Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-22
1709 Az Országgyűlés 22. ülése, x tan és a vagyoni jogoktól elválasztva védelemben részesíti a személyhez fűződő jogokat, éspedig mind a szerző életében, mind a szerző halála után. A jelenleg még életben levő szerzői jogi törvény ezekről a személyhez fűződő jogokról egyáltalán nem rendelkezik, ezért a törvényjavaslat alapvető fontosságú része ezeknek a jogoknak pontos és részletes kodifikálása. A személyhez fűződő jogok sorában az első és talán a legjelentősebb jog annak eldöntése, hogy a művet a szerző társadalmi felhasználásra alkalmasnak, késznek találja-e, és ehhez képest hozzájárul a mű nyilvánosságra hozatalához. Ebben a szabályban az alkotó akaratának társadalmi megbecsülése nyilvánul meg. A személyiségi jogok csoportjában fontos jogosítvány továbbá, hogy a szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék, sőt a szerzőt akkor is meg kell jelölni, ha a műből csak valamely részlet felhasználására, a mű ismertetésére, vagy a műből idézetek közlésére kerül sor. A személyhez fűződő jogok sorában ugyancsak jelentős helyet foglalt el az a rendelkezés, hogy a szerzők művét — engedélyük nélkül — nemcsak felhasználni, de megváltoztatni sem szabad. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a szerző akár művészi felfogásának megváltozása, akár korábbi nézeteinek módosulása miatt, vagy más alapos okból nem kívánja művének további felhasználását engedélyezni. Ennek megfelelően ilyen esetekben a törvényjavaslat biztosítja a szerző számára a visszavonás jogát, vagyis a szerző alapos okból megtilthatja művének egyébként jogszerű további felhasználását. A törvényjavaslatnak a személyhez fűződő jogokról szóló fejezetében olvasható az a fontos rendelkezés, hogy a szerző ezeket a jogait másra nem ruházhatja át és róluk nem mondhat le. Ezeknek a jogoknak a gyakorlására a dolog természeténél fogva életében a szerző hivatott. A szocialista jogfelfogás szerint ezek a személyhez fűződő jogok időben korlátlanok is, ezért a szerző halála után is védelemre méltóak. A törvényjavaslat azt a megoldást választja, hogy a vagyoni jogok védelmi ideje alatt, tehát a szerző halálát követő 50 éven keresztül ezeket a jogokat azok gyakorolhatják, akik öröklés címén a szerzői jog vagyoni részét megszerezték. Jogszabályalkotásunkban alapvető elvi és politikai célkitűzés, hogy a törvényhozó a megfelelő jogos magánérdeket összhangba hozza a közérdekkel, a társadalmi érdekkel. Ez különösen jelentős feladat volt a szerzőjogi törvényjavaslat előkészítése során, amikor is koordinálni kellett a jogos szerzői érdekeket a felhasználó állami szervek indokolt igényeivel. A rendezés elvi alapjainak kimunkálásakor hangsúlyoznunk kellett, hogy a művészi-kulturális alkotó munkát a mi társadalmunkban semmiképpen sem tekintjük valamiféle magánszektor jellegű „termelésnek", amelynek adóztatása elvileg és gyakorlatilag azonos lehetne — például — egy műanyaggyártó kisiparos adóztatásával. Az alkotó munkának ilyen megközelítése teljesen elhibázott lenne. Természetesen ennek hangsúlyozása nem jelenti azt, hogy magán a kulturális tevékenységen belül nincs különbség a tár1969. április 18-án, pénteken 1710 sadalmi hasznosság szempontjából a különböző alkotások között. Sőt azt is meg kell mondani, hogy nem minden kultúra, ami nyomdafestéket, papírt vagy vásznat kap. A társadalmi hasznosság és művészi színvonal tekintetében jelentkező különbözőségeket egyre érzékenyebben fejezi ki az a differenciáló gyakorlat, amely a honoráriumban, a prémiumkeret, a nívójutalmak, a különböző erkölcsi és anyagi juttatások elosztásában érvényesül. Elveinkben és gyakorlatunkban tehát szó sem lehet arról, hogy a jogi formulák eltüntessék a szocialista és nem szocialista, a jó és a szürke alkotások közti különbségeket. Az alkotó jogos magánérdeke és a társadalmi érdek között nincs feloldhatatlan ellentét, hiszen a társadalomnak és a szerzőknek egyaránt érdeke a minél magasabb szintű kulturális értékek megalkotása. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy ezek az érdekek összeütköznek egymással. Ezt az érdek-összeegyeztetést a törvényjavaslat teljes mértékben nem is végezhette el, mert általános törvényalkotási elveinknek megfelelően az új szerzői jogi törvény is úgynevezett kerettörvény lesz, amely csupán a legfontosabb alapelveket és rendelkezéseket tartalmazza. Ezért lesz különösen nagy jelentősége a törvényt kiegészítő, a kormány által meghozandó végrehajtási rendeleteknek és a művelődésügyi miniszter által kiadandó honorárium-szabályozóknak. Természetesen a kormány végrehajtási rendeleteinek kidolgozása során ugyanúgy igényelni fogjuk a különböző művészeti szövetségek és a művészeti dolgozók érdekvédelmi szervezetének alkotó közreműködését és segítségét, mint ahogy magának a törvénynek az előkészítése során is tettük. A Kormánynak az a szándéka, hogy az ily módon elkészült végrehajtási rendelkezési tervezeteket konzultálás céljából megküldi a kulturális és jogi bizottságnak, kérve, hogy véleményt mondjanak a tervezett intézkedésekről még azok kormányhatározattá emelése előtt. Az alól az általános szabály alól, hogy a szerző művét engedélye nélkül nem szabad felhasználni, a már nyilvánosságra hozott művek tekintetében a törvényjavaslat a társadalom érdekében bizonyos kivételeket állapít meg. Ezeket a kivételeket, amelyeket a javaslat a szerzői jog korlátainak nevez, a törvényjavaslat pontosan meghatározza, nehogy bárki is ezekkel a rendelkezésekkel a szerző terhére visszaélhessen. E korlátok közül különösen nagy jelentőségű a törvényjavaslatnak az a nálunk teljesen új rendelkezése, amely feljogosítja a rádiót és a televíziót, hogy a szerző hozzájárulása nélkül is felhasználhatja a már nyilvánosságra hozott művet, ha a szerző részére megfelelő díjat fizet. Ez az úgynevezett törvényi engedély esete, amikor a szerző felhasználási engedélyét a törvény rendelkezése pótolja. Ez a törvényi engedély arra az esetre vonatkozik, amikor a rádió, vagy a televízió a korábban nyilvánosságra hozott művet változatlan formában kívánja sugározni, illetőleg nyilvános előadást kíván közvetíteni. Az adaptációhoz, átdolgozáshoz, irodalmi műnek hang játékra, tv-filmre, tv-játékra való feldolgozásához azonban továbbra is szükség lesz a szerző előzetes engedélyére. Ennek a kivételes szabályozásnak az az alapja, hogy a rádióban és televízióban 75*