Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

2159 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969. szeptember 25-én, csütörtökön 2160 szerint én is bizonyítottam a kormány gázprogramja megvalósításának nagy jelentőségét a népgazdaság és a népegészségügy szempontjából is. A gázenergia-szolgáltatás jövőbeni még gyorgyorsabb ütemű fejlődése, de már a jelenlegi helyzet sem nélkülözheti a jogi szabályozást. Nagyon időszerű tehát a gázenergia-törvény megalkotásával az egységes és átfogó szabályozás, amelyre a nehézipari miniszter által beterjesztett törvényjavaslat megnyugtató biztosíték. Ezért a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom és elfogadásra ajánlom. A javaslat egyik szakasza azonban véleményem szerint nem rendezné elég megnyugtatóan a veszélyes szolgáltatással járó felelősséget. Ezért a következő módosító javaslatot terjesztem elő. A gázszállító vezeték és gázelosztó vezeték karbantartási kötelezettségének 10. §-ban foglalt elválasztása a csatlakozói vezeték karbantartási kötelezettségétől veszélyeztetné az élet- és vagyonbiztonságot, de nem is indokolt. Elsősorban azért, mert a tulajdonossal, illetőleg kezelővel szemben a gáztermeléssel és gázszállítással ilyen profilba tartozóan foglalkozó magas szervezettségi fokú vállalat szakszerűséget tud biztosítani, másodsorban azért, mert a kérdéses csatlakozói vezeték volumene csak töredéke a gázszállító és gázelosztó vezeték terjedelmének, s ha a szállító és elosztó vezetékek karbantartását nyilvánvalóan külön képzett szakmai apparátussal a szállító vállalat végzi, akkor semmi sem indokolja, hogy az előző munkákhoz viszonyítva csak töredékfeladatot jelentő karibantartási munkát a szakszerűséggel nem bíró tulajdonos, illetve kezelő végeztesse. Harmadsorban — és talán ez az érv a legnyomósabb —, a karbantartási kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó anyagi felelősség a 10. ,§Hban foglalt szétválasztó megoldással polarizálódik, osztódik és szóródik, ez pedig nem egészséges, mégpedig azért nem, mert a karbantartási kötelezettség megszegése, mulasztás. Negatív tartalmú, nemleges tevőlegesség, ahol a vétkesség, az alanyi felróhatóság, a betudhatóság, a felelősség megállapíthatóságának tulajdonképpeni alapja. S ha ez így ván, elkerülhetetlen a tulajdonos kezelő felelősségét csökkentő karbantartásra vonatkozó szakszerűtlenségének értékelése a szállító szakmai felkészültségével szemben. A felelősség osztódása a jogalkalmazói gyakorlatiban több nehézséget okoz, mint amennyi előnnyel egyébként jár. A szóródás szaporítja azokat a határesetéket, átmeneti helyzeteket, amelyek megoldására a törvényben nem lesz egyértelmű válasz. Egyébként szerkezetileg nem következetes a javaslat, mert a fogyasztói vezeték karbantartási kötelezettségét a „gáztermelés és szállítás" fejezetben határozza meg, márpedig a termelés és a szállítás is nyilvánvalóan a szolgáltató vállalat feladata, a szállításnak pedig eszköze a csatlakozói vezeték is. A csatlakozó vezeték nélkül a szállító nem tud teljesíteni. Ebből pedig következik, hogy a szerződés szerinti teljesítéséhez tapadó szavatossági és ezen belül szállítóeszköz karban tartási kötelezettség a szállítót terheli. • A 10. § (2) bekezdésére előterjesztett módosító javaslatomat a szünetben képviselőtársaim között szétosztották, ezért ennek ismétlésétől elállók. További észrevételeim az ipari és a jogi bi-. zottsággal kötött kompromisszum alapján már nem érintik a törvényjavaslatot, csupán a végrehajtási rendeletet. Ezek pedig az alábbiak: A 21. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy a háztartási és kommunális fogyasztást érintő korlátozást csak rendkívül kivételes esetben, a városi tanács végrehajtó bizottságával együttműködve szabad elrendelni. Tekintettel arra, hogy az együttműködés szóhasználat államigazgatási, hatósági jogkörtartalomra vetítve meghatározhatatlan, javasolom, hogy a végrehajtási rendelet pontosítsa e szó tartalmát. A javaslat 28. §-a véleményem szerint némileg eltér a miniszteri indokolástól a fogyasztók hátrányára. Javaslom ezért, hogy a végrehajtási rendeletben fogalmazódjék meg, hogy a készülékcsere szükségessége esetén a csere is a szolgáltatót terhelje. A javaslatnak az előbbiekben nem érintett részleteivel egyetértek és azokat elfogadom. Kedves Elvtársak! A gázenergia törvény vitájára készülve viszonylag széles körben szakemberek csoportjainak, fogyasztóknak véleményét kértem. Az ily módon összegyűjtött információk, valamint a személyes tapasztalatok alapján szükségesnek tartok egy, a gázszolgáltatással összefüggő, de a törvényjavaslat által nem érintett, viszont hatásában rendkívül káros viszszásságot felvetni. Annak ellenére, hogy az építőipari minőségvizsgáló intézet már 1964-ben az óbudai új lakások birtokosainak visszatérő panasza alapján megállapította, hogy a termofor kémények a magyarországi éghajlati viszonyokra tekintettel nem felelnek meg a gázszolgáltatás műszaki biztonságának, az EV-M a mai napig sem tiltotta le e konstrukciók alkalmazását. Ennek következményeként csak Miskolcon több mint kétezer lakás birtokosai élnék a mérgezés fenyegető veszélyében, mert korábban a kéményseprő vállalat e kéményeket is üzemképesnek nyilvánította. Az utóbbi hónapokban azonban a korábbi, már több halálos kimenetelű baleset miatt a gázmű nem veszi át üzemelésre ezeket a készülékekét. Ennek következtében már jelenleg is több mint 300 család él korszerű, új lakásban, higiéniai igényeit azonban korszerűtlen módon elégíti ki, mert a gázboylerek üzemeltetése nem biztonságos. Hasonló zavarok állnak fenn a házgyári technológiával készült lakások konyhájának elégtelen szellőztetési megoldása miatt. Az üzemeltetés biztonságának utólagos megteremtése tetemes többletmunkát és többletköltséget jelent. Tisztelettel kérem a kormányt, hogy intézkedjék az építésügyi szabályok és a gázprogram összehangolására. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke kíván szólni. KISS ÁRPÁD: Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus felépítésének meggyorsítása és a közeljövőben kialakítható életszínvonal szintje