Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1451 -Az Országgyűlés 18. ülése, 1968. október 18-án, pénteken 1452 apparátus mellett mintegy 150 a társadalmi munkatárs, akik csakcsoportokra vannak oszt­va. Ezen aktívák megfelelő politikai, szakmai képzettséggel rendelkeznek, ennek alapján ja­vult az általuk végzett vizsgálatok színvonala, amit egy-két konkrét vizsgálat ismertetésével szeretnék alátámasztani. Vizsgálat tárgyát képezte a közforgalmú utak karbantartása és korszerűsítése ; a pártoló­és formális tsz-tagok ügyeinek rendezése az 1967. évi III-as törvény alapján; vagy, hogy az iskolákban mennyiben segítik a politechnikai oktatást az e célra rendelkezésre álló pénzösz­szegek. Meggyőződésem, hogy nem szorul bizonyí­tásra, milyen nehéz és bonyolult, sokágú és sok­rétű munka ez. Temérdek fáradságot, türelmet, lelkiismeretességet és önzetlenséget követel a népi ellenőröktől. Bizony a vizsgálatok koránt­sem zárulnak mindig barátságosan, hiszen a vizsgálatot több esetben a hiba, a visszaélés sú­lyának megfelelő felelősségrevonás követi. A szocialista társadalmi tulajdon védelme minden becsületes állampolgár feladata, köte­lessége, de a gyakorlati tapasztalat azt igazolja, hogy vannak még megtévedt emberek, akik el­feledkeznek a kötelességről és kárt okoznak; a társadalomnak. Éppen ezér,t a társadalmi tulaj­don védelme elképzelhetetlen népi ellenőrzés nélkül. E szervezet az elmúlt 10 év alatt meg­becsülést és tekintélyt vívott ki magának. Kü­lön köszönet illeti azokat az elvtársakat, akik mindennapi munkájuk mellett önzetlenül vál­lalták és társadalmi munkában példásan végzik feladataikat. Befejezésül engedjék meg az elvtársak, hogy elmondjam véleményemet: szükségesnek tarta­nám, hogy a végrehajtási utasításba olyan ren­delkezés kerüljön be, amely kimondja, milyen feltételek alapján kell függetlenített elnök, il­letve apparátus. így például kimondaná, hogy járási székhelyen, valamint a járási jogú váro­sokban, ha azt a megyei népi ellenőrzési bizott­ság, valamint a helyi városi tanács és a párt­bizottság indokoltnak tartja. Ezt a témát azért tartom szükségesnek rögzíteni, mivel ez orszá­gosan nincs egyértelműen kimondva. Ügy ér­zem, ha e probléma tisztázást nyer, akkor min­den olyan lényeges kérdés megoldódna, amely az elvi és gyakorlati tervékenységüket egysé­gessé teszi. Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzés­ről szóló törvényjavaslatot helyesnek és idősze­rűnek tartom és az általam előterjesztett javas­lat figyelembe vételével a tisztelt Országgyűlés­nek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Mátay Pál képviselő. DR. MÁTAY PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim*! Ülésünk egyik szünetében megkérdezett egyiik napilapunk munkatársa, hogy mi indított e napirendnél felszólalásra, s megkérdezte, hogy az a kapcsolat, ami a gyakorló ügyészt köti a népi ellenőrzéshez, ez a tapasztalat az, ami szó­lásra késztet? Válaszom az volt — bár a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatból is kitű­nően nekünk mindennapi munkakapcsolatunk van a népi ellenőrzéssel és ennek során rend­kívül gazdag tapasztalatra tesz szert az ügyész —, mégsem foglalkozásom, hivatásom késztet felszólalásra, hanem egészen speciális megbíza­tásom van választóimtól. El kell mondanom, hogy a Hazafias Nép­front városi bizottsága, illetve az új választó­jogi törvény alapján négy évre választott vá­lasztókerületi bizottság szervezésében négy an­kéton vettem részt, amely ankétokon erre az ülésszakra készültünk fel. Ezeken az ankétokon többek között megvitattam a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot is választóimmal, akik között nagyon sokan voltak olyanok, akik még nem kerültek kapcsolatba a népi ellenőrzéssel, s olyanok, akik már kapcsolatban voltak a népi ellenőrzéssel, alanyai voltak az ellenőrzésnek. Volt közöttük sok népi ellenőr, tanácsi funkcio­nárius is és pártmunkás is. így el lehet képzelni, hogy milyen gazdag tapasztalattal indítottak út­nak — úgynevezett tarisznyatöltéssel — erre a tanácskozásra. Egyébként a megyei hírlap is tudósított erről az ankétról, és az egész megye tudomására adta speciális megbízatásamat ezzel a címmel: „Mondja el a Parlamentben képviselő elvtárs." Ezek alapján szeretném hozzászólásomat megtenni. Tisztelt Országgyűlés! 1587 népi ellenőr dolgozik a megyénkben, jó összetételben, és munkájuk nyomán nemcsak polgárjogot nyert a népi ellenőrzés, hanem be­bizonyosodott, hogy soha semmilyen állami el­lenőrzési forma nem tudott annyi, népünk és népgazdaságunk érdekeiért felelősséget érző munkást, annyi kvalifikált szakembert — mér­nököt, közgazdászt, egészségügyi és kulturális szakembert, sőt tudóst — mozgósítani a népi ellenőrzés soraiba, mint az állami ellenőrzésnek társadalmi bázisra épített eme formája. Szere­tik, becsülik a népi ellenőrzést, igénylik mun­káját és segítik a népi ellenőröket. Jellemző a népi ellenőrök társadalmi érté­kelésére, hogy amikor az ankéton ismertettem a törvényjavaslatnak azt a részét, amely az eddi­giekkel szemben bizonyos változtatást, mint igényt támaszt a népi ellenőrzési bizottság tag­jaival és a népi ellenőrökkel szemben — isme­retes, hogy ez a büntetlen előélet, a feddhetet­lenség és a választójogosultság — akkor elmon­dották választóim, hogy ez nem olyan mérce, amelynél magasabbat nem lehetne támasztani a népi ellenőrzéssel szemben. Ügy fogalmaztak, hogy: a népi ellenőrök széles körű gárdája ma már nemcsak ezeknek a feltételeknek felel meg, hanem a népi ellenőrök túlnyomó többsége szakmája területét érintően az országos célkitű­zések és feladatok tekintetében a párt és az állam politikáját jól ismerő, ahhoz értő, azt a gyakorlatban alkalmazni tudó és érte harcolni kész ember. Volt a felszólalóik között egy népi ellenőr, aki azt kérte : mondjam el a Parlamentben, hogy ők mint népi ellenőrök úgy vállalták és úgy kérik a népi ellenőrzési megbízatásakat, mintha speciális megbízatást teljesítő munkás­őrök lennének, ök a maguk területén ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom