Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

2157 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969 gáltató vállalat a vezeték-többlet költségeire kapjon központi segítséget. Az árarányok helyes kialakításánál igen fontosnak tartom a fogyasztói áraknál figyelembe venni a hasonló tüzelőáruk árát és azt az igen fontos tényt, hogy különösen a lakosság, mint fogyasztó részére fontos közszükségleti cikként igényelt áruról van szó. A gáz ára tehát olyan legyen, hogy ösztönözze a fogyasztót a bekapcsolásra. Űgy érzem, időszerű — annak ellenére, hogy Vida elvtárs erről másként szólt — nemcsak a gáz, hanem a villamosenergia fogyasztói áránál is a jelenlegi területenként eltérő fogyasztói árat egy átlagos fogyasztói áriként kialakítani. Az árak kedvezőbb alakulása nem csak a fogyasztóknak, hanem a gázszolgáltató vállalatoknak is érdeke. A kiépített vezeték-szakaszon a kevés fogyasztó gazdaságtalan a vállalat, s ezen keresztül a népgazdaság számára is. A lakossági fogyasztók nagyobb mérvű igényét egyrészt a gázenergia eltérő ára, másrészt a magas szerelvényezési költség és az erre kapott rövid lejáratú, elég magas kamattal terhelt hitel akadályozza. Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy különösen a kis fizetésű munkáscsaládok, az idős és nyugdíjas, ezenkívül a többgyermekes családok azok, amelyek az említett okok miatt nem tudják igénybe venni e korszerű, kényelmes energiahordozót. Ezért azt javasolom, hogy a gáz fogyasztói árának arányosításán túl az új fogyasztók bekapcsolási, szerelvényezési költségeik fedezésére az OTP útján kaphassanak megfelelő hitelfelvételre lehetőséget mintegy öt-tíz éves, hosszúlejáratú hitel formájában, alacsony kamatkötelezettséggel. Mivel jelenleg is sok bekapcsolás van folyamatban, ez a szabályozás a már felvett és folyamatban levő hitelekre is terjedjen ki. Mivel vizsgálataink azt bizonyítják, hogy a munkás-, idős és többgyermekes családoknál a legkisebb az igénybevétel gyakorisága, így az említett általános hitelkedvezményeken belül részükre további kedvezményt kellene biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tanulmányozása kapcsán ilyen aprónak tűnő kérdéseket vetettem fel, de szolgáljon mentségemre, hogy sok gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a törvények végrehajtása, gyakorlati érvény re juttatása sokszor az aprónak tűnő gyakorlati intézkedések miatt szenved csorbát. E törvény gyakorlati megvalósítása az ország lakóinak többségét érinti. Hogy jó lesz-e, amit most a tervezet alapján jónak ítélünk meg, az nagymértékben attól függ, hogy a végrehajtási rendeletek és az ezekhez kapcsolódó intézkedések mennyire tükrözik vissza a törvény szellemét és mennyiben segítik elő gyakorlati megvalósulását. Mivel a törvény tartalmából is várható, hogy a végrehajtási rendeletek a területi szervekkel való sokoldalú kapcsolatokat szabályozzák, tisztelettel kérem, hogy a rendeletek jogerőre emelkedése előtt legyen lehetőség a területi szervek részéről a betekintésre és a konzultációra. Bízva az érdekeltek részéről jó végrehajtási rendeletek kidolgozásában, hasznos, a törvény megvalósulását elősegítő intézkedéseikben, a törvényjavaslatot elfogadom, a Somogy megyei képviselőcsoport és a magam nevében a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) . szeptember 25-én, csütörtökön 2158 ELNÖK: Szólásra következik Kammel Lajosné képviselőtársunk. KAMMEL LAJOSNÉ: Kedves Elvtársak! Tisztelt Országgyűlés! Hazánk szocialista viszonyai kiteljesedésének egy újabb dokumentuma, a gázenergiáról szóló törvény megalkotásának részesei vagyunk választóink bizalmából. A nép államában minden törvény, így a gázenergiáról szóló törvény megalkotásának a szükségszerűsége is, szilárd politikai rendünk töretlen fejlődésének következménye. Egyúttal azonban kifejezője pártunk helyes és a dolgozók bizalmát élvező politikájának, a szocialista táborral kialakult és következetes marxista együttműködésünknek, egész népgazdaságunk határozott és eredményes kormányzásának. A törvényjavaslat általános miniszteri indoklása átfogóan és meggyőzően bizonyítja a gáztörvény megalkotásának szükségességét, a gázenergia termelésének és felhasználásának gyors ütemű fejlődésével. Miskolc város gázszolgáltatásának fejlődése teljesen egybeesik ezzel az általános indoklással. Az első gázüzem magánvállalkozásban 1882-ben jött létre a városban, egy Németországban már elavultsága miatt leszerelt berendezés üzembe helyezésével. Tizennyolc éven át ez a berendezés csak közvilágítási célokat szolgált. 1900-ban három közintézmény és néhány magános bekapcsolásával az egész évi gázfelhasználás mindössze 532 000 köbméter volt. A gázüzem összes dolgozóinak létszáma viszont mindössze 22 fő. Lényeges fejlődést a gázszolgáltatásban az sem eredményezett, hogy 1903-ban a gáz • új birtokos, a Hazai Részvényvállalat kezébe került. A hazánk felszabadulását követő néhány esztendőben érthető objektív okokból sem következhetett be nagy fejlődés. Az 1960-as évek közepétől azonban a gáz ipari és kommunális felhasználása robbanásszerűen terjedt. Míg az 1963—64-es fűtési szezonban mindössze 8—900 lakásban, addig az 1968—69-es fűtési szezonban már több mint tízezer lakásban volt ilyen szolgáltatás városunkban, és csak a kommunális jellegű gázkészülékek száma már elérte a 70 000-ret. Az ipari nagyüzemek nélkül a téli szezonban ekkor már napi 300 000 köméter gázt használtunk fel. A lakossági fogyasztókon kívül nyolc nagyüzem és 500 intézmény, illetőleg hivatal kapcsolódik még a gázfogyasztókhoz. Miskolc város kedvezőtlen földrajzi adottsága, ipari jellege, nagy és gyorsan növekvő lélekszáma miatt rendkívüli jelentősége van a levegő szennyezettségének csökkentése szempontjából a gázenergia-szolgáltatás fejlesztésének. Csupán a háztartások gázfűtésre történt átállása következtében a legutóbbi téli szezon idején kétezer tonna szénmennyiség eltüzelésével járó szennyeződéstől szabadult meg a város és lakossága. Ez azt jelenti, hogy mintegy 100 tonnával kevesebb szálló pernye és 72 tonnával kevesebb kéndioxid keletkezett a város levegőjében. Elmaradtak tehát e szennyező tényezőknek egészség-, növényzet- és egyéb gazdasági károsító következményei. Az eddig elmondottakkal meggyőződésem