Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

135 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 136 leghatékonyabban tudjuk összekapcsolni és érvényesíteni. Miként egész társadalmi életünkre és rendszerünkre jellemző a szocialista törvényesség, következetesen érvényesítenünk kell azt a jövőben is minden területen. A szocialista törvényesség megkívánja, hogy megköveteljük és biztosítsuk is az érvényben levő jogszabályok megtartását és megtartatását. Ez minden állampolgár és kollektíva, állami szerv alapvető kötelességei közé tartozik. Gazdasági életünkben az új mechanizmus bevezetésével és érvényesítésével jelentkező változások nem járhatnak jogbizonytalansággal, lazasággal és felelőtlenséggel. Éppen ellenkezőleg, a helytállásra, az öntudatos, fegyelmezett munkára még nagyobb szükség lesz. Eztj mint össztársadalmi érdeket nem tévesztheti szem elől senki. Aki pedig a társadalom érdekeivel ellentétes magatartást tanúsít, spekulál, az áruk minőségét rontja, azt jogi szankciókkal is sújtani fogjuk. A szocialista törvényesség követelményeivel szorosan összefügg, hogy a jövőben az eddiginél is fokozottabb jelentőséget kell tulajdonítanunk annak, hogy jogszabályaink közérthetőek, szerkezetükben egyszerűek, áttekinthetőek, szövegükben pedig világosak és hozzáférhetőek legyenek. A szabályozandó kérdések mindenkor sokrétűek és bonyolultak, de ha a jogszabályok tisztán és világosan tudják visszaadni a lényeget, az megkönnyíti az eligazodást és az egységes értelmezést mindenki számára. Ezek azok a gondolatok, gondok és tennivalók, amelyek foglalkoztatnak most bennünket, akik a gazdasági reform jogi vonatkozásaival és a jogszabályok előkészítésével foglalkozunk. v Befejezésül jelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a reform jogi munkálatait is meghatározó 2012-es kormányhatározatban foglalt feladatok megoldása összehangoltan, megfelelő ütemben halad. Az előttünk álló feladatok nagyok, de minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetését és alkalmazását a jog eszközeivel is jól szolgáljuk és összefogott erővel sikerre vigyük. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Rujsz Lászlóné képviselőtársunk. RUJSZ LÁSZLÖNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt néhány, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos gazdasági és "szociális kérdést vetnék fel, hangsúlyozom, hogy a pártunk Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya által gazdasági mechanizmusunk újjászervezéséről kiadott irányelvekkel teljes mértékig, meggyőződéssel egyetértek, minden erőmmel annak megvalósításáért dolgozom és fontosságát hirdetem. Ugyanezt mondhatom el Vas megye dolgozói, vezetői és munkásai, közelebbi munkatársaim, a Szombathelyi Cipőgyár dolgozói nevében egyaránt. Amikor mégis néhány kérdés-jellegű felvetéssel élek, azt a cél érdekében teszem, ami jelenleg az előkészítő munka sikerében rejlik. A közelmúlt tapasztalataiból az egyes vállalatok vezetőivel, dolgozóival történt elbeszélgetés alapján egyik lényeges kérésünket nagyon röviden kifejezésre juttathatom: ez pedig az, amit Venéczi János képviselőtársam is nagyon indokoltan felvetett, hogy még jóval többet szeretnénk tudni, látni a jövőből, a jövőben ható intézkedésekből, rendeletekből, jogszabályokból. A miniszterelnök elvtárs, Nyers elvtárs s a most előttem felszólalt Korom elvtárs is néhány megnyugtató utalást tett a rendeletek, jogszabályok megjelenésére vonatkozóan, néhány képviselőtársam szintén érzékeltette azok sürgősségét. Mi is itt vagyunk türelmetlenek. Úgy érezzük, hogy az előkészítésnek és a folyó gazdasági évnek azon szakaszába értünk, amikor már a jövő évre vonatkozóan konkrét intézkedéseket kellene foganatosítani, de az új jogszabályok és végrehajtási rendeletek hiányában^ nem tudunk megnyugtató intézkedéseket tenni. Ezek pedig főleg a beruházások egyes kérdéseire, a nyereség bontására és a hatáskörökre vonatkozó rendelkezések. Talán nem is a rendeletek papíron történő megjelenését sürgetjük, megelégszünk hivatalos szóbeli tájékoztatással is, amely aktuális kérdések eldöntésében konzultálási lehetőséget, eligazítást ad. S ezt talán a minisztériumoktól, illetve felügyeleti hatóságoktól várnánk, hiszen tudjuk és hangoztatjuk, hogy a tervek igazi jelentősége most jelentkezik, tehát ennek előkészítését időben megalapozottan el kell kezdeni. Kérésem indokolásául engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy néhány konkrét példát említsek. Egyik Vas megyei vállalatunk a gyár működéséhez elengedhetetlenül szükséges energiatelepet épít. Készültségi foka december 31-ig nem haladja meg a 80 százalékot. A létesítmény természetesen nem hoz újratermelést, de a fennmaradó költséghányad meghaladja a vállalat jövő évi, várható fejlesztési alapját. Miből tervezze, illetve rendelje meg gépi, illetőleg egyéb fejlesztését? Tehát ebből következik, hogy külön kellene kezelni vagy forrás, vagy hitelvisszatérítés szempontjából az ilyen jellegű beruházásokat, s mielőbb tudatosítani az ezzel kapcsolatos rendelkezést. A vállalatok előrelátó vezetőit foglalkoztatja továbbá az a kérdés is, amit szintén hallottunk Venéczi János képviselőtársam felszólalásában, hogy lesz-e megkülönböztetés a több évtizedes múltú, viszonylag elavult körülmények és berendezések birtokában működő és az újonnan alakult, fejlett termelőberendezéssel rendelkező vállalatok fizetési kötelezettségei között. Egyelőre nyitott kérdés ez is. Sürgős a hatáskörök mértékére vonatkozó rendelkezés. Időszerű lenne az iparvállalatok és a kereskedelem kapcsolatára vonatkozó végrehajtási rendelet. Az elvi utalás ugyan megjelent, de a végrehajtás kérdése nem tisztázott teljes mértékben. A szervezetek helyes, időben történő kialakítása érdekében szükség lenne az adózási kötelezettség eldöntésére is. Ezzel kapcsolatban ugyanis már kétféle jelzést is hallottunk. Az iparvállalatok létesítésénél sem minden tiszta. Ugyanis a gyáregységek létesítésére, illetőleg megszüntetésére nem ad felvilágosítást az irányelv, amely a vállalatok ez irányú jogszabályát tartalmazza.