Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-30

2365 Az Országgyűlés 30. ülése, 1969. december 12-én, pénteken ' 2366 káros hatása ismert: elsősofban Budapest túlzsúfoltsága. Ugyanakkor tegnap azt hallottuk, hogy ezzel egyidőben egyes iparágak Budapesten elnéptelenednek. Ez súlyos ellentmondás, amely semmi esetre sem szolgálja népgazdaságunkat. Lehet, hogy következetesebb magatartás esetében a fővárosban néhány százalékkal kevesebb lenne a lakosság száma, ami már azt jelentené, hogy nem csordul ki a pohár. •Ha az okokat vizsgáljuk, a következő eredményre jutunk. A kitelepítés vagy máshova telepítés elmaradása legtöbbször a népgazdasági érdekre való hivatkozás volt, ami több esetben helytálló volt. Más esetekben ez csak részben igazolódott, vagy mint néhány eset és a mai helyzet mutatja, éppen nem igazolódott. Ha a konkrét esetek kísérő jelenségeit vizsgáljuk, olyan dolgokra is rábukkanunk, hogy egy-egy adott időben és esetben azok a gazdasági egységek maradtak bent a fővárosban, a kitelepítésre soroltak közül, amelyekhez akkor éppen abban az időben, annak az irányítási rendszernek megfelelően bizonyos előnyök is hozzátapadtak. Ilyen volt például a létszám, béralap, és legtöbbször jelentős mértékben az akkor még egyértelműen ingyenes beruházások. Ma a decentralizálásra vagy éppen kitelepítésre érett gazdasági egységekhez is tapadhat egy ilyen előny, mégpedig a nyereség. Nem lenne jó sem a fővárosnak, sem a vidéknek, legkevésbé a népgazdaságnak, ha ez akadályát képezné ennek a szükségszerű gazdasági folyamatnak. Mindezt nem alaptalanul mondtam el. Vannak jelek, amelyek az amúgyis elég bátortalanul megindult előkészítő, felmérő munka során arra figyelmeztetnek, hogy egy-egy vállalat, gyárrészleg sorsát, jövőbeni hovatartozását az döntheti el, hogy milyen a pillanatnyi állapota, prosperitása. A területi fejlesztés gondjáról szeretnék még szólni. Az új irányítási rendszer elveiből, de a költségvetés indokolásából is tudjuk, hogy ennek szerepe már ma is jelentős és még inkább azzá válik. Ez egyúttal igen problematikus kérdés és izgalmas költségvetési elosztási, érdekeltségi viszonyokat foglal magában. Nem véletlen, hogy amikor egy-egy ülésszakon mi, képviselők felszólalunk, különféle indokokkal elmondjuk működési területünk problémáit, lehetőleg igazolva azt, hogy a mi területünk ilyen vagy olyan megoldása éppen a legfontosabb a soron levő feladatok közül. Ki úgy érvel, hogy az ő megyéje szegény mezőgazdasági megye, ki úgy, hogy a nagy bevándorlás miatt éppen a lakáshelyzet a legrosszabb, vagy éppen az energiahordozók változása igényel jelentős összegeket ipartelepítésre, stb. Ez természetes állapot és hasznos is, mert segíti a tényleges helyzet reális feltárását, az optimális intézkedések kimunkálását és azok megvalósítását. A területpolitika ilyen jellegű felfogásának lehet és van bizonyos árnyoldala is. Ezt úgy tudnám megfogalmazni, mint egy bizonyos fajta egyenlősdire való törekvést. Félreértés ne essék : nem az ellen a szükséges és egészséges nivellálódás ellen kívánok szólni, amely folyamatosan eltüntet bizonyos fehér foltokat, amely közelíti egymáshoz a kommunális, szociális és kulturális színvonalat, azt a sok-sok más tényezőbeli különbséget, amelyek meghatározzák az életkörülmények milyenségét. Az ellen emelnék szót, ha ezeknek a különbözőségeknek a megszüntetését csupán az elosztás vagy az újraelosztás szférájában vélnénk megtalálni, elszakítva egy-egy terület gazdasági tevékenységének hatékonyságától. Általában ez az egyenlősdinek a jele, s mindent az elosztással vél megoldani. Természetes dolog, hogy egy-egy történelmileg fejletlen terület részvétele a nemzeti jövedelem termelésében, arányosan nagyobb, mint egy gazdaságilag kevésbé fejlett területé, és természetes az is, hogy ennek egy részét átveszik e területek gazdasági és egyéb vonatkozású fejlesztésére. Ez a szocialista építés természetes velejárója. De törekedni kell arra, hogy egy-egy terület általános fejlődése legyen szoros kölcsönhatásban a területen folyó gazdálkodás hatékonyságával. Legyén követelmény, hogy egy-egy terület gazdaságföldrajzi sajátosságait, az ott felhalmozódott szaktudást, a gazdálkodásban a pozitív tradíciókat, az új iránti fogékonysággal párosulva optimálisan használják ki, gyümölcsöztessék. Ebben viszont ne legyen különbség az ilyen vagy olyan jellegű területek között. Ahol e követelmények nem teljesülnek egy meghatározott követelményszinten, vagy ahol annál jobban teljesülnek, ez legyen negatív vagy pozitív hatással a terület általános fejlődésére is. Egy ilyen gazdasági, pénzügyi beszabályozottság kimunkálása nem könnyű, és valami abszolút tökéletességgel nem is oldható meg, de törekedni kell erre és megközelíteni ezt szükséges, és — meggyőződésem szerint — igen hasznos lehet. Ez újabb jelentős alkotó energiákat hozhat felszínre, még gyorsabbá teheti egész ha- ' zánk szépülését, fejlődését, a még teljesebb emberi élet anyagi megalapozását. Tisztelt Országgyűlés! Jelen ülésszakunk anyaga jó alapot biztosít ahhoz, hogy választóink között a következő hetekben eredményes tájékoztatást, termékeny véleménycserét folytassunk. Ezt most igen széleskörűen, sokoldalúan kell és tudjuk elvégezni. Eredményes munkáról tudunk számot adni és őszinte véleménycserében, vitában a különböző területekeh segítséget is tudunk adni a feladatok megoldásához. Az 1970-es év a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje. Jó, hogy a költségvetés indokolása prognózisszerűen már -jelzi a várható teljesítést. Már most látni, hogy szégyenkeznivaló nem lesz. A terv elgondolásai, elvárásai szinte mindenütt megvalósulnak, és a párt gazdaságpolitikája elveinek megfelelően valósulnak meg. Örvendetes, hogy a dolgozó ember életkörülményeit javító tényezők legtöbbje a tervezettnél gyorsabb mértékben teljesül. A mai gondok, ellentmondások ezen belül jelentkeznek. A fejlődés az állami költségvetés nagyságrendjében is megmutatkozik, amely 1966-ban százmilliárd forint körüli volt, szemben az 1970. évi 170 milliárd forinttal. Jól összegezi a költségvetés indokolása az új irányítási rendszer kétéves tapasztalatait is. A várt és nem várt gondok és problémák mellett ezek a tapasztalatok