Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-25

1971 Az Országgyűlés 25. ülése, csápos kutak vize a továbbiakban sem javul, hanem csak rosszabbodhat. Az eddigiekben a kérdéses területnek leginkább csak a minőségi vízigényével foglalkoztam, kevésbé a víz mennyiségével. Ha figyelembe vesszük, hogy a dorogi járásban Esztergommal együtt körülbelül 93—95 ezer ember él, és ez a szám a fejlődést számításba véve, pár év alatt százezerre emelkedik, egyáltalán nem megnyugtató a járás ellátottsága ivóvíz minőségű vízzel. Ma már nemcsak a városokban, hanem az ipartelepeken és a községekben is az egy főre eső napi vízfogyasztást 130—140 literben kell mérnünk. Ebből következik, hogy az ipari üzemek vízfogyasztása nélkül a lakosság ivóvízszükséglete napi 130—140000 literre tehető. Megemlítem, hogy a nyári alacsony dunai vízállások idején 3—4 hónapon át nagy problémát okozott a bányában és a vele kapcsolatos igen szennyes munkahelyeken dolgozó munkások fürdetése. A fürdőkbe ugyanis ivóvíz minőségű víz van bevezetve, így a vízvezetékbe egyéb vizet a víz fertőzésének veszélye nélkül nem lehet bevinni. Megtörtént például, hogy a dorogi kórházban ivóvízhiány miatt még az ebédet sem tudták egyes időkben megfőzni. Ezek után engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy elmondhassam, mit szeretnénk tenni azért, hogy Dorogon, Esztergomban és a járás 17 községében megfelelő mennyiségű és ivóvíz minőségű vizet tudjunk adni. Kutatási részlegünk Esztergomtól délre az úgynevezett Lencse-hegy alatt jelentős, új szénterületet fedezett fel, ezt kutatási terveink szerint felfúrta s így ezen a területen 30—32 millió tonna, átlag 4600 kalóriás eocén széntelepcsoportot tárt fel. A széntelep alsó telepcsoportja a karsztvíznívó alatt van és az alaphegységre, a karsztmészkőre települt. A szénterület feltárásához két függőleges akna szükséges, melyből a szellőztetés megoldása végett, az úgynevezett kihúzó akna, egy triászmészkőbe behatoló karsztakna volna. Ez számításaink szerint 20—25 köbméter/perc kitűnő ivóvíz minőségű vizet tudna Dorognak és környékének időtlen időkig szolgáltatni, teljesen függetlenül a dunai vízállástól és a Duna vizének szennyezettségétől. Tervezzük a kapcsolat felvételét az OVH tisztelt vezetőivel, valamint az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, kérve, hogy vizsgálják felül elképzeléseinket és ezután változtassák meg a dorogi járás regionális vízügyi tervét. A dorogi szénbányák vállalatvezetősége egy ' kooperációs terv kidolgozását javasolja az ÉszakDunántúli Vízügyi Igazgatósággal. A tervben a karsztvízakna megépítésének költségeihez való hozzájárulást kérjük, hiszen ezzel a terület ivóvíz minőségű vízzel való ellátását több évtizedre megoldanánk. Ez az elgondolásunk kettős célt szolgálna, egyrészt a vízdíjakból a vízemelés költségei meg-térülnének, másrészt a széntelep feltárását lényegesen olcsóbbá lehetne tenni, ami ugyancsak népgazdasági érdek. Hidrológusaink megvizsgálták laboratóriumunkban a lencsehegyi fúrások alkalmával a fúrólyukakban jelentkező karsztvizet, mely kémiai összetétel szempontjából teljesen megfelel 1969. július 4-én, pénteken 1972 az ivóvíz minőségű szabványnak. Az elemzés adatait nem kívánom ismertetni, de azt megjegyzem, hogy a víz mindenben kielégíti a jó ivóvíz kritériumát. Biológiai szempontból pedig a fertőzés lehetősége sem áll fenn, hiszen a karszt járatokból zárt csőrendszeren keresztül kerülhet az ivóvíz fogyasztásra. Meggondolandó tehát, hogy az új bányanyitás, valamint a terület ivóvíz minőségű vízzel való ellátása hogyan volna beruházás szempontjából gazdaságosan összekapcsolható. Szerintem meg kell teremteni, a kapcsolatot az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, valamint a megyei vízügyi szakigazgatási szervekkel, a megyei tanácsnál létre kell hozni a kooperációt a dorogi járás és Esztergom város ivóvíz minőségű vízzel való ellátása céljából. összeírattam Esztergom város, valamint a dorogi járás összes ivóvízkútjainak ideális hozamait, amire készültek. Ezt ugyan még nem érték el eddig, különösen nyáron, de erre a kapacitásra készültek. így az összes vízművekből nyerhető ivóvíz 26 ezer köbméter/nap. Az öszszes fogyasztás a nyári öntözéseken kívül 24 ezer köbméter/nap. Ez a helyzet vízbőség esetén állna elő. A lencsehegyi karsztkút megépítésével 36 ezer köbméter ivóvíz minőségű vizet lehetne nyerni. Ez a vízmennyiség tehát legalább egy évszázadra kielégítené a járás és Esztergom város ivóvíz-szükségletét. A dorogi szénbányák tervezőcsoportja elkészítette a lencsehegyi vízakna elsődleges tervét, valamint egy ezer köbméteres vasbeton víztartály vázlatos tervét, amely nem kiemelve, hanem a földbe süllyesztve volna megépítendő. Az akna improduktív területen lenne mélyítve, hogy a széntelep leművelése ne befolyásolja üzembentartását a széntelep leművelése után sem. Az akna természetesen a szállítóakna szellőztetését is szolgálná. A vízakna a plusz 228-as szintről indulna a külszínen és mínusz 72-es szintre menne le, ami körülbelül 40 folyóméteren a karsztalaphegységbe kerülne, ahol a kitűnő minőségű ivóvíz fakad. A vízemelést négy darab 7 köbméter/perces teljesítményű búvárszivatytyúval javasolnánk megoldani. A víztároló természetesen nyomáskiegyenlítő tartályként jönne számításba, ahonnan gravitációs úton történne a visszaállítás. Javasoljuk, hogy az OVH és a dorogi szénbányák feltétlenül hozza létre a kooperációt a terület jó ivóvízzel való ellátása céljából. Tisztelt Országgyűlés! A termelőszövetkezetek és a dorogi szénbányák között a kapcsolat egyre jobban kiépül. Jelenleg a tokodi Aranykalász Tsz-nek juttatunk az Erzsébet-aknából öntözés céljára a nyári időszakban 4—4,5 köbméter/perc vízmennyiséget 0,80 forint/köbméter áron. Tovább folytatjuk a környező községek mezőgazdasági területe öntözésének tervezését. A tárgyalások ebben az ügyben folyamatban vannak. Az egész kérdést a gerincvezeték szükséges csőhálózatának beszerzése nehezíti, ezért javasolnánk, hogy az OVH-n keresztül a megye részéről anyagi hozzájárulást kapjunk ehhez. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország víz-