Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-32

2515 Az Országgyűlés 32. ülése 1970. március 5-én, csütörtökön 2516 ezt a bányászok jól tudják —, kevesebb szénre lesz szükség a jövőben. Ezek a dolgok az elmúlt időszakban bizonyos fokú bizonytalanságot is okoztak bányászaink körében. Bányászaink azonban tudják, hogy kormányunk hatékony intézkedéseket tett az elmúlt esztendőkben a bányászat visszafejlesztése folyamán felszabaduló bányászok életkörülményeit illetően. Novemberben azt is mondtuk, hogy dolgozzatok szabadszombaton és vasárnap is — ezt mondtuk 1969 novemberében —, mert az országnak szüksége van a szénre. Bányászaink ezt is megértették, és viszonylag rövid időn belül terven felül — nem tudom pontosan a számot — körülbelül félmillió tonna darabos szén készen állt a lakosság szolgálatára. Bányászaink nehéz időjárási körülmények között viszonylag rövid időn belül termelték ezt a darabos szénmennyiséget terven felül a lakosság részére. Bányászaink úgy vetik fel a kérdést, hogy most, vagyis ebben az időszakban szükség van ránk. A tegnap felszólalt képviselőtársnő — nem tudom pontosan a nevét, csak többek között az ő szavaihoz is szeretnék kapcsolódni — azt mondta, hogy jön a tavasz. Valamilyen formában erről szólt. (Derültség.) Most inkább már annak örülnénk, ha úgy vetődnék fel ez, hogy vajon mikor? A tavaszt mi bányászok valamenynyien jobban várjuk azért is, mert már szükségünk volna egy szabad szombatra vagy egy szabad vasárnapra, hiszen ez a bányászatban novembertől mostanáig kevéssé van meg. Mi, akik a mátrai szénbányáknál dolgozunk, túl vagyunk ezen a nehézségen, a további feladatokat a nógrádi elvtársak hajtják végre. Az elmúlt esztendőben állítottuk le az utolsó mélyművelésű aknánkat. A továbbiakban külszíni bányában dolgozunk. Rendeztük bányászaink problémáit, és megfelelően dolgoznak is. Községeinkből, a nógrádi medencében azonban míg kijár 200—300 fő, akik nekem mint közvetlen választópolgáraim elmondják, hogy Jóska barátom, azért valamit szólj már és mondd el, hogy velünk mi lesz ott a nógrádi medencében. Ezek elől nem lehet kitérni, tisztelt Országgyűlés. ' El kell nekik mondani, hogy mi a jelenlegi helyzet. Bányászaink megérdemlik az elismerést a nehéz időjárási viszonyok és körülmények között megtett munkájukért. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek ellenére elmondhatom, hogy választókerületemben mind a bányászok, mind a termelőszövetkezeti tagok egyetértenek kormányunk politikájával, támogatják és elismerik pártunk és kormányunk politikáját. Ezt a politikát tovább kell folytatnunk és következetesebben, addig, amíg a bőség kosara meg nem telik. Azzal szeretném befejezni, hogy az országgyűlési képviselőknek is jó lesz, ha a bőség kosara megtelik, mert kevesebb számlát kell a kormányhoz benyújtaniuk, hiszen akkorra már nem lesz erre szükség. A magam részéről a kormány beszámolóját elfogadom, és igyekszem területemen végrehajtani. {Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat felfüggesztem. Ülésünket délután 3 órakor folytatjuk. (Szünet: 13.38—15.01 — Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik dr. Hornung Mátyás képviselőtársunk. DR. HORNUNG MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz az ország gazdasági erejének növelésére, az elért eredmények stabilizálására, a nehézségek kiküszöbölésére. Az egyik ilyen nehézség miatt hirdette meg a szarvasmarha- és sertésprogramot, és erről szeretnék néhány szót szólni. Szabolcs-Szatmár megyében a szarvasmarha- és sertésállomány alakulására 1964-től 1969-ig az országos tendencia volt jellemző. Az össz-szarvasmarha állomány 3,5 százalékkal növekedett, ezen belül a tehénállomány 3,4 százalékkal csökkent. A sertéslétszám 3,6 százalékkal, a tenyészkoca-létszám viszont 38 százalékkal csökkent. A kormány részéről foganatosított közgazdasági ösztönzők, az 1041-es kormányhatározat meghirdetésével a tenyésztői ked' minden szektorban növekedett. A háztáji gazdaságok az 1970. évi átadásra leszerződött 3900 darab vemhes üszőnek több mint 80 százalékát visszatartják. Ezen felül az állatot eddig nem tartók közül is ezer darab vemhes üszőt igényelnek. A termelőszövetkezetek ezirányú igénye meghaladja a háromezer darabot. 1969 második és 1970 első felében 1700 darab tenyész süldőkoca került kihelyezésre. Ez év januárjában több mint 25 százalékkal növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva a nőivarú szarvasmarhák termékenyítésének aránya, örvendetes, hogy a többletként jelentkező termékenyítések túlnyomó része üszőtermékenyítésből származik. A tenyészanyag iránt nagy a kereslet, amelynek sajnos 50 százalékát sem tudjuk kielégíteni. N A termelőszövetkezetek részéről nagy az állattenyésztési célt szolgáló beruházási igény. 1969. december 31-ig 26 tehenészeti és 13 sertésszakosított telep építési engedélyét adták ki. Ebből 70 százalékos állami dotáció mellett 16 darab szarvasmarhatelepet és 8 d^rab sertéstelepet engedélyeztek építeni. A szarvasmarha-fejlesztési program megvalósítását gátolja a szakosított telepek igen magas bekerülési összege. Az egy tehénre jutó férőhely 6—10 ezer forinttal lépi túl a megállapított normát. Erre az összegre az állam már nem nyújt 50 százalékos dotációt. így egy szakosított telep építése igen magas többletköltséget eredményez. Ez Szabolcs-Szatmár megyében még súlyosabb, mert az állattenyésztés fejlesztésével egyidejűleg a hűtőházak és a gépesítés is igen sok pénzt igényelnek, s ez pénzügyileg meghaladja a termelőszövetkezetek anyagi lehetőségeit és képességeit. Megyénkben közismerten sok — 113 — a gyenge adottságokkal rendelkező termelőszövet-