Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2207 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2208 ható az áruellátási helyzet, az. árszínvonal • növekedése miatt. Törekedni kell az ár stabilitására, a tisztességtelen eredetű áremelésből származó nyereség sérti a szocialista kereskedelem etikáját, nagyobb gondot kell fordítani a költségek csökkentésére, a készletnövelés és az öszszetétel javítására a hálózatban. Ezzel együtt nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy azért ebben az esztendőben is javult az áruellátás, a kereskedelmi forgalom 8 százalékkal nőtt, javult a választék is az importáruk következtében, az import hatásának azonban érvényesülni kell a belföldi minőségi termelés ösztönzésében, de ugyanakkor érvényesülni kell árlenyomó hatásának is. A belkereskedelem egyik-másik ágazatában nem készültek fel kellően a téli időszakra. Kérjük a belkereskedelmi miniszter elvtársat, vizsgáltassa meg, hogy ez tényleg így van-e? A kis árfekvésű cikkek kínálata legyen megfelelő, mert ez az utóbbi időben nem volt kielégítő. Felhívta a bizottság a figyelmet arra is, hogy a negyedik ötéves terv során a kereskedelemben a forgalommal arányos hálózatfejlesztés következzék be. A mezőgazdasági bizottságban a vita középpontjában az állattenyésztés problémái álltak. Sürgették a felszólaló képviselők az ágazat jövedelmezőségét javító intézkedéseket egyfelől, másfelől az üzemek erőfeszítéseinek fokozását az ágazat problémáinak megoldása érdekében. Szükségesnek látják a háztáji szarvasmarhaállomány csökkenésének megállítását. A mezőgazdasági gépek fejlesztési, javítási problémái, valamint az alkatrész ellátási gondok miatt több képviselő aggodalmát fejezte ki, mivel a hitelfeltételek javultak, nőtt a traktorvásárlásra szánt összeg, változott a szemlélet, tehát most a gépgyártáson és a kereskedelmen van a sor, hogy időben legyen megfelelő választék, és a traktorok mellett fokozottabban érvényesüljön a mezőgazdaság gépesítésének üteme. Felvetették a bizottságban a képviselők a szállítás kérdését, hogy szezonális cikkeknél még nem mindig jó termés mellett is jelentkeznek szállítási problémák. Itt szeretném felhívni a közlekedési miniszter elvtárs figyelmét arra, hogy kormányzatunk a jövő évi költségvetésben erősen figyelembe vette a mezőgazdaságnak azt a véleményét, hogy trágya kell a földhöz, nem pedig fohászkodás, 400 000 tonnával több műtrágyát kap a mezőgazdaság importból, az év közepén belép a Tisza—

II. vízlépcső, tehát Medárd szerepe is bizonyos mértékben redukálódik a következő esztendőkben, vagyis várható az a terméstöbblet, amiről Vályi elvtárs az expozéjában beszélt, a vártnál magasabb lesz, s ezek a szállítási igények ismét csúcs- és szezonális jellegűek, a vetési időben és a betakarításban kívánatos volna a szállítóeszközökben ezekre ugyancsak időben felkészülni. Foglalkozni kell azzal a gondolattal, hogy a háztáji gazdaságokban végzett állattenyésztési munka, amelynek végső produktuma végső soron a közös gazdaságon keresztül értékesítődik, beszámításra kerüljön a nyugdíjalapba. A közegészségügyi szempontok miatt a városokban az állattartást nagyon megszigorították, ennek következtében jelentős mértékben csökkent a háztartásokban nevelt disznók száma, s azok a családok is, amelyek korábban termelők voltak, ma fogyasztóként jelentkeznek. Lényeges ezért annak a megítélése, hogy mennyire számíthatunk a háztáji gazdaságok hústermelésére, ezzel is könnyíteni lehetne a hústermelés átmeneti problémáin, amely mindig nehéz és komplex probléma volt. Figyelembe kell venni azt, hogy exportunkban mindig jelentős tétel a hús és az élőállat exportja. A pénzügyminiszter elvtárs expozéjában kitért a mezőgazdasági termelés egészében kedvező fejlődésén belül a növénytermelés és az állattenyésztés üteme közötti aránytalanságra. A kormány által hozott intézkedések, amelyeket Vályi elvtárs ismertetett, az eddiginél erőteljesebben ösztönzik az állattenyésztést, ennek révén várható a kérdés rendezése, de emellett az érintetteknek gondolniuk kell arra is, hogy mint minden ösztönő hatásnak, ennek is időre van szüksége, amíg az eredmények jelentkeznek. A mezőgazdaságban a technika fejlődése az iparhoz hasonlóan megindult és előretörtek az új termelési módszerek. A sertés-, baromfi, szarvasmarha-tenyésztés és tej ellátás terén egyre nagyobb léptekkel haladunk a nagyüzemi termelés felé. Az élelmiszergazdaságban elérkezett az ideje annak, hogy a fejlődés mindinkább intenzívvé váljék, hogy a gazdasági tevékenység hatékonysága növekedjék és szélesebb választékú, jó minőségű, korszerű, valamennyi piacon keresett és az ár szempontjából is versenyképes élelmiszerek, mezőgazdasági eredetű áruk nagy mennyiségben kerüljenek előállításra. Megállapították a bizottság tagjai, hogy a mechanizmus megvalósítása jól halad a mezőgazdaságban. A parasztság termelési kedve jó, és minden vonatkozásban igen jelentős fejlődés tapasztalható. Viszont kívánatosnak tartják a közvélemény reálisabb tájékoztatását a mezőgazdaságnak a népgazdaságban ma elfoglalt helyéről és szerepéről, mert a mezőgazdaság sajátos ár- és pénzügyi viszonyai miatt ez a fejlődés a költségvetési kapcsolatokban nem tükröződik megfelelően. A szociális és egészségügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy a kapott tájékoztató anyag reális áttekintést nyújtott az egészségügyi és a szociális költségvetés alakulásáról, és a tisztán látást nagymértékben elősegítette. A hozzászólásokban itt pozitív vonás volt az, hogy elismerték, az egészségügy területén is vannak tennivalók a gazdálkodás, a pénzügyi eszközök hatékonyságának növelése tekintetében, és a Pénzügyminisztérium jogosan vet fel hibákat. Az ésszerű takarékosság hozzásegít más gondok felszámolásához. Először merült fel a bizottságban az a megállapítás, hogy nemcsak új eszközökkel, hanem a meglevők gondosabb és gazdaságosabb felhasználásával is el lehet érni a szükséges célokat. A Pénzügyminisztérium a költségvetés keretében az egészségügyi bizottság ülésein elhangzott igényeket realizálta, a képviselők ezt megelégedéssel fogadták és újabb költségvetési igényekkel nem léptek fel. Viszont javasolták, hogy az egészségügyi beruházások megvalósítása