Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-29
-2325 Az Országgyűlés 29. ülése, 1969 tervei készülnek. Ez 1971-ben valósul meg, így a korszerű fűtőanyag és tüzelési rendszer is biztosítva lesz, ami indokolja a korszerű .tüzelőanyag .nagyobb mértékű gazdaságos felhasználását. A személyi, szervezeti feltételek tekintetében kellő nagyüzemi gyakorlattal rendelkező törzsgárda (munkások, műszakiak, ügyviteli dolgozók) áll rendelkezésre a Bélapátfalvái Cementgyárban. A gyár a Cement- és Mészművek nagyvállalati szervezetében dolgozik, jó eredménynyel, de igen korszerűtlen technológiával és igen kis kapacitású gépparkkal. A gyár fejlesztésének előnyei között megemlíthető még, hogy járulékos beruházásra kevésbé van szükség, mert a dolgozók számottevő része saját tulajdonban levő családi házban lakik, emellett a gyár rendelkezik szolgálati lakással, óvodával, kultúrotthonnal. A községben a dolgozók igényeit kielégítő kereskedelmi üzlethálózat is kiépített. A levegőben levő por, szenynyeződés nem érint városokat és értékes mezőgazdasági kultúrákat. Az egyéb feltételek között elmondhatom még azt is, hogy a gyár termékeinek közúti szállításához megvan a viszonylag megfelelő közúti hálózat, amely korszerűsítéssel még alkalmasabbá tehető mind északi, mind déli irányban. Ami a vasúthálózatot illeti, a gyár kiépített iparvágánnyal rendelkezik. Eger vasútállomás és az Eger—Füzesabony vasútvonalak korszerűsítésével javulnak a szállítási feltételek. A felsorolt feltételek igazolják, hogy elsőként egy meglevő gyár fejlesztése, korszerűsítése szükséges, nem pedig a Bódva völgyében a Szepesik elvtárs által felvetett új létesítményre vonatkozó kérés teljesítése. Tisztelt Országgyűlés! Befejezve hozzászólásomat, a gyár kollektívája nevében kérem a kormányt, s az építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtársat, hogy a megyei fejlesztési célokba beleillő, a megyei vezetés egyetértését bíró gyárfejlesztést a felsorolt indokok (az igények, természeti adottságok, közgazdasági feltételek) alapján a negyedik ötéves terv kidolgozásánál mérlegelni, figyelembe venni szíveskedjenek. A pénzügyminiszter elvtárs által előterjesztett költségvetést a megyei képviselőcsoport és a magam nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Böhm József képviselőtársunk. BÖHM JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Pártunk Központi Bizottsága november 26—28-i ülésén és Vályi elvtárs tegnapi előadói beszédében foglalkozott népgazdaságunk helyzetével és jövő évi gazdasági feladataival. Egyetértek gazdasági helyzetünk értékelésével és a határozatokban megszabott célkitűzésekkel, örülök annak, hogy a Központi Bizottság és a kormány gazdasági életünk értékelésénél is teljesen reális, helyes álláspontot foglalt el. Ez ingadozásmentes, reális politikát jelent, amelyet pártunk az ellenforradalom óta folytat. Azért hangsúlyozom ezt, mert szép számmal 103 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ . december 11-én, csütörtökön 2326 vannak olyanok, akik a kellő áttekintés hiánya miatt egyes kérdésekben téves értékelését adják helyzetünknek, általánosítanak és a realitásokkal ellentétes következtetésekre jutnak, s ilyen nézeteket vallanak. A Központi Bizottság határozata helyesen a gazdaságirányítási rendszer reformjának továbbfejlesztését, a gazdasági munka hatásfokának növelését tűzte ki célul. Ugyanakkor sokan a munkatermelékenység ismert alakulásának fő okát csak a létszám növekedésében látják, s mivel ez vidéken történik, kétségbe vonják, hogy helyes-e a vidék iparának fejlesztése. E nézet képviselői a termelőerőkben szegény területen élő lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek hosszú távon történő kiegyenlítése érdekében több év óta folytatott tudatos politikánkat szembeállítják a hatékonyság növelésének követelményeivel. Véleményem szerint fontos társadalompolitikai célokat megvalósító, a termelőerők objektívebb elhelyezésére és így az életszínvonal kiegyenlítésére törekvő politikánk helyes, ezt tovább kell folytatnunk. A gazdasági hatékonyság szükségszerű követelményeit és területfejlesztési politikánkat egymással szembeállítani nem szabad. Ugyanakkor a vidéki ipartelepítésnél a hatékonyság bizonyos fokát feltétlenül kötelezőnek kell tekinteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy e fontos feladat végrehajtása során az érdekelt megyei vezetők és vállalatok vezetői a hatékonyságot szem előtt tartják. Középtávon a vidékre telepített ipar az azonos feltételekkel dolgozó, az ország bármely területén levő üzemmel összehasonlítva kiállja a próbát a gazdaságos, hatékony termelés területén is. A vidéki ipartelepítés emellett öngerjesztő hatású, a vidéki lakosság egyetértésével, áldozatkészségével párosul. Egyes településeket kimozdít több évszázados elmaradottságából, mert olyan, a fejlesztéssel együttjáró ellentmondásokat old fel az infrastruktu- ralis ellátás igényével, amelyre egyetlen más ágazat sem képes. Szerintem ez így van rendjén, így helyes. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon jó érzés, ha annak tudatában élhetünk, hogy képviselői tevékenységünk eredményes, van értelme munkánknak, erőfeszítéseinknek. Jól esik a választók részéről megnyilvánuló bizalom. Legalább ilyen öröm, ha javaslatainkra, észrevételeinkre odafigyelnek, és az Illetékesek foglalkoznak azokkal. A kormány ezt teszi. A szocialista demokrácia igen fontos megnyilvánulásának tartom ezt a figyelmet. Reális javaslataink túlnyomó többségét elfogadják a főhatóságok és megvalósítják azokat. Néhány javaslatunk sorsára térnék vissza, amelyek itt az Országgyűlésben is szóba kerültek. Képviselőtársaimmal együtt többször szóvá tettük, hogy a termelőerőkben szegény, viszonylag elmaradott területeken élő lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek javítása, a kiegyenlítődésre való törekvés céljából az egyes területek, megyék fejlesztési alapjaihoz és költségvetéséhez adott állami hozzájárulást objektívabb alapokra helyezzék, örülünk annak, hogy