Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-31

2405 Az Országgyűlés 31. ülése, 1970. március 4-én, szerdán 2406 termelésének és felhasználásának struktúrája. A termelés szerkezeti átalakításában elért eredményeink azonban még kezdetiek. Jelentősebb változást e tekintetben a negyedik ötéves terv időszakában várunk. A gazdasági fejlődés értékelésekor meg kell említenünk egy fontos momentumot. Korábban nemegyszer előfordult, hogy az ipari termelési tervek túlteljesítése ellenére a nemzeti jövedelem lassabban emelkedett, mint most. Ez pedig annak köszönhető, hogy múlóban van a mennyiségi szemlélet, és az intenzívebb, a hatékonyabb gazdálkodás kerül előtérbe. Erőfeszítéseink továbbra is erre irányulnak, és kezdeti sikerekről beszélhetünk. A mezőgazdaság termelése 1966 és 1970 között a tervezett 13—15 százalékkal szemben 16-— 17 százalékkal emelkedik. Ezen belül a növénytermelés gyorsabb, az állattenyésztés sajnálatosan a szükségesnél mérsékeltebb ütemben nő. A harmadik ötéves terv időszakában elértük agrárpolitikánk egyik nagyon fontos célját: megoldottuk az ország biztonságos kenyérgabona-ellátását, öt év óta nem importáltunk búzát, sőt 1969-ben már exportra is felhasználható készletekkel rendelkeztünk. Az eredmények értékét emeli, hogy 1968-ban az ismeretes, aszályos idő- > járás sem okozott nagyobb törést a fejlődésben. örvendetesen javult a mezőgazdaságban a termelés anyagi megalapozottsága: a gazdaságok hatékonyabban használják ki lehetőségeiket. Növekedett a mezőgazdasági munka termelékenysége és a ledolgozott munkaidő, javult a dolgozók munkafegyelme. Kedvező hatást váltott ki az új szövetkezeti törvény és más, a tsz-tagságot érintő intézkedés. A külkereskedelemtől azt vártuk, hogy a harmadik ötéves terv végére javulás következzék be a nemzetközi fizetési mérlegben. E feladatot egészében teljesítette: az áruforgalom egyenlege 1969-ben szocialista és tőkés viszonylatban egyaránt aktív volt, és a fizetési mérleg egyenlege is aktív. Az ötéves terv céljaival összhangban 1969-ben különösen az export nőtt erőteljesen. A forgalomnak a tervezettet meghaladó növekedését áruink minőségének és választékának javulása, valamint a nemzetközi piacon számunkra kedvező körülmények alakulása segítette elő. A külkereskedelemben bekövetkezett kedvező tendenciaváltozást állandósítanunk kell. Fontos tényezője ez is negyedik ötéves tervünk jó előkészítésének. Ennek előmozdítására fokozni kell forgalmunkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Számolnunk kell vele, hogy a következő ötéves tervidőszakban egyre inkább érvényre jutnak országaink között a nemzetközi együttműködésben az integrációs elemek. Mint ahogy erről már több alkalommal elmondtuk véleményünket, a KGST-országok gazdasági integrációja nem jelenti elzárkózásunkat. A nem szocialista országokkal gazdasági kapcsolatainkat a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk továbbfejleszteni. Az eltelt két évben a vállalatoknál sok tartalék került felszínre, és kedvezően bontakozott ki a kezdeményezőkészség a nemzetközi együttműködés magasabb szintre emelésére. Ennek köszönhető, hogy többszörösére növekedett az ipari kooperáció: a licenc és gyártási eljárások megvétele, közös vállalatok alapítása. E folyamatnak nyilvánvalóan még csak a kezdetén tartunk. Még sok vállalatnál csak a jelen lehetőségeinek jobb kihasználására gondolnak, és a távlati lehetőségek gondos számbavételéhez és a kockázatot is kalkuláló távlati felkészüléshez még nemigen jutottak el. Ezekből a tapasztalatokból mielőbb le kell vonni a tanulságokat. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági fejlődésnek a tervezettet meghaladó üteme lehetővé tette, hogy a lakosság életszínvonala; jövedelmei, fogyasztása, anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése is a tervezettet meghaladóan emelkedjék. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a számított 14—16 százalék helyett 30—32 százalékkal, a fogyasztása pedig 18—20 százalék helyett 31—33 százalékkal nő. A reálbér a tervezett 9—10 százalék helyett 15—16 százalékkal növekszik. A reáljövedelemnek a reálbért meghaladó ütemű növekedésében nagy szerepe van annak, hogy a foglalkoztatottak száma jelentős mértékben meghaladta a tervezettet. Az ötéves tervben a nem mezőgazdasági ágazatokban összesen mintegy 200 000 fős növekedéssel számoltunk. A valóságban ez közel 300 000 lesz. Az életszínvonal alakulását jelző számok értékelésénél tudnunk kell, hogy ezek az átlagot jelentik. Ettől felfelé és lefelé is meglehetősen nagy eltérések lehetnek és vannak is. Az olyan családoknál például, ahol nőtt a keresők száma, ott a reáljövedelem, illetve életszínvonal az átlagot lényegesen meghaladó ütemben növekedett. Azoknál a családoknál azonban, ahol betegség, munkaképtelenség vagy más ok miatt egy kereső kiesett vagy nyugdíjba ment, még életszínvonalcsökkenés is bekövetkezett. Változatlan törekvésünk a reálbérek és a reáljövedelmek emelése. Ennek azonban a fedezetét is meg kell teremteni. A reálbérek és a reáljövedelmek emelése nem a párt és a kormány önkényes elhatározásától függ. Nem lehet fenntartani az átlagos bérek és a termelékenység emelésének a népgazdaság lehetőségeihez képest fordított irányzatát, mivel elosztani csak annyit lehet, amennyi erre a célra rendelkezésre áll, amennyit megtermeltünk. Bízunk benne, hogy az ez évi gazdasági helyzetre fokozott mértékben fognak kihatni a múlt év végén hozott intézkedések. Az életkörülmények alakulásának fontos mutatója a kereskedelmi forgalom változása. A kiskereskedelmi forgalom fél évtized alatt 45— 47 százalékkal nő, és jelentősen változott a forgalom összetétele is. Mind nagyobb rész jut a jobb és a korszerűbb termékekre, különösen a tartós fogyasztási cikkek értékesítése emelkedik dinamikusan. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gyakorlatilag már minden második háztartás rendelkezik mosógéppel és televízióval, minden negyedik hűtőszekrénnyel és porszívóval. Az ötéves terv időszakában számottevően nőtt a lakosság szociális, kulturális és kommunális ellátottsága. Jelentősen növekedett a lakásépítés üteme. Sikerként számolhatunk be arról, hogy a tervben előirányzott 300 ezer lakással 107*