Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-29
2329 Az Országgyűlés 29. ülése, 1969. december 11-én, csütörtökön 2330 tervezési rendszerében tehát ez ideig még hiányzó szerepkört töltenek be. Eddig az egymásra épülő tervek rendszeréből hiányzott egy olyan tervfajta, amely szerves egységbe ötvözi az országos településhálózat-fejlesztési koncepciót, a megyei fejlesztési terveket és a megyéhez tartozó települések általános rendezési tervét. A megyéknek szükségük van olyan kimondottan megyei szintű és lényegében a megye saját területrendezési településhálózat-fejlesztési koncepcióját tartalmazó tervre, amely egyrészről folytatása az országos településhálózat-fejlesztési koncepciónak, másrészről kifejezője a megye saját távlati fejlesztési szándékainak, elképzeléseinek. E tervek alapján ki lehet dolgozni az egységes távlati célkitűzéseknek és a gazdasági tervezés követelményeinek megfelelő megyei középtávú fejlesztési terveket, másrészt a megye minden településének általános rendezési tervéhez megadják a település országos és megyei összefüggéseire, szerepkörére, fejlődésének irányára, várható nagyságára jellemző fő kiindulási adatokat. Ily módon a megyei tervek nélkülözhetetlen eszközzé válnak a megyék vezetésében, amennyiben a fejlesztésre vonatkozó vagy azt érintő döntések keretében lehetővé teszik azoknak a hosszútávú fejlesztési stratégiába való beilleszkedését, a pillanatnyilag helyesnek látszó, de távlatban esetleg kedvezőtlen hatású ad hoc elhatározások megelőzését. A megyei terveket éppen úgy, mint az országos településhálózat-fejlesztési koncepciót a mindenkor felmerülő igényeknek megfelelően időszakonként felül lehetne és felül is kell vizsgálni es tovább kell fejleszteni. Tisztelt Országgyűlés! Az 1970. évi költségvetést elfogadom és annak elfogadását ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Komár András képviselőtársunk. KOMÁR ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Gondosan tanulmányoztam az előre kiadott tájékoztatót, amely a népgazdaság 1969. évi fejlődését, 1970. évi fejlődésének tervezetét, valamint az 1970. évi állami költségvetés tervezetét ismerteti. A gazdasági reform kétéves — ezen belül 1969. évi — Baranya megyében szerzett tapasztalatai is megegyeznek az Országgyűlés elé terjesztett tapasztalatokkal. Az ebből szükségszerűen következő, és már megtett és javasolt intézkedések fő irányvonalát helyeslem. A megvitatásra és jóváhagyásra előterjesztett állami költségvetés minden fontos mutatójából én is azt látom, hogy a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a szociális és egészségügy, az igazgatás, a védelem, az életszínvonal szinte minden területén a magasabb szintű fejlesztést szolgálja és segíti elő a tervezet. Több előttem felszólaló képviselőtársam már érintette az általam elmondani kívánt dolgok egy részét, így azokkal nem kívánok foglalkozni, így felszólalásomban csupán a mindennapi munkához leginkább kapcsolódó, a mező- és az élelmiszergazdálkodás tervezett fejlődésével és az azt szolgáló költségvetéssel kapcsolatban a területünkön szerzett tapasztalatok alapján néhány gondolatot szeretnék felvetni, amelyekre a figyelmet külön is felhívom. A mezőgazdaságban elért figyelemre méltó eredmények egyik fő jellemzője, hogy itt a termelés nem olyan rapszodikus — néhány részterülettől eltekintve — mint régen volt. Az időjárás szeszélyeinek káros hatását a termelésre az anyagi-műszaki színvonal fejlettsége, a szocialista nagyüzemből fakadó előnyök erősen mérséklik. Ebben nagy szerepe van a különböző kémiai szereknek, műtrágyáknak, különböző vegyszereknek, az újfajta vetőmagvaknak és nem utolsósorban a mezőgazdasági termelés nagyarányú gépesítésének. Itt akarom megjegyezni, hogy a műtrágyaellátás 1970-re tervezett 16—17 százalékos növelése mellett nagyobb figyelmet szükséges fordítani arra, hogy azok megfelelő időben és arányokban álljanak a mezőgazdaság rendelkezésére, különben kedvező hatásuk kevésbé tud realizálódni. Az elmúlt években ezzel igen sok probléma volt. Már az elmúlt évi, de különösen az ez évi őszi tapasztalatok figyelmeztetnek bennünket olyan vonatkozásban, hogy a mezőgazdaság gépesítettségi üteme mind erőgépekben, mind munkagépekben, de főleg a betakarítógépekben elmaradt a feltétlenül szükségestől. Az egyre nagyobb tömegű termés betakarítását és a szükséges őszi munkákat a mezőgazdaság nem képes időben elvégezni. Különösen vonatkozik ez a régi, kiöregedett gépek kicserélésére, de az össz-gépállomány^ növelésére is. Úgy vélem, elegendő lesz ennek érzékeltetésére megemlítenem, hogy ez évben a jó évjárat mellett kedvező, jó őszi időjárás is volt. Mégis a megyékben a nagy kukoricatermés egy részét még a mai napig sem tudták betakarítani az üzemek. Az őszi mélyszántásnak közel fele nem lett elvégezve. Ez nyilvánvalóan kihatással lesz a jövő évi növénytermelési eredményekre is. Ezért is helyeslem, hogy az 1970. évi növénytermelés célkitűzéseinél ezzel számol a tervezet. A megtermett mezőgazdasági termékek megóvását szolgáló intézkedéseket és a költségvetésből erre fordítandó összeg növelését is nagyon helyeslem, hiszen a szárító- és szállítókapacitás hiánya miatt igen sok termék tönkremegy, vagy nagy értékveszteséget szenved. Ez kedvezőtlenül hat az ellátás minőségére, egyenletességére, az állattenyésztés és az állati termékek termelésének fokozására egyaránt. Mindezekkel együtt az 1970. évi célkitűzéseket és a tervezett állami költségvetés-javaslatot helyeslem és elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Dr. Jókai Loránd képviselőtársunk következik. DR. JÓKAI LORÁND: Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek a kormány nevében előterjesztett expozéval, amely véleményem szerint két lábon áll. Egyrészt a műszaki fejlesztésben, a vezetési színvonalban és a munkahelyen tapasztalt rendellenességeket nyíltan feltárja és megjelöli az életszínvonalat tartósan biztosító intézkedéseket. Másrészt mint a magyar szakszervezeti mozgalom egyik vezetője örömmel üdvöz103*