Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2251 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2252 menyek. Engedjék meg, hogy e jelentős kérdéshez néhány gondolatot hozzáfűzzek, örömmel üdvözlöm a Minisztertanács határozatát, hogy az állattenyésztés egyes ágazataiban igyekszik megteremteni a tartós érdekeltséget és fokozni a jövedelmezőséget. Meggyőződésem, hogy ezek a gazdasági ösztönzők jó irányba hatnak és előbbre viszik állattenyésztésünk fejlődését és megoldódik hazánk húsellátása, természetesen nem máról holnapra. Vigyáznunk kell még jó ideig arra, hogy ne essünk olyan hibába, mint az elmúlt évek folyamán, hogy addig propagáltuk a kis súlyra történő sertéshizlalást, hogy nem győztük a sertésállomány számszerű utánpótlását, s a szalonna- és zsírellátásunk is csaknem veszélybe került. Igaz, hogy a múlt évi ragadós száj- és körömfájás is nagymértékben hozzájárult sertésállományunk csökkenéséhez, de az előállott helyzetnek nem csupán ez az okozója. Bízom abban, hogy a nagymértékben viszszaesett háztáji szarvasmarha- és sertéstartásunk a most már nem vitatható jövedelmezőség hatására úgy számban, mint minőségben nagymérvű fejlődésnek indul. Hadd mondjam el, hogy ez évi terméseredményeinkre már méltán lehetünk büszkék. Képviselői körzetembén, de Tolna megyében sem kell statisztikai adatokkal bizonyítani, hogy a mezőgazdasági termelés egész vonalán ilyen eredmények még nem voltak, ezt minden parasztember elismeri és örömmel hangoztatja. Senki sem kételkedik már, hogy ezen elért eredmények a korszerű gazdálkodási módszerek, a termelés anyagi-műszaki bázisának javulása, a jobb gépesítés, a kemizálás, a nemesített vetőmagvak eredménye. Egy kicsit lassan ugyan, de már azt is kezdik elismerni falun az emberek, ahhoz, hogy jobban termeljünk, feltétlenül szükséges üzemi szinten a jobb mezőgazdasági szakembergárda kialakítása. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel felszólalásomnak a végéhez is értem. A beterjesztett törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Kállai Árpádrié képviselőtársunk. KÁLLAI ÁRPÁDNÉ: Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Elvtársak ! Az előttünk levő költségvetés tárgyalásának különös jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy az 1970-es év a harmadik ötéves terv befejező esztendeje, valamint az, hogy az új gazdaságirányítási rendszer csaknem kétéves múltra tekint vissza. A két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával a helyes utat választotta, amikor a gazdasági mechanizmus reformjának útjára lépett. Az 1970. évre állami költségvetés-tervezet a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelően a szükségletek és a lehetőségek összhangjának figyelembevételével készült el, s a benne megfogalmazódott feladatok teljesítése az új gazdasági irányítás módszereinek helyes alkalmazásával válik lehetővé. Az előterjesztett javaslat számaiból* örömmel nyugtázhatjuk, hogy a társadalom szocialista építésének követelményei rttellett a dolgozókról való szocialista gondoskodás vonul végig a tervezeten. A Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport az 1970. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és azzal egyetértett, mert a költségvetés szorosan kapcsolódik az előttünk álló feladatokhoz, s az ágazati és a területi arányokban híven tükröződik a népgazdasági célkitűzésekkel való összhang. A gazdasági munkában mutatkozó jelentős fejlődés és a számottevően lemérhető előrehaladás mellett a költségvetésben az egyes területek között vannak olyan ellátási egyenetlenségek, amelyek figyelmet kívánnak és megszüntetésükre szükséges intézkedést tenni a jövőben. Bács megyei vonatkozásban a következőket szeretném elmondani, tisztelettel kérve az illetékes főhatóságokat, szíveskedjenek a megoldásban segítségünkre lenni. Megyénk az ország legnagyobb kiterjedésű megyéje, ahol az ország lakosságának 5 és fél százaléka él. A mezőgazdasági és ipari termelés igen kedvezően fejlődött a harmadik ötéves terv során. A mezőgazdaság éves bruttó termelési értéke meghaladja a nyolcmilliárd forintot és 1965 óta 28 százalékkal növekedett. Az elmúlt években a megye mezőgazdaságára az erőteljes fejlődés jellemző, termelésben és jövedelmezőségben egyaránt. A megye szocialista iparánál a fejlődés még erőteljesebb. Termelési értéke megközelíti a 10 milliárd forintot és az utóbbi négy évben több mint 60 százalékkal emelkedett. A termelésben és a megye gazdasági arculatának 'megváltoztatásában elért jelentős fejlődés ellenére az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás területén színvonalunk nem kielégítő. Ügy véljük, jogosnak minősíthető választóink azon igénye, hogy ezen a téren életkörülményeink a jövőben javuljanak. A felvetés jogosságát aláhúzza a gazdaság egyéb területén bekövetkezett növekedés és a társadalmi termeléshez, valamint a nemzeti jövedelemhez történő hozzájárulás aránya. Az egészségügyi, szociális és kulturális területen meglevő problémáinkat jelzi, hogy az egy lakosra jutó költségvetési kiadás megyénkben az országosnak csak 89 százaléka. Különös jelentőséget kölcsönöz ennek felvetése azért is, mert a megye költségvetési kiadásainak 74,5 százalékát ezek teszik ki. A megye egészségügyi ellátása az országos vidéki átlagtól messze elmarad. Bár súlyos problémáink vannak a körzeti orvosi és rendelőintézeti ellátás terén is, mégis legfontosabbnak a fekvőbeteg-ellátás terén mutatkozó tarthatatlan állapot megszüntetését tartjuk. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma a megyében az országos átlagnak csak 67,6 százaléka. Bár jelenleg Bács megyében bővítés alatt áll a kiskunhalasi kórház, emellett tisztelettel kérem, hogy az új tervidőszak során kerüljön sor mielőbb a kecskeméti megyei kórház megépítésére is, amely gondjaink enyhítését szolgálná az egészségi ellátás vonalán. Tisztelt Országgyűlés! A kulturális ágazat területén elmaradottságunk igen szembetűnő az általános iskolai oktatásnál, mert az általános iskolai tanúlók mintegy 20 százaléka nem szak-