Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.
Ülésnapok - 1967-3
133 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 134 ségeket, továbbá egyes jogintézmények átalakítását is szem előtt tartjuk. A mechanizmussal összefüggő jogszabályok felülvizsgálatakor, rendezésekor nagy figyelmet fordítunk az alsóbb szintű szabályokra, ide értve a miniszteri rendeleteket és utasításokat is. A kormány álláspontja szerint január l-ig ezeket folyamatosan felül kell vizsgálni és el kell dönteni, hogy melyek maradjanak érvényben ja-, nuár 1-től. Mint ismeretes, a már elkészült jogszabályok között több olyan is van, amely január 1-én lép életbe. Ilyenek lesznek még ebben a félévben is. Ezeket mégis kihirdették és a jövőben is így történik, hogy az érintettek időben megismerjék őket és jól felkészülhessenek a végrehajtásukra. Arra törekszünk egyébként, hogy a bevezetéssel összefüggő jogszabályok megalkotása inkább a közvetlenül előttünk álló hónapokban történjék meg és ne legyen torlódás az év utolsó hónapjaiban. A kormány Gazdasági Bizottsága egyébként úgy határozott, hogy az új irányítási rendszerrel kapcsolatos és november közepéig megjelenő jogszabályokat ez év végéig egységes gyűjteményben az érdekelt gazdasági és más vezetők kezébe adjuk, hogy ezzel is megkönnyítsük az áttekintést és az eligazodást. Tisztelt Országgyűlés! Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos jogi szabályozás nem mennyiségi kérdés, jelentőségét tehát nem a kiadott jogszabályok számával mérhetjük. Természetesen a konkrét kérdések szükséges szabályozásának elmaradása, vagy elhanyagolása éppen olyan hiba volna, mint a túlszabályozás. Az előbbi bizonytalanságot, az utóbbi pedig indokolatlan kötöttségeket eredményezne, ami megtörhetné a kezdeményezést és bürokratikus magatartásra ösztönözne. Az új helyzetben a gazdasági élettel kapcsolatos jogszabályok szerepe minőségileg változik. Az új mechanizmusban ezek feladata az lesz, hogy határozottan megszabják a gazdasági tevékenység külső kereteit, ugyanakkor e határok között olyan rugalmas formát teremtsenek, amelyet a gazdasági munka tölt meg tartalommal. A reform nemcsak új jogszabályokat, hanem újfajta munkamódszert és magatartást is követel meg minden vezetőtől. Tisztába kell jönni azzal, mit jelent a gazdasági vezetőknek adott nagyobb önállóság, kezdeményezési lehetőség, és hogy miképpen kell helyesen élniük a jog adta lehetőségekkel, figyelembe véve az egyén, az egyes kollektívák és az egész társadalom érdekeit, illetve összhangját. A jogi rendezés körébe is tartozó kérdések ezek, amelyeket egyébként a jogszabályok tervezeteinek kidolgozásánál, megalkotásánál szem előtt tartottunk eddig és tartunk a jövőben is. Elég hivatkoznom például a vállalatokról szóló rendelet ama vonatkozásaira, amelyek jogilag is biztosítják a vállalati önállóság tényleges megteremtését, megadják a decentralizált gazdasági döntésekhez szükséges alapot és megfelelő mozgási lehetőségeket. Ugyanakkor figyelemmel voltunk arra is, hogy a vállalatok a szocialista állam gazdasági vállalkozásai, ahol nem szorulhat háttérbe a szükséges és indokolt központi irányítás követelménye. Éppen ellenkezőleg, az irányító szervek valóságos jogkörének hatékonyabbnak kell lennie, de azt más közgazdasági és jogi eszközökkel kell érvényre juttatni. Szerződési rendszerünkben az eddigi jogszabályok is az irányítás direkt módszereit tükrözték. A jog előírta például, hogy a vállalatok a tervfeladatok teljesítése érdekébén kötelesek egymással szerződést kötni, de azt is előírta, hogy mikor és milyen szerződéseket kössenek. A szerződéiben részletezett kötelezettségek lényegében a vállalatra lebontott tervekből adódtak, bár ezek a kötelezettségek'szerződés nélkül is fennálltak. A gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő újszerű központi irányítás és a szocialista piac aktív szerepe előtérbe helyezi a termelő és felhasználó között az egyenjogúságon alapuló, kereskedelmi jellegű kapcsolatokat. Az ilyen alapon kötött szerződések tehát a termelés és az áruforgalom tekintetében nem formálisak lesznek, hanem a gazdasági élet szervezésének tényleges jogi eszközei. A jognak az lesz az egyik fontos feladata, hogy a vállalatoknak széles lehetőséget adjon, hogy a különböző szerződésfajták közül kiválaszthassák .a számukra leginkább megfelelőt. Ugyanakkor vigyázni kell arra, nehogy háttérbe szoruljanak olyan szerződésfajták, amelyek a vállalatok gazdasági kapcsolatait tartósabban szervezik meg. A gazdálkodó egységek egymással való kapcsolatában, de általában is hangsúlyozzuk a gazdasági élet közgazdasági eszközökkel való irányításának elsődlegességét. A jog, mint adminisztratív eszköz, másodlagos szerepet tölt be. A két tényező persze szoros kölcsönhatásban érvényesülhet csupán, egyik a másikát kiegészíti. Lesznek azonban olyan esetek is, amikor a közgazdasági eszközök nem elégségesek. Ilyenkor a jogszabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy az irányító szervek közvetlenül érvényesíthessék a központi akarat megvalósítását. Ilyenek lehetnek például a honvédelem érdekei, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez fűződő államérdek, és így tovább. Tisztelt Elvtársak! Az új gazdasági mechanizmus nemcsak a gazdálkodó szervezeteket, és ezen belül a gazdálkodó egységeket érinti, hanem közvetlenül érinti az embert is. Ebből a jogi szabályozás számára több következtetés adódik. A párt következetesen hangsúlyozza és politikájában messzemenően érvényesíti a dolgozó ember javát, boldogulását. Nem feledkezhetünk meg ezután sem arról, hogy a munkát .az új mechanizmus viszonyai között is az ember végzi, aki a szocialista társadalom és a vállalati kollektíva egyenjogú tagja, akinek a munka nemcsak a megélhetését biztosítja, hanem mindinkább életének fontos belső tartalmává válik. A jogi szabályozásnál e tényezőket messzemenően figyelembe kell venni. A jog eszközeivel biztosítani kell a jövőben is a demokratizmus fejlesztését, az egyén és a kollektívák fokozott aktivizálódásának feltételeit, lehetőségeit. A jognak nagy szerepe lesz a jövőben is, hogy a dolgozók közvetlenül érdekeltek legyenek a gazdasági egységek eredményes munkájában és abban, hogy a társadalmi és az egyéni érdekeket a
