Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-24

1881 Az Országgyűlés 24. ülése, tudtuk megoldani, ezért munkásszállás vonatkozásban is égető gondjaink vannak. Már most látható, hogy az építőipari szakmát csak akkor tudjuk megkedveltetni az ifjúsággal, ha szociális és kulturális téren a telepített iparhoz hasonló szintet érünk el és azokat a bérszínvonalban is meghaladjuk. Az elmúlt évben sem volt megnyugtató és teljes egészében kielégítő építőiparunk anyagellátása. Néhány fajta építőanyagban hiány, illetve nem tervszerű kielégítés történt, különösen burkoló anyagokban és nyílászáró szerkezetekben. Ezért a termelékenységre káros hatással bíró állandó munkaátszervezésekkel, átcsoportosításokkal kellett nagyon gyakran élni. Az anyagellátás területén megyénk komoly erőfe• szítéseket tett. Már ebben az évben be fog indulni az imént már említett csurgói nyílászáró üzem építése, amelynek létrehozása a közös öszszefogás szép példája. Ugyanis az üzemhez az építési minisztérium, a tanács és egyéb szervek is komoly segítséget adtak, és a mintegy 50 milliós bekerülési költséget hét szerv adta össze. Ugyanilyen közös összefogással történő létesítményre van szükségünk burkolóanyagok előállítására, amelyet Somogy udvarhelyre tervezünk, és amelyhez ezúton kérem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Beruházási Bank és több érdekelt országos hatáskörű szerv hatékony támogatását. Az építőipar saját erőből történő műszaki fejlesztésére rendkívül kevés lehetőség van, mert a volumen felfutásához szükséges többlet forgóeszköz-állomány a fejlesztési alapból kerül finanszírozásra, tehát vagy fejlesztésre, vagy volumen-felfutásra van lehetőség saját erőből, a kettőre együtt csak igen kis mértékben. Megyénk építőiparának elmaradottságára jellemző a lakásépítésnél ezideig használt korszerűtlen technológia. A megye összes lakásépítésén belül 1968-ban 1,5 százalékos volt csak a paneles, 16,2 százalékos a középblokkos és 82,3 százalék még hagyományos eljárással készült. Az arányok gyakorlatilag ugyanilyenek 1969-re is. Építőiparunk szűk kapacitása jelentősen hátráltatja lakáshelyzetünk javítását is, és a kapacitás-hiányra jellemzésképpen elmondom, hogy 1969-ben 176 OTP öröklakást és 100 társasházat nem tudtunk megépíteni kapacitáshiány miatt. Az alacsony műszaki színvonal, a rossz állóeszköz-ellátottság, a Balaton parti többletigény, anyagellátási nehézségek és az építőipari dolgozók általános, munkakörülményei együttesen okozták megyénk építőiparának megtorpanását, és egyben behatárolták az extenzív fejlesztés lehetőségeit is. 1960-ról 65-re 5200-ról 7200-ra, 1965-ről 68-ra 10 400-ra nőtt az építőiparban foglalkoztatottak száma megyénkben és most azt tapasztaljuk, hogy ez az emelkedés megállt. A jelenlegi összlakosság a különféle iparágakban, a mezőgazdaságban és az építőiparban már foglalkoztatottak számának figyelembevételével, valamint a várható alakulást elemezve, a legkülönbözőbb módszerekkel megállapítottuk, hogy 1975-re a létszámfejlesztés legfeljebb 100—200 fő erejéig várható csak. A 1969. július 3-án, csütörtökön 1882 létszámfejlesztés korábbi lehetőségei tehát már nincsenek meg. Tisztelt Országgyűlés! A fent elmondottak alapján egyértelműen megállapítható, hogy építőiparunkat a negyedik ötéves tervben végrehajtandó feladatok érdekében, a továbbiakban intenzív módon kell fejleszteni. A területi fejlesztés kérdései: az iparfejlesztés, a településhálózat fejlesztése és a 15 éves lakásfejlesztési program végrehajtása együttesen azt indokolják, hogy megyénkben 3,5 milliárd forintra lesz szükség lakásépítésre, amelyből mintegy 5500 lakást kell építeni állami és szövetkezeti erővel. Mind az iparfejlesztési, mind az egészségügy, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a művelődésügy, valamint a mélyépítés területén levő terveinket meg kell valósítanunk, a lakásépítésekkel együtt. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy a megoldásra javaslatokat tegyek. Tisztelettel kérem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, segítsen bennünket abban, hogy a legnagyobb volument képviselő állami és tanácsi építőipari vállalataink műszaki színvonala növekedjen és közelítse meg az országos átlagot. Ismételten fel kell mérni azt, hogy a fejlesztésre rendelkezésre álló saját, valamint tanácsi erőkön kívül milyen további támogatásokat lehet megyénknek adni. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, mint az építőipari ágazat felügyeleti szerve, kezdeményezzen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és az OKISZ-szal olyan tárgyalásokat, amelyeken a KTSZ-ek és termelőszövetkezeti közös vállalkozások jelenlegi ellátottsági szintje és műszaki színvonala felülvizsgálatra kerüljön és ezek a termelőegységek is részesüljenek a színvonal növelését biztosító támogatásban. A negyedik ötéves tervre vonatkozó lakásépítési programunk megvalósításához kérem a műszaki színvonal megjavításának feltételeihez szükséges támogatás biztosítását. Megoldási módként javasolnám Somogy megyében egy házgyár építését, vagy a poligon üzemek fejlesztéséhez szükséges állami támogatás biztosítását. A házgyárnak megvannak megyénkben a telepítéshez szükséges feltételei, a jó közlekedési körülmények, a koncentrikus elhelyezés a nyílászáró szerkezetek helyi biztosítása és az ÉVM állami építőipari vállalat keretében az üzemeltetése. A poligon üzemek további fejlesztésével ugyancsak elképzelhető terveink végrehajtása, de ehhez a saját fejlesztési lehetőségeken kívül állami segítségre is szükség van. A fejlesztést az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium segítségével az állami építőiparban, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával a termelőszövetkezeti vállalkozásoknál is meg lehet valósítani. Segítséget kérek az építőipari dolgozók életkörülményeinek további javításához, amely egyrészt a munkásszállások kibővítésére, másrészt, , a megye építőiparának az országos átlaghoz viszonyítva elmaradt bérszínvonalára vonatkozik. Kérem az építési minisztériumot, hogy az építőipari alapanyagellátás területén is tegyen hatékony lépéseket a javulás érdekében. Ezen fon-