Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-26

• 1997 Az Országgyűlés 26. ülése, 1969. szeptember 24-én, szerdán 1998 1. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Nép­köztársaság között megkötött Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerző­dés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavasla­tot, 2. a szakmunkásképzésről szóló törvényja­vaslatot, és 3. a gázenergiáról szóló törvényjavaslatot. Aki a tárgysorozatra tett javaslatot elfogad­ja, kérem szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Ellene nincs senki. Tartózkodott-e valaki a sza­vazástól? A szavazástól nem tartózkodott senki. Határpzatilag kimondom: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfo­gadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kö­zött Szófiában 1969. július 10-én aláírt Barát­sági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség­nyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány felhatal­mazása alapján a törvényjavaslatot Péter János külügyminiszter elvtárs terjeszti elő az ország­gyűlésnek. Péter elvtársnak adom meg a szót. PÉTER JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Elvtársak! Ez a barátsági szerződés, amely­nek kihirdetésére törvényjavaslatot terjesztek az Országgyűlés elé, a nemzetközi viszonyok ja­vítására irányul, mégpedig sokféle vonatkozás­ban. A kormánytól kapott felhatalmazás alapján kérem az Országgyűlést, hogy iktassa az ország törvényei közé a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között létrejött Barát­sági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyúj­tási Szerződést. Ez a szerződés szerves része és hatékony munkáló ja állandó és következetes külpolitikai törekvéseinknek, a szocialista országok együtt­működése intézményessé tételének, a szocialista országok együttműködése további fokozásának, az európai béke és biztonság rendszere kidolgo­zásának, általában a nemzetközi viszonyok bé­kés feltételei javításának. Ez év júliusában — tisztelt Országgyűlés — magyar párt- és kormányküldöttség látogatott Bulgáriába, azzal a. céllal, hogy viszonozza bol­gár barátaink magyarországi látogatását, erő­sítse országaink, népeink kapcsolatait, nemzet­közi együttműködését, megtárgyalja az időszerű külpolitikai problémákat, s befejezze barátsági szerződésünk felújításáról folytatott kormány­közi tárgyalásainkat és hogy ezt az új szerző­dést aláírja. Magyar részről Kádár János elv­társ és Fock Jenő elvtárs, bolgár részről Tó­dor Zsivkov elvtárs írta alá a szerződést július 10-én. A szerződés aláírásának napján barátsági nagygyűlés volt Bulgária egyik legújabb és leg­modernebb üzemében, a szófiai ' Elektronika Gyárban. Ennek az ünnepélynek és általában a bulgáriai ünnepi eseményeknek részesei, mond­hatnám szem- és fültanúi lehettünk mi is itt­honról, Magyarországról, a híradástechnika mai teljesítőképességének a jóvoltából. A szófiai ünnepi eseményekből érdemes emlékezetbe idézni néhány gondolatot, amely mind a baráti találkozó körülményeire, mind az előttünk levő szerződésre vonatkozóan jellemző és kifejező. Tódor Zsivkov elvtárs így értékelte orszá­gaink kapcsolatait, a baráti látogatás és tárgya­lás jelentőségét: Szeretném — mondta Zsivkov elvtárs — megelégedéssel nyugtázni azt a szí­vélyes, baráti légkört, amelyben Kádár János elvtárssal és Fock Jenő elvtárssal, s a magyar párt- és kormányküldöttség többi tagjával tár­gyalásaink lefolytak. Nagy öröm számunkra — mondta Zsivkov elvtárs —, hogy olyan nép kül­dötteit üdvözölhetjük itt, mint a magyar nép, amellyel évszázadok óta az őszinte barátság szá­lai kötnek össze bennünket. Népeink nemegy­szer nyújtottak egymásnak segítséget és támo­gatást. Miután országainkban győzött a szocia­lista forradalom — folytatta Zsivkov elvtárs — a bolgár—magyar barátság jelentősen tovább­fejlődött a szocialista internacionalizmus tala­ján, őrizve, fejlesztve a múlt forradalmi hagyo­mányait. A barátsági gyűlés színhelyéről, az Elektro- < nika Gyárról elmondta Zsivkov elvtárs, hogy több mint 40-féle elektronikus cikk készül a gyárban. Az elektronikus számítógépek és mé­rőműszerek, amelyek a gyár kollektívájának tu­dását és szakértelmét bizonyítják — mondta Zsivkov elvtárs — méltán és méltóképpen kép­viselik Bulgária iparát a legfejlettebb ipari or­szágokban is, növelik Bulgária tekintélyét és ez­zel is hozzájárulnak ahhoz, hogy Bulgária mű­szaki országgá váljék. Kádár János elvtárs így fejezte ki az elis­merést a bolgár nép életének nagy eredményei­ről: „A bolgár nép felszabadulása 25. évfordu­lójának méltó megünneplésére készülődik. Nagy­szerű érzés látni és tudni, hogy Dimitrov, a bol­gár nép nagy fia, a hős bolgár partizánok, a leg­igazabb hazafiak nem küzdöttek hiába, és a nép áldozatos munkája meghozta gazdag gyümöl­cseit. A mai Bulgária, amely a fasizmus elleni harcban született, a szocializmust építő népek közössége tagjaként, az emberi haladás zászló­vivőjeként a legelső sorban menetel." Tiszelt Országgyűlés! A szófiai Elektronika Gyárban a barátsági szerződés aláírásának napján tartott nagygyű­lés ilyen megnyilatkozásai jól érzékeltetik, hogy mennyire más körülmények között jött létre ez a mostani szerződés, mint húsz évvel ezelőtt az első magyar—bolgár barátsági szerződés. Húsz évvel ezelőtt barátsági szerződésünkről a bolgár nép nagy fia, a nemzetközi munkásmoz­galom kimagasló hőse, Dimitrov így nyilatko­zott Szófiában: „A bolgár—magyar Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés — amelyet ma aláírtunk — nem vé­letlen és nem váratlan esemény — mondta Di­mitrov elvtárs. — Előkészítésének ilyen ténye­zői voltak, mint a Szovjetunió felszabadító ere­je, a fasizmus felett aratott győzelme, s az a tény, hogy népeink kezükbe vették sorsuk irá­nyítását." Ez hangzott el akkor Szófiában. Itt, Budapesten az Országgyűlés házában 1948. augusztus 4-én a szerződés törvénybe ikta­tását tárgyaló ülésen Nógrádi Sándor elvtárs ' 89*

Next

/
Oldalképek
Tartalom