Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2249 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2250 növekedését irányoztuk elő. Az árszint stabilitása, helyenkénti mérséklése érdekében szigorítani kell a hatósági árszabályozást. A szigorítás mellett is számolni kell azzal, hogy a lassú áremelkedés mindaddig tart, amíg ki nem alakul az építési piac egyensúlya. Mindezt figyelembe véve, a népgazdasági terv mintegy 2 százalékos építőipari árszint-növekedéssel számol. Ez a tendencia csak akkor érvényesülhet, ha az építőiparban felhasznált más ágazat által termelt, illetve importból beszerzett termékek ára nem emelkedik és nem lesznek költségnövelő hatósági intézkedések. Tisztelt Országgyűlés! Az 1970. évi költ- ! ségvetés elfogadása kedvező lehetőséget teremt az építésügyi ágazat továbbfejlesztésére. Az új évben az építőipar fokozza erőfeszítéseit az építési piac egyensúlyának megteremtése érdekében. Az elkövetkezendő évben is komoly ipari, mezőgazdasági, kulturális, egészségügyi létesítményeket adunk át, túlteljesíteni kívánjuk a lakásépítési tervet. Az ágazat valamennyi fizi- i kai és szellemi dolgozója, az építőmunkások és az építészeti alkotásokat létrehozó tervezők, mérnökek erejüket e cél szolgálatába állítják. Biztos vagyok benne, hogy erőfeszítéseiket siker fogja •koronázni. Az építésügyi tárca nevében javaslom a tisz- í telt Országgyűlésnek az 1970. évi költségvetés elfogadását. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Molnár János képviselőtársunk. MOLNÁR JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! : Kedves Képviselőtársak! Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam az 1970. évi költségvetési törvényjavaslatot, valamint a népgazdasági terv- : ről szóló tájékoztatót, és meghallgatva pénz- : ügyminiszterünk expozéját, véleményem az, hogy a költségvetés összeállítása alapos, körültekintő munka eredménye. Mint mezőgazdaságban dolgozó vezetőt nagy örömmel tölt el, hogy az 1970. évi költségvetési tervben — a többi beruházások mellett —- növekszik a mezőgazdasági beruházások tervezett mértéke. A költségvetési javaslat gazdaságpolitikai céljaival egyetértek, arányait reálisnak tartom és úgy ítélem meg, hogy jól fogja szolgálni népünk érdekeit. Felszólalásomban néhány olyan jelenségről j kívánok szólni, ami a mezőgazdaság területén | nehezíti az önálló, vállalatszerű gazdálkodás ki- ; bontakozását, amelyeket, körzetem területi szövetsége, valamint termelőszövetkezeti vezetők és j jómagam is munkánk során többször észleltünk, ] s amelyek nem segítették elő kellőképpen a termelőszövetkezetek fejlődését. Például: a termelőszövetkezetek kalászos vetőmagellátása a je- \ lenlegi rendszerben nincs .megnyugtatóan meg- ; oldva, mert a magasabb szaporítási fokú vető- j magellátás és fenntartás a termelőszövetkeze- ]tek részéről műszaki, felkészültség szempontja- : ból nem megoldott,, ugyanakkor a harmadfokú I teljes lecserélésre nincs biztosítva a kifogásta- ] lan alapanyag. A hatóságok a vetőmag-törvény rosszul értelmezett betartása keretében nemegyszer jobb minőségű saját termes lecserélését követelik i meg, mint amit a termelőszövetkezet központi készletből kap helyette. Célszerű lenne tisztázni a vetőmag-felújítási rendszer végleges formáját, mert jelenleg ezt is, azt is alkalmazzák és károsan, a vetőmagfelújítás bonyolítása elsősorban kereskedelmi tevékenységgé alakul. Véleményem szerint a jelenlegi értékesítési forma sem megfelelő, mert a termelőszövetkezeteknél az ipar és a felvásárló üzemek csak olyan termékekre kötnek szerződést, amelyek elsősorban saját előnyüket szolgálják. Felvásárlásnál a MÉK nem végzi el feladatát kielégítően, nem képes elhelyezni a megtermelt és felajánlott árukat, vagy a felvásárláskor olyan alacsony árat kínál, amellyel a termelés gazdaságtalanná válik. Ezt igazolja: például a nyár folyamán a sárgabarack részben elpusztult, részben cefrézésre került, ugyanakkor . a piacokon barackot alig lehetett kapni. Javaslom, hogy olyan szervezet alakuljon ki, amely lehetőséget biztosít azon szervek kiiktatására, amelyek csak a nagy haszonszerzés érdekében bonyolítanak. A gépek jelenlegi, magas beszerzési ára is igen nagy mértékben fékezi a termelőszövetkezetekben a gépesítés felújítását, továbbfejlesztését. Még nagyobb baj, hogy több, a mezőgazdaságban létfontosságú gép csak nehezen, nem a szükséges mennyiségben kapható. Hogy csak jó néhányat említsek: vetőgép, silókombájn, közép-nehéz fogas, traktoreke. A kereskedelem úgy látszik nem méri fel kellőképpen a mezőgazdaság gépszükségletét és nem eszközöl megrendelést az ipar felé, E hiányosságokon feltétlenül változtatni kellene. Nagy problémát okoz továbbá, hogy szövetkezeteink a jogszabály adta lehetőségeken belül értékesítési tevékenységet csak kismértékben gyakorolhatnak, tekintettel arra, hogy megfelelő bolthálózattal nem rendelkeznek. Ilyen irányú beruházások csak nagyon kismértékben lehetségesek, mivel a fennálló rendeletek szerint erre a célra ártámogatás nem folyósítható. Szükségesnek tartanám, hogy ilyen irányú tevékenység elősegítése érdekében ártámogatást állapítsanak meg. A termelőszövetkezeti önálló vállalkozások kapacitására a termelőszövetkezeti építkezésekhez feltétlenül szükség van. Kívánatos lenne ezek hitelezésének megoldása a jelenlegitől eltérően, mert a mostani hitelezési forma, mód nem teszi lehetővé az építkezéshez annyira szükséges előre való felkészülést (anyag, beruházás, stb.). A rövid lejáratú üzemviteli hitel folyósításának eddigi gyakorlatán — mely lassú vontatott és sok esetben a termelőszövetkezetek jogos igényeinek figyelmen kívül hagyásával történt, és odavezetett, hogy március—április hónanokban komoly zavarokat okozott a termelőszövetkezeteknél, ami időben eszközölt, helyes ügyintézés esetén elkerülhető lett volna — változtatni kellene. Szükséges lenne a hitelezési feltételek világos szövegezésére és gyakorlati végrehajtására. Ügy érzem, valahogy egyszerűbbé kellene ezt tenni. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés összértékét, annak gazdaságosságát döntő mértékben befolyásolják az állattenyésztési eredik ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ