Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2231 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2232 A szövéssel szemben a kötszövő és hurkolt technológia fokozottabb alkalmazására törekszünk, és gyorsítani akarjuk a szövőiparon belül a gépek automatizáltságának fokát, a korszerű, tehát a világpiacon is jobb gazdaságossággal értékesíthető termékek termelésének fokozását. E javaslatok kidolgozásánál számolunk a minisztérium fokozottabb iránymutatásával, bizonyos fokú központi támogatással, elsősorban a rekonstrukciós fejlesztést segítő szabályozók módosítására is. Ugyanakkor figyelembe vesszük, hogy még az olyan iparágaknál is, mint például a pamutipar, amelynek egyes vállalatai a világméretű verseny éleződése és a korábbi fejlesztés elhanyagolása, illetve az extenzív irány, tehát külső okok, másrészt az iparon belüli termelői szint és termelékenység-színvonal alacsony volta és a vezetési színvonal együttes hatásaként az átlagosnál nehezebb helyzetben vannak, ott sem lehet a megoldást csak felülről, vagyis kívülről várni. Más területeken viszont jelentős mennyiségű fejlesztések is folynak már. így például az egymilliárd forintos műbőrgyártás-fejlesztés mellett nagy költséggel folytatjuk a lábatlani papírgyár építését. Felfuttatjuk a dunaújvárosi Író-Nyomó Papírgyárat, Nyíregyházán megkezdjük a Hullámlemez- és Zsákgyár építését, folytatjuk a. békéscsabai Kner Nyomda bővítését. A Gazdasági Bizottság elvi jóváhagyása alapján már készítjük a Dunaújvárosban létesítendő, évi 50 ezer tonnás cellulóz- és százezer tonnás hullámlemezgyártó nagy beruházásnak a terveit. Ezt 1971-ben kívánjuk indítani mintegy ötmilliárd forintos kerettel. Az általános jellegű rekonstrukciók lehetőségeit elemezzük abban — a kormány Gazdasági Bizottsága részére készülő — két javaslatban, amely a lakásépítés fokozásával összefüggésben, a bútoriparban, a kulturális szükségletek jobb kielégítése érdekében a nyomdák termelési lehetőségeinek fokozásával, illetve munkájuk hatékonyságának lényeges javításával foglalkozik. Itt a jelentős központi segítség ellenére — még ha kapunk is — nem számíthatunk gyors javulásra, annak ellenére sem, hogy évente 7—8 százalékkal növekszik most is a nyomdák termelése, mert az igények még gyorsabban növekednek. Ezért nagyon is indokolt lenne véleményem szerint felülvizsgálni, hogy kell-e például ennyi oldalszámnövelés arra, hogy újsághirdetéseket, reklámokat tíz vagy 20 oldalon nyomjunk naponta, vagy egyáltalában ennyi időszakos folyóirat és más kiadvány legyen, amit ma mint nélkülözhetetlen igényeket jelentenek be. A könnyűipari ágazatba tartozó tanácsi vállalatoknak, kisipari termelőszövetkezeteknek, a magánkisiparnak, de a minisztériumi vállalatoknak is sokrétű és számos feladata van a lakossági szolgáltatások javításában. Elsősorban a textiltisztítás, de sok más javító-szolgáltató tevékenység fejlesztése érdekében a kormányhatározatnak megfelelő javaslatot készítünk, amely a közeljövőben a megyei tanácsokkal egyeztetve kerül be a negyedik ötéves tervjavaslatba. Ezek a távlati feladatok képezik munkánk súlypontját. Amint említettem, ugyanakkor nem szakadhatunk el a meglevő és az 1970-ben is jelentkező problémáktól, helyesebben: feladatainktól sem. Arra törekszünk, hogy ne csak 3^-5 év távlatában, hanem már a jövő évben is érezhető változás legyen a könnyűipari cikkek mennyiségének és választékának további javulásában. Mivel a terv és a költségvetés tartalmazza azokat az eszközöket, amelyekkel a könnyűipari termelési előirányzatokat már 1970-ben is 4—5 százalékkal növelni lehet és a költségvetés bevételeit is biztosítani, a magam részéről is javaslom a jóváhagyását, illetve a költségvetés elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Valter Imre képviselőtársunk következik szólásra. VALTER IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim ! Az 1970. évi költségvetés vitájának keretében szeretnék beszélni néhány problémáról, amelyek egyrészt sajátosan Somogy megyével kapcsolatosak, másrészt általában a mezőgazdaságot érintik. A mezőgazdasági termelés nagyobb hányada Somogy megyében is a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban folyik, és mivel Somogy megyében a népesség 47 százaléka a mezőgazdaságból él, ezért nem túlzás azt mondani, hogy szűkebb hazánkban a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok helyzete alapvető fontosságú. Az 1970. évi költségvetés indoklásában megállapítják, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete 1969-ben kedvezően alakult, s ennek fokozódása várható 1970-ben is. Ezért 1970ben a közös gazdaságokban növekedő jövedelemmel számolnak, aminek hatását a költségvetésbe is beépítették. Az indokolás megállapítja azt is, hogy a közös gazdaságok mintegy 50 százalékában a tartalékalapok feltöltöttsége olyan mértékű, hogy az időjárás okozta szélsőséges terméskieséseket is képesek kiegyenlíteni. Ezek szerint a közös gazdaságok helyzete általában megnyugtató. Ezen megállapítások ellenére, vagy éppen ezektől indíttatva beszélni kell néhány nyugtalanító körülményről is. A nyugtalanságra okot adó tapasztalatokat megyénkben szereztem. Hogy ezek országosan jellemzőek-e, azt nem tudom. Ezt majd önök eldöntik. Tisztelt Országgyűlés! Közismert tény, hogy az őszi időjárás az átlagosnál jobban kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. A hosszú és nem túl csapadékos ősz mind a betakarítást, mind a vetést, és az őszi mélyszántás munkáját is elősegítette. Ennek ellenére megyénk területén az utóbbi években megszokottnál rosszabb állapotokat találunk. A kukorica egyrésze szedetlen maradt, a szántóterület ennél is nagyobb részén az őszi mélyszántást nem tudtuk elvégezni, de olyan gazdaság is akadt, amely a szándékolt, tervezett vetést sem fejezte be. Aligha lehet ezt a jelenséget véletlennek tekinteni, vagy elintézni azzal, hogy ezekben a gazdaságokban a vezetés színvonala, a munkaszervezés nem kielégítő, bár természetes, hogy helyenként ilyen okok is vannak. Az üzemén kívüli objektív okokat kutatva,