Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-29

2327 ; Az Országgyűlés 29. ülése, 1969: december 11-én, csütörtökön 2328 ezt a negyedik ötéves terv során az egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ágazatokban a mennyiségi mutatók tekintetében alkalmazzák. Ezt a célt szolgálja a járási székhely-községek fejlesztésére biztosított összeg is. A legjelentősebbnek az iparfejlesztési különkeretet tartom, amelynek politikai és gazdasági hatása még ezután jelentkezik teljes egészében. A mezőgazdaságban alkalmazott közgazdasági szabályozók helyes gazdaságpolitikai célokat követnek, összességükben a mezőgazdasági termelés fellendítését, biztonságát szolgálják. Az alapelveket helyesnek tartom. Ugyanakkor az egyébként megfelelő termelési adottságokkal rendelkező, ma még a gyenge kategóriába sorolt termelőszövetkezetek helyzetének javítását, a társadalompolitikai szükségesség indokolt mértékéig, a közgazdasági szabályozók nem szolgálják megfelelően. Egyetértek Timár elvtárs ezzel kapcsolatos álláspontjával. Tovább növekedett ugyanis a termelőszövetkezeti gazdaságok közötti polarizáció. A gyenge termelőszövetkezeti gazdaságok alacsony állóeszköz-ellátottsága és tőkeszegénysége állandósul, a felvett hitelek visszatérítésére néhány év múlva jelentős részük képtelenné válhat. Azt javaslom, hogy a közgazdasági szabályozók javításával segítsük elő az egyes termelőszövetkezeti gazdaságok közötti, hosszabb távon történő kiegyenlítődést. Nem mondhatunk le az e területeken folytatott mezőgazdasági termelésről. Nem tartható hosszú ideig az egyes mezőgazdasági üzemekben dolgozók személyi jövedelme között meglevő, indokolatlanul nagy különbség. Tisztelt Országgyűlés ! A tanácsok önállósága az elmúlt évben komoly mértékben növekedett. A most két évre szóló és később egy ötéves "terv idejére érvényes állami támogatás meghatározása céltudatosabb, hatékonyabb gazMálkodást és fejlesztést eredményez. Például Somogy megyében a harmadik ötéves tervben megvalósuló tanácsi fejlesztési alap 26 százalékának megfelelő összeget vesznek át a tanácsok koordinációs tevékenységük során kivitelezésre. A megyei tanácsok az egész megyét átfogó, minden szektort és ágazatot magában foglaló negyedik ötéves tervet készítenek, amelynek építőipari kapacitás-vonzatával is számolnak. A megyei építőipari kapacitás-mérleg készítése során megállapítottuk, hogy negyedik ötéves tervi feladataink megvalósításához az építőipari kapacitást megyénkben legalább 30—35 százalékkal kell növelni. Ezért mintegy 250 millió forintot kell beruházni az építőiparba. A megyében levő építőipari szervezetek saját eszközeikből és hitelből öt esztendő alatt várhatólag körülbelül 150 millió forint beruházásra képesek. Á tanácsoknak mintegy 100 millió forintot kell adniuk erre a célra. 1968-ban és 1969ben eddig 36, 1970-ben és 1971-ben további 30— 40 millió forintot adnak a Somogy megyében működő tanácsok az építőipari szervezetek kapacitásának fejlesztésére. Tisztelt Országgyűlés! Mivel Somogy megyében dolgozom, a mi megyénk példájával kívántam bizonyítani, hogy a tanácsok a pártszervek irányításával és hatékony közreműködésével felnőttek a jelentkező feladatokhoz és területüknek tényleges gazdái. Bebizonyosodott, hogy megfelelően képviselik az ágazati érdekeket is. A tanácsok eddig is hatáskörüket meghaladó tervezési és gazdaságszervező, koordinációs tevékenységet folytattak, jóllehet erre jogosultságot csak a tanácsi önkormányzat bevezetése után szereznek. A növekvő tanácsi hatáskör és önkormányzat érvényesítése feltételezi, hogy a megyei tanácsok egész tevékenységüket rendszerbe foglaló megyei fejlesztési tervvel rendelkezzenek, amely a területen levő minden szektor fejlesztését magában foglalja és az adott területen része a népgazdaság tervének Ezért javaslom, hogy a kormány a népgazdaság tervezési rendszerében a tanácsi önkormányzat érvényesítésének céljából építse be a megyei területfejlesztési terveket. A területi fejlesztési tervek készítésének feladatát a párt Központi Bizottságának 1966. május 25—27-i határozata előírja. A területi tervek készítésének szükségességét a mi megyénkben is három-négy év óta folytatott tervezési munkánk és 1968—69-ben elkészült és a megyei tanács által elfogadott területrendezési terv tapasztalatai is bizonyítják. A területfejlesztési megyei tervek megvalósításának előfeltételét jelenti, hogy a megyék rendelkezzenek megyei területrendezés és településhálózat-fejlesztési tervekkel is. A területrendezési, településhálózatfejlesztési tervek készítésének szükségességét a következőkkel indokolom. A megyék fejlesztésében jelentkező feladatok egyre bonyolultabbakká válnak, egyre nagyobb áttekintést, tervszerűséget, tudományos megalapozottságot követelnek tőlünk. Ma már nem lehet egyes építményeket, intézményeket önállóan kezelni. Elhelyezésüket csak a legmegfelelőbb telepítésüket meghatározó hálózati rendszerhez igazodva lehet célszerűen megoldani. A tervszerű fejlődés követelménye értelemszerűen magában foglalja a helyes területi arányokat. Ebben a vonatkozásban a gazdaságirányítás új rendszere újszerű feladatokat ró a megyei tanácsokra. Egyrészt élniük kell azzal a joggal és kötelezettséggel, hogy megyéjük fejlődésében maximálisan biztosítsák a sajátos helyi érdekek érvényesülését, másrészt azonban figyelembe kell venniük azt is, hogy a megye területe szerves része az ország területének. Az új mechanizmus lényegében szabad kezet ad a megyei tanács végrehajtó bizottságának, hogy a megye fejlődését elsődlegesen meghatározó beruházások telepítésében állást foglaljon. Ugyanakkor azonban az országos és a területi településhálózati arányok kialakításának követelményeit, irányelveit a jelenleg tudomásom szerint még csak a kormány elé való terjesztés stádiumában levő országos településhálózat-fejlesztési koncepció tartalmazza, amely rendeltetésénél fogva nem adhat kielégítő mélységű támpontokat az előzőekben vázolt megyei feladatokhoz. így tehát feltétlenül szükségesnek mutatkozik továbblépni a településhálózat tervezésében és minél előbb létrehozni a megyében felmerülő konkrét igények kielégítését szolgáló megyei területrendezési terveket. Ezek a megyei tervek a területi rendezés és fejlesztés