Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-32

2517 Az Országgyűlés 32. ülése 1970. március 5-én, csütörtökön 2518 kezet. Emiatt a jelenlegi ártámogatással nem képesek szakosított telepeket építeni. Ennek ellenére több termelőszövetkezetünknél van olyan igény, hogy az 50 százalékos ártámogatás mellett is korszerű állattenyésztési telepeket létesítsenek. Pillanatnyilag az 50 százalékos sajáterejű pénzeszközeikből kisebb mennyiség hiányzik, s e hiányokat szívesen pótolnák hitellel. Ezek a termelőszövetkezetek a hitel-igénybevétel feltételeinek is megfelelnek. A megyei bank igazgatójának viszont nincs hatásköre arra, hogy ilyen jellegű hitelt megadjon. Helyes lenne a megyei bank részéről ilyen javaslatot előterjeszteni, hogy termelőszövetkezeteink a szarvasmarha- és sertésférőhelyek építéséhez megkaphassák a hiteleket. Megyénkben több olyan mostoha körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezet van, amelyek a mai közgazdasági közegben jelenlegi árpolitikánkat alapul véve éppen a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése kapcsán erősödhetnének. Különösen Bereg-Szatmár térségében találkozunk ilyen ősgyepes, nagykiterjedésű legelőkkel rendelkező termelőszövetkezetekkel. Ezek is szeretnének bekapcsolódni az országos szarvasmarha-tenyésztési programba. Ezen állattenyésztő vidékek számára hasznos lenne, ha az országos dotációs keret terhére ártámogatást kapnának. Az ehhez szükséges dotációs keretet a megyei tanács végrehajtó bizottságának rendelkezésére kellene bocsátani. A szakosított szarvasmarhatelepek költségeibe helyes lenne beilleszteni a rét, legelő komplex javítását, az építkezéssel párhuzamosan létrehozni a fűtermés növelési, felhasználási, betakarítási és tárolási feltételeit. A rét, legelő javítására is vonatkozzék a mindenkori dotáció. A szarvasmarha- és sertésfejlesztési program bizonyos eredményeket fog produkálni, de egymagában a háztáji állomány csökkenését nem fogja megoldani. Megyénkben a tehenek 71,4 százaléka, a tenyészkocák 61,3 százaléka háztáji tulajdonban van. A termelőszövetkezetek vezetői igen sokat 'tudnak segíteni és éppen ezért igen nagy felelősséggel tartoznak olyan szempontból is, hogy megtalálják és kimunkálják azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül a háztáji állomány tartását, takarmányozását és értékesítését elősegíthetik. Erre már több helyen jó kezdeményezések történtek. Tisztelt Országgyűlés ! A szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek létesítése meghatározott állategészségügyi követelmények betartását igényli és teszi szükségessé. Ma egy program anélkül készül el, a tervezést anélkül hajtják végre, sőt a kivitelezés megkezdése is anélkül indul be, hogy az illetékes állategészségügyi szerveket, sőt magát az üzemi állatorvost megkérdeznék. Nem kérik ki véleményüket. Ebből eredően már nem változtatható meg a telep épületeinek elhelyezése, a tervezett utak vonala, valamint az építés üteme. Különösen ez utóbbi okoz problémát, mivel a szarvasmarhatelepen előbb a fejőistállókat építik meg és csak a legvégén a borjúnevelőt, az elletőt és az elkülönítőt. Ugyanakkor az első fejőistálló megépítésével párhuzamosan kellene épülnie a két járulékos épületnek is. Hasonló a helyzet a sertéstelepeknél is, ahol először a funkcionáló épületeket építik meg, a fiaztatókat és csak azután a kocák elhelyezésére szolgáló szállásokat. Az utóbbi időben alkalmazott összeszerelhető épülettípusoknál ezeket a hibákat aránylag könnyen ki lehetne küszöbölni, ha az állategészségügy segítőkészségét igényelnék. Az állategészségüggyel kapcsolatban szükséges néhány gondolatot felvetni a gümőkór-mentesítést illetően is. Megyénk területén a szervezett mentesítési munka az 1962—63-as években indult meg. Az elért igen jelentős eredmények után a gümőkór-mentesítés menetét 1968—69ben erősen zavarta az a tény, hogy az Állatforgalmi Vállalat a fertőzött egyedeket nem megfelelő mértékben vette át az üzemektől és különösen nem a háztáji állományból. így a községenként hozott vb-határozatok ellenére a legelőre kihajtott fertőzött állatok nagyobb számú befertőződést idéztek elő. 1970-re vonatkozóan annak ellenére, hogy a szarvasmarha kivágási keretet a gümőkórral fertőzöttekre külön állapították meg, a felvásárlás menete tapasztalatom, szerint nem kielégítő. Egyes helyeken a megadott keretet nem akkor használják fel, amikor szükséges lenne. így például a háztáji tehenek levétele, ami elsősorban szükséges lenne, a legelőre való kihajtás előtt nem fog megtörténni. Az ilyen gümőkórral fertőzött állattal rendelkező tulajdonosok takarmányszükségletük kielégítése miatt kényszerítve lesznek ismét a helyi vb-határozatok kijátszására, és így veszélyeztetik az egy-egy községben elért jó eredményeket. Véleményem szerint a meghirdetett szarvasmarhaprogram nincs összhangban a Gergely miniszterhelyettes elvtárs által elmondott gümőkór-mentesítési programmal, mivel a rendelkezés az állatforgalom szabályozását a gümőkórmentesítésre vonatkozólag nem írja elő. Tisztelt Országgyűlés ! Szabolcs-Szatmár megye termelő üzemei mezőgazdasági termelésfejlesztésükhöz a kormány részéről rendkívül nagy segítséget kapnak. Korszerű kertész és gépész szakoktatási feltételeket hoztunk létre központi támogatásból. Nagyon hasznos volna és igen fontos az állattenyésztési célkitűzések megvalósítása érdekében a negyedik ötéves terv első éveiben egy állattenyésztési szakmunkásképző iskola létesítése megyénkben. Ez annál is inkább indokoltabb, mert csak a most épülő szakosított telepek körülbelül 350—400 szakmunkást igényelnek. Meg kell említeni ezzel kapcsolatban azt is, hogy a jó kereseti lehetőségek ellenére a fiatalság körében nincs nagy .kedv az állattenyésztői munkához. Éppen ezért nem elegendő csak a kormány segítsége, igen sok múlik a gazdasági vezetőkön. Ha biztosítani fogják a megszabott és váltott munkaidőt, a heti pihenőnapot, az évi fizetett szabadságot, a munkahelyen történő tisztálkodási lehetőséget, a munkaruhát,' akkor biz-