálni, hogy a felszínen észlelhető olyan tényezők mellett, mint például alkohollal fűtött indulatok gátlástalansága, milyen további okok hatnak közre a bűncselekmények alakulásában. A garázdákkal és erőszakoskodókkal kapcsolatos joggyakorlat kialakítása iránt intézkedések történtek. Szigorú felelősségre vonások, továbbá a velük szemben fellépők kellő védelemben részesítése oda hat majd, hogy a joggal kifogásolt közöny is megszűnik. A bűncselekmények elleni harc, de még inkább megelőzésük hatékonysága azonban csak akkor fokozható igazán, ha ebben a társadalom összefogása segíti erőfeszítéseinket. Az ügyészség az általános törvényességi felügyelet ellátása során továbbra is fontos feladatának tekinti az új gazdasági mechanizmushoz kapcsolódó kiemelkedő fontosságú jogszabályok egységes végrehajtásának elősegítését. Ennek során vizsgálja és elemzi a jogalkalmazás törvényességét, a dolgozók munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból eredő jogainak védelmét és kötelességeinek érvényre juttatását. Változatlanul fontos kérdésként kezeljük a dolgozók életéi és testi épségét védő jogi rendelkezések betartását. Az ügyészség a polgári jogi munka körében a jövőben is figyelemmel fogja kísérni a perekben tükröződő társadalmi, gazdasági jelenségeket, elemzi azok okait. Hatékonyan segíti a bíróságokat, hogy jogalkalmazói munkájukban maradéktalanul érvényre juttassák az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek összhangját, a közérdek és a jogos magánérdek védelmét. Kérem jelentésem elfogadását és köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója következik. DR. SZAKÁCS ÖDÖN: Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányban előírt kötelességemnek teszek eleget, amikor beszámolok a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről. Beszámolóm az elmúlt két év munkáját öleli fel. Arról kívánom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a Legfelsőbb Bíróság milyen mértékben járult hozzá a szocialista építőmunka sikeréhez, hogy a legmagasabb bírósági fórum az alkotmányban megszabott feladatait hogyan teljesítette, hogyan látjuk az elkövetkezendő időszakban feladatainkat. Beszámolóm természetesen nem foghatja át a Legfelsőbb Bíróság sokrétű tevékenységének minden területét. Csak e tevékenység legjellemzőbb vonásait emelem ki annak bemutatása céljából, hogy az elmúlt időszakban melyek voltak fő célkitűzéseink és hogy ezeket hogyan valósítottuk meg. Beszámolómnak különös jelentőséget ad két jubileum: hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága megalakulásának 20. évfordulója. E kettős évforduló alkalmával történő beszámolásnál úgy gondolom, indokolt néhány szót szólni a bíróságok feladatairól általában. A bíróságok feladatait alkotmányunk határozza meg, engedjék meg, hogy szó szerint idézzem: Eszerint a Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják népi demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására. Bíróságaink tehát a zavartalan szocialista építőmunka biztosításának, társadalmi-gazdasági rendünk fenntartásának, megszilárdításának és továbbfejlesztésének fontos szervei. Alapvető