Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-32

2501 Az Országgyűlés 32. ülése 1970. március 5-én, csütörtökön 2502 dalomban végbemenő átrétegződéssel, az életszínvonal alakulásával. Az utóbbi években rohamosan növekedett a lakosság tulajdonában levő tartós használati cikkek állománya. Ezzel együtt a karbantartási igények is növekedtek. A közhangulatra nagy hatással van az, hogy a megvásárolt gépek, használati tárgyak milyen gyorsan, milyen minőségben és milyen árban javíthatók. Az utóbbi időben a szolgáltatás területén a kereslet és a kínálat közötti feszültség nem enyhült, sőt egyes területeken éleződött. A gyors igénynövekedés ebben határozottan közrejátszott. Szolnok megyében a múlt esztendőben mintegy 6 százalékkal növekedett a szolgáltatás igénybevételének mértéke. Ehhez tudni kell,, hogy az utóbbi 8 év alatt a háztartási hűtőszekrények száma 16-szorosára, a mosógépek száma 3 és félszeresére, a televíziók száma 14-szeresére, a személygépkocsik száma 5-szörösére növekedett. Várhatóan az igények további növekedésével kell számolni országosan is, ha figyelembe vesszük a következőket: A városokban és községekben növekszik a közművesítés foka, javításra, fokozott karbantartásra szorulnak a korábban szolgálatba állított berendezések. Rohamosan terjednek a magántulajdonban levő közlekedési eszközök, háztartási és híradástechnikai berendezések. Még mindig jelentős az ellátatlan vagy gyengén ellátott terület. Ilyen a falusi lakosság, az elszórt tanyavilág lakói és a városok perem-lakóterülete. Tény az is, hogy az utóbbi két-három évben gyártott termékeknél gyakoribb a meghibásodás. A jobb alkatrész-ellátottsággal és műszaki felkészültséggel rendelkező GELKA majdnem kizárólag csak a városokban dolgozik. A kisebb javítások elvégzése egyre inkább háttérbe szorul, vagy el is marad, mert a nagyobb értékű munka kifizetődőbb. A szolgáltatásra létrehozott egységek is egyre inkább a késztermék gyártásra rendezkednek be. Előfordul: ktsz-ek hoznak létre szolgáltató részleget abban a reményben, hogy az állami beruházások kivitelezésében közreműködhetnek. Az utóbbi időben az tapasztalható, hogy a garanciális javításokra berendezkedett ktsz-ekkel a gyártó vállalat felbontja a szerződést anélkül, hogy a várható következményekkel számolna. Az ilyen eljárások komoly következményekkel járnak, hiszen a ktsz-ek befektetései, amelyek a berendezésekben vannak, komoly megterhelést jelentenek. Ugyanakkor a javíttatóknak meszszebbre kell szállítaniuk készülékeiket, s ezáltal többletköltség is felmerül. A legnagyobb baj az, hogy megrendül a fogyasztók bizalma a gyártó vállalat termékei iránt. Az ilyenfajta eljárás véleményem szerint a verseny tipikusan helytelen értelmezése. A szolgáltatások helyzetével való foglalkozást indokolja az is, hogy a jelentkező igényekhez viszonyítva lassú előrehaladást komoly viszszaesések is kísérik. Például a megyében 1967ben az ipari javító szolgáltatás volumene 281 millió forint volt, 1968-ban 249 millió forintra esett vissza. Ezen belül a háztartási gépjavítás 42,2 százalékkal csökkent, az építőipari tevékenység pedig 22,8 százalékkal. Az építkezések visszaesésének okai között feltétlenül meg kell említeni az OTP-hitel korlátozását, a folyósítás vontatottságát, a kamatterhek növekedését, a kivitelezési díjak és az építőanyagárak növekedését. Helytelen lenne azt állítani, hogy a szolgáltatást végző egységek, a tanácsi szervek nem tesznek komoly erőfeszítéseket az igények jobb kielégítésére. Munkájukat számos nagyon komoly tényező akadályozza. Ilyenek a következők. A ktsz-ek épület-, gép- és műszerellátottsága nem kielégítő. Emellett az építőipari részlegből számottevő a szak- és segédmunkások elvándorlása. A GELKA előnyös helyzete miatt a ktsz-ek a kifizetődő javításoknak csak kis hányadához jutnak. A helyzet gyors javulását az segítené elő, ha a gyártó vállalatok több alkatrészt bocsátanának a javítást végzők rendelkezésére. A megrendelt alkatrészeknek 1967-ben 71 százalékát, 1968-ban 62 százalékát szállították le csupán. Komolyabb alkatrész-ellátottsági hiány mutatkozott a VIDEOTON, az Orion, a Fővárosi Mükész Ktsz., a Hajdúsági Iparmüvek gyártmányaihoz. Az építőipari javítótevékenységet komoly mértékben befolyásolja az, hogy kevés a nyílászáró szerkezetekhez a zár, hiánycikk a horganycső, a horganyzott lemez, az eternitcső és idomok, a víz- és villanyszerelési anyagok, a facsavar, a szögféleségek és a cement is. Tisztelt Országgyűlés! Megállapítható, hogy a közhangulat jó, egészséges szellemű, de kritikus. Támogatják a kormány célkitűzéseit, amelyek a párt politikájának megvalósulását szolgálják. Innen, e helyről is szóljunk azokhoz, akiknek a munkáján nagy részben múlik a lakosság jobb szolgáltatói ellátása; a GELKA és a ktsz-ek dolgozóihoz, vezetőihez, a tsz-ek és az állami gazdaságok dolgozóihoz, vezetőihez, valamint az e területen működő kisiparosokhoz. A kormány beszámolóját elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Ilku Pál elvtárs, művelődésügyi miniszter kíván szólni. ILKU PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk elnöke beszámolójában társadalmi, gazdasági életünk fejlődésével és problémáival foglalkozott. Engedjék meg az elvtársak, hogy e beszámolóhoz kapcsolódva kissé részletesebben szóljak kulturális helyzetünkről és az előttünk álló néhány feladatról. Kulturális területen az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének azt tartom, hogy megnőtt a szocialista értékeket befogadók tábora, hogy kiszélesedett és megerősödött az a kulturális bázis, amelyen marxista kulturális politikánkat érvényesítve tovább haladhatunk. Az eredmények közé kell sorolnom azt is, hogy a magyar irodalom és művészet alkotásainak zöme , lépést tart társadalmunk fejlődésével, hogy légértékesebb vonulatában felvetődnek a társadalomépítés fontos kérdései, hogy művészetünk ~ nem hallgatja el megoldandó ellentmondásainkat, hanem ellenkezőleg; egyre inkább szocia111 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ