Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-33
2567 Az Országgyűlés 33. ülése, 1970. március 6-án, pénteken \ 2568 .(Eliiök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÖS — 10.00.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirend szerint következik a Népköztársa-. ság legfőbb ügyészének beszámolója. Mielőtt erre rátérnénk, indítványozom az Országgyűlésnek, hogy a beszámoló elhangzása után hallgassuk meg a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága • elnökének beszámolóját is, és a két beszámolóról az Országgyűlés együttes vitát folytasson. Elfogadja az Országgyűlés az indítványt? (Igen!) Az Országgyűlés az indítványt elfogadta, s ennek megfelelően következik dr. Szénási Gézának, a Népköztársaság legfőbb ügyészének . beszámolója. DR. SZÉNÁSI GÉZA: Tisztelt Országgyűlés! Két esztendeje annak, hogy a törvényesség helyzetéről és az ügyészi szervezet tevékenységéről szóló jelentésemet előterjesztettem. Ma ismét számot adok arról, hogy az eltelt időszakban a Népköztársaságunk állami, társadalmi, gazdasági rendjét meghatározó törvényeink és egyéb jogszabályaink rendelkezései miként érvényesültek. Engedjék meg azonban, hogy elöljáróban a közelgő ünnepre tekintettel — eltérve a legfőbb ügyészi beszámolók eddigi rendjétől — foglalkozzam ügyészi szervezetünk feladataival, megteremtésének körülményeivel és eddig végzett munkájának vázlatos ismertetésével., Tisztelt Országgyűlés! Az elkövetkezendő hetekben hazánk újabbkori történelme legkiemelkedőbb eseményének, felszabadulásunknak negyedszázados évfordulóját ünnepeljük. Az annyi szenvedést hozó második világháború által romba döntött országunkban népünk végre igazi lehetőséget kapott arra, hogy megszabaduljon a népelnyomó rendszer minden maradványától, félre seperje utunkból a reakciós államgépezet romhalmazát. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista fejlődés útjára lépve az ügyészség feladata is alapvetően más kell legyen, mint a burzsoá állam apparátusában volt. A tőkés rendben az ügyészség a burzsoá társadalmat veszélyeztető cselekmények megtorlásának lényegileg csak vádhatósági funkcióit ellátó szerve. A szocializmust építő államban az ügyészség a nép hatalmát, a dolgozók jogait és a társadalom érdekeit védő törvényesség megtartásán őrködik, az állam egyéb szerveivel együttműködve és az állampolgárokra támaszkodva. Az újtípusú ügyészség létrehozását mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a felszabadító Szovjetunió Vörös Hadseregének győzelme nemcsak a nácizmus és a vele szövetséges magyar fasizmus katonai erejét, hanem a népellenes politikai hatalmat is szétzúzta. A felszabadulást követően megszervezett népügyészségek működése első lépés volt az új ügyészség létrehozása felé vezető úton. Huszonöt év elteltével tisztelettel adózunk tevékenységüknek, amely a reakció mesterkedései ellenére eredményesen biztosította a háborús és népellenes bűnösöknek a dolgozó nép igazságérzete által megkövetelt .és nemzetközi egyezményekben előírt felelősségrevonását. A munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság győzelme a régi rend fölött hamarosan lehetővé tette, hogy a hazánk gazdasági, társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat ünnepélyesen deklaráljuk. Az Alkotmány már 1949-ben előirányozta az újtípusú ügyészi szervezetet, alaptörvénybe iktatta feladatait és szervezeti alapelveit. A lenini tanítások lényegéből következik, hogy a nép akaratát kifejező jogszabályok megvalósítása nélkül nincs és nem is lehet igazi demokrácia, és így a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítése szükségessé tette a tartalmában és formájában egyaránt újtípusú ügyészség létrehozását is. Ismeretes tény azonban, hogy a szocialista építésben oly súlyos károkat okozó szektás-dogmatikus vezetés éveiben mégsem került sor az Alkotmányban előirányzott ügyészi szervezet megteremtésére. Ennek oka nyilvánvaló. A törvénysértések tanulságai viszont elősegítették az ügyészségre vonatkozó alkotmányos rendelkezések valóraváltását. így került sor 1953-ban az új ügyészségi intézmény megszervezésére. Az 1956-os ellenforradalomig eltelt időszakban a politikai vezetés közismert hibái hátrányosan érintették az újonnan kialakult ügyészi szervezet tevékenységét is. Az első évek útkeresése nehezebbé vált, az egyes törvényességi felügyeleti ágakban elért eredmények hatékonyságát csökkentette a következetes elvi politika hiánya. Az ellenforradalom leverése után az ügyészség megerősödve állt talpra és küzdött a rend helyreállításáért, az ellenforradalmárok felelősségrevonásáért. A törvényesség megszilárdításáért vívott harc azonban nemcsak az újból felállított népbíróság előtt, hanem, az állami élet minden más területén is folyt. Az ügyészség általános felügyeleti és polgári jogi tevékenysége során eredményesen lépett fel többek között a vállalatok és a termelőszövetkezetek vagyonának széthurcolása ellen, a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítése érdekében. Hathatós segítséget nyújtottak az államigazgatási szerveknek a rendszeres ügyészi vizsgálatok, amelyek elősegítették a törvényes gyakorlat kialakulását a nagy tömegben jelentkező államigazgatási ügyekben. Az új ügyészségi funkciók rendszerének kiteljesedése a konszolidáció időszakában ment végbe. Működésük hatékonyabbá válására azért is nagy szükség volt, mert szocialista fejlődésünknek mindinkább jellemző vonásává vált a helyi szervek hatáskörének bővülése, a gazdasági egységek önállósága. Ilyen helyzetben fokozódott a törvényesség egységének jelentősége. Az eddig tett legfőbb ügyészi jelentéseink sorra azt állapították meg, hogy hazánk állami, társadalmi és gazdasági rendje szilárd, a törvények tisztelete növekedett. Ez kifejezésre jut mind a törvényellenes magatartások csökkenő tendenciájában, mind a hatóságok, az állami szervek eljárásának törvényességében. A szocialista törvényesség helyreállítása és megszilárdítása folyamatában döntő tényező volt a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes elvi politikája. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Rátérve az 1968 óta eltelt időszak elemzésére,
