Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-22
1727 Az Országgyűlés 22. ülése, 1969. április 18-án, pénteken 172a nek, amelyek közérthetően magukon viselik az alkotó tevékenység minden kézjegyét. A törvényjavaslat külön fejezetekben foglalkozik a jogvédett alkotásokkal, a gyűjtő elnevezésen belül még a rövid életű táncdalok alkotó- és előadóművészeinek védelmével is, decsak a 44. § (1) bekezdésének szövegében rögzíti, hogy szerzői jogokat kíván biztosítani a műszaki létesítmények tervezőinek is. Az ehhez fűzött indokolás zárójelben foglalt részéből viszont már úgy tűnik, hogy ez a védelem is korlátozás alá esik. Az ipari üzem tervezőjét ugyanis csak az ipari üzem teljes gépi berendezésének egységes tervezése esetén illeti meg ez a védelem. Ez az értékelés és álláspont vitatható, és indokolt lenne részletesebb, megfelelőbb értékelés mellett rendezni a műszaki létesítmények tervezéséhez fűződő jogvédelmet. Érthetetlen ez a helyzet akkor, amikor az új gazdasági mechanizmus életbeléptetésével kapcsolatban megjelent jogszabályok külön is biztosítják a megváltozott közgazdasági szemléletnek megfelelően a tervezéssel kapcsolatos szellemi tulajdon védelmét. így az 1/1968. OMFB rendelet, valamint a 10/1968. ÉVM—KGM— NIM együttes rendelet, amely a tervezési szerződések alapfeltételei között és a 8. §-ban rögzíti, hogy ha a megrendelő a műszaki tervdokumentáció, mint szellemi alkotás feletti használati jogot nem szerzi meg, azt a tervező hozzájárulása nélkül csak a tervezési szerződésben meghatározott esetekben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja és a rendeltetésszerű megvalósításában közreműködőkön kívül harmadik személlyel nem közölheti, annak megvalósítás céljából át nem adhatja. Nem egyértelmű a 44. §-hoz fűzött indoklás példázó felsorolása sem. Ügy tűnik, hogy a gyárak, gépek, berendezések tervezője részére csak az ipari üzemek teljes gépi berendezésének egységes tervezése esetén kíván a törvényjavaslat védelmet biztosítani. Márpedig egy-egy berendezésben, akár gépben jelentkező alkotó tevékenység éppen úgy jogvédelmet igényel, mint egy komplett gyárberendezés. Ha a törvényjavaslat 47. §-a az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti alkotáshoz is szerzői jogot fűz, nem lehet megtagadni magától az ipari berendezésektől, illetve azok tervezőitől a szerzői jogvédelmet. Vitathatatlan, hogy egy korszerűen megkonstruált és igen gyakran műszakilag még nem ismert, technikailag teljesen új, vagy újszerű megoldásokat alkalmazó berendezés vagy gép társadalmilag hasznosabb, fokozottabban értékelhető alkotó tevékenységet foglal magában, mint esetleg ugyanezen berendezés vagy gép esztétikailag ugyan magasra értékelhető, formatervezett külső megjelenése. Egyébként nemcsak súlyának megfelelő, hanem részletesebb és az általánostól egyes esetekben eltérő rendezést kíván a műszaki létesítményekre vonatkozó szabályozás, mert álláspontunk szerint az ezekhez fűződő jogok általában jogi személyt illetnek. A műszaki létesítmények alkotójának ugyanis, amennyiben a tervek jogi személy, illetve szervezet működési tevékenységkörében készültek, a jogi személyt, illetve a szervezetet kell tekinteni. Amellett, hogy általánosságban egyetértek a törvény indokolásában kifejtett azon állásponttal, hogy a kollektívában kifejtett szerzői tevékenységben is jelentkezhet, illetve megnyilvánul az egyéni alkotómunka, álláspontunk szerint a műszaki létesítmények tervezésénél sokkal inkább a kollektív tevékenység dominál, amelyben az egyén szerepe és feladata — éppen azért, mert általában csak részfeladatokra koncentrálódik — feloldódik, és mert a műszaki létesítmény megtervezését megelőző kísérleti és fejlesztési költségek is e szervezetet terhelik. A törvényjavaslat szerint szerzőnek csak természetes személyt lehet elismerni. Szerzői jogvédelem pedig csak az ipari létesítmény egységes tervezése esetén illeti meg a tervezőt. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy teljes gyár vagy más ipari létesítmény tervezőjeként nem az ALUTERV-et vagy a VEGYTERV-et kell feltüntetni, hanem mondjuk Kovács Pétert. Egyébként valószínűnek látszik, azért nem kíván a törvényjavaslat jogvédelmet biztosítani a gépek és berendezések számára, mert ezek jogvédelmét biztosíthatja a találmányokról szóló törvény és az újítási rendelet is. Azonban a tervezőirodákban foglalkoztatott tervezőknek általában munkaköri kötelességük az újítás, s az újítási javaslatokat csak abban az esetben fogadhatja el a vállalat, ha az jelentős alkotó tevékenységnek minősül. Minthogy egy-egy megoldás nem minden esetben minősíthető jelentős alkotó tevékenységnek, de mindenképpen alkotó jellegű, mert egy-egy gép, berendezés tervezése során sok tervező járulhat alkotó jellegű megoldással a gép megkonstruálásához, a gépben, illetve berendezésben mindenképpen alkotó tevékenység jelentkezik, amely jogvédelemben, — ha a szerzői jogról szóló törvény nem védi —, az újításokról szóló kormányrendelet alapján nem részesülhet. A szabadalmi védettség viszont olyan követelményhez fűződik, amelyet általában a szerzői jogról szóló törvényjavaslat más jogvédett alkotásoktól sem követel meg, s egyébként is a szabadalmi védettség biztosításának annyi előfeltétele van és olyan volumenű ügyviteli intézkedést és költségkiadásokat igényel, amelyek aránytalanul terhelik meg a tervezőt más szerzőkkel szemben. Speciálisan kell szabályozni álláspontom szerint az oltalmi időt is. Vitathatatlan ugyanis, hogy a gyors ütemű technikai fejlődés az általánostól rövidebb oltalmi időt igényel, s a műszaki létesítmények alkotói részére biztosított oltalmi időt összhangba kell hozni a találmányok oltalmi idejével. Említettem bevezetőmben, hogy ennek a kérdésnek a végleges rendezése megítélésem szerint nem a művelődési tárca keretébe tartozik. Ezért engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy felhívjam a kormány figyelmét arra, hogy a hazánk életében végbement nagyfokú iparosítás és ipari fejlődés mindenképpen megkövetel olyan szabályozást, amely az ipari alkotásokkal kapcsolatos tervezői alkotó tevékenységet súlyának megfelelően értékeli. Ezt a szabályozást nem tartom feltétlenül szükségesnek törvényi úton végrehajtani, bízva azonban abban, hogy a kérdés megfelelő jogszabályban rendeződik, a
