Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1453 Az Országgyűlés 18. ülése, úgy munkásőröknek érzik magukat, mint a fegyveres munkásőrség. Nagyon jólesett a népi ellenőröknek Kádár elvtárs levele a tízéves jubileum alkalmából. Kedves Képviselőtársaim ! Választókerületemben több ipari és mezőgazdasági nagyüzem működik, amelyben már többször végeztek ellenőrzést. E részről elmondották, hogy az újabb és újabb ellenőrzésnél érezhető a népi ellenőrzés munkastílusának javulása. Ma már az ellenőrzés módszeréből érezhető a segítőkészség, s a segítőkészség kialakította az ellenőrzésnek azt a módszerét, hogy ha az ellenőrzés során hibát találnak, annak kijavításán már az ellenőrzés folyamatában együttműködik vizsgáló és vizsgált. Mindenki egyetértett azzal, hogy az ellenőrzésnek ez a formája a helyes, szemben az esetleges mindenáron hibakereső módszerrel, mert a mindenáron hibakereső módszer nemcsak taszít, ellenszenvet vált ki, hanem hibás eredményre is vezet. Az ellenőrzés fogalmilag nem más, mint a célkitűzések és a feladatok összehasonlítása a vizsgált, az ellenőrzött terület eredményével. Ha az ilyen természetű összehasonlítás során mindenáron hibát keresnének, akkor ez azt jelenthetné, hogy eltorzítják az eredményt, az eltorzított eredmény közlése pedig szükségképpen torz intézkedésekre vezethet és a hibás útra irányíthatja az ellenőrzés eredményét felhasználó vezetést is. Elmondották természetesen, hogy ugyanúgy helytelen a másik véglet. Helytelen a másik véglet, amely az ellenőrzés során elkeni a hibát. A hibák elkenése eleve a célkitűzések, feladatok megvalósulásáról való lemondást jelentené s ez is összeegyeztethetetlen a népi ellenőrzéssel. Az ellenőrzés sohasem öncélú. A népi ellenőrzés is vagy konkrét közérdekű bejelentést vizsgál, vagy a vezető szerveket kell kiszolgálnia ellenőrzési tevékenységével, alapot adnia az irányításra. Kezdetben a népi ellenőrzés munkájában a szabad kapacitás kihasználása a területen úgy történt, hogy á népi ellenőrző bizottság maga törte a fejét, vajon mit kellene ellenőrizni. Kevésbé volt jellemző, hogy a vezető -szervek támasztotak igényt, s ezt az igényt dolgozták be a tervükbe. Ma már változott a helyzet s a területi népi ellenőrzési bizottságaink szabad kapacitását a vezető, irányító szervek igényei alapján állítják többségében össze. Tíz év tapasztalata alakította ki azt a véleményt, hogy a népi ellenőrzés munkája akkor igazán hatékony, ha eleve szükségletre történik. Ha a vezető szervek, amelyek ismerik az úgynevezett következő láncszemet, ők tudják, hogy napirenden van, akkor az erre a célra végzett ellenőrzés eredményeit várják és feltétlenül hatékonyan intézkednek benne. Míg ha nem így történik, előfordulhat az, hogy az ellenőrzés olyan „eredményeket" tár fel, amelyeket a vezető szervek már jól ismertek, tehát nem mondott újat számunkra az ellenőrzés. Előfordulhat ilyen esetben, hogy a vezető szerveknek vagy nem volt elég erejük, vagy éppen akkor idejük i 1968. október 18-án, pénteken 1454 az ismert problémák kiküszöbölésére, mert más kérdések voltak napirenden, más kérdések háttérbe szorították. Éppen ezért figyelemre méltó az a tapasztalat, hogy az ellenőrzés hatékonysága érdekében az ellenőrzés nagyon hasznos és hasznosítható erejét elsősorban a vezető szervek igényeinek kiszolgálására kell fordítani. A szükségletre történő ellenőrzésnek persze, van egy másik oldala is, és ez bizonyos fokig kapcsolódik az Orosz elvtárs által felvetett kérdéshez. Ugyanis a szükségletre történő ellenőrzésnek van egy véglete. Az állami ellenőrzésnek ez a társadalmi bázisra épített formája azt a látszatot kelti, mintha ennek a népi ellenőrzésnek a mérete, az ellenőrzés mennyisége a népi ellenőrök számához képest korlátlanul fokozható lenne, egész az utolsó népi ellenőr bevonásáig. Ez pedig a gyakorlatban nem így van. Nem így van, mert a népi ellenőrzés által végzett vizsgálatok számának határt szab a NEB-irodák áteresztő képessége. Ugyanis a NEB-irodának kell előkészíteni, programozni, vizsgálati szempontokat összeállítani, majd feldolgozni a vizsgálat eredményét adminisztrációs módszerekkel, realizálni stb., tehát a túlzsúfolt igény az ellenőrzésre, az ellenőrzés minőségének rovására megy. Mint elmondották az ankéton az elvtársak, sokszor előfordul, hogy ilyen alkalmakkor úgy érzik, hogy jobb lett volna azt az ellenőrzést nem lefolytatni. Érdemes ezt az igénylőknek figyelembe venni. Tisztelt Országgyűlés! A helyi tanácsok és a területi NEB között a kapcsolat jó. Egyetértek Gonda elvtárssal, aki a szünetben tartott televíziós ankéton is erről beszélt. Az általam említett választókkal folytatott beszélgetés során azonban kiderült, hogy van azért zavaró körülmény, amely bizonyos kérdés tisztázatlanságából fakad. Éspedig az ankéton a megyei tanács igazgatási állandó bizottságának az elnöke el-' mondotta, hogy a közelmúltban volt előttük napirenden a megyei NEB második féléves munkaterve. A munkaterv tárgyalása során felvetődött, hogy vajon a tanácsnak joga van-e a munkatervet módosítani, így az állandó bizottságnak módosítási javaslatot tenni. Az igazgatási bizottság tagjai, úgy látszik

r forgatták az egyetemi tankönyvet, amely a 465. oldalon azt mondja, hogy a tanácsokat a területi népi ellenőrzési bizottságok irányában megillető jogok az irányítás jogáig nem terjednek. Ez az álláspont téves, és szükségessé teszi, hogy itt, az ország nyilvánosságának szintjén ezzel az állásponttal felvegyem a vitát. Miért nem jó ez a felfogás? Nem jó azért, mert bár a jelenlegi törvényjavaslat és a régi törvény is csak a KNEB irányítási jogát emeli ki,, de ez azért van, mert erre más egyéb területen a törvényből következtetni sem lehet. Ezzel szemben a tanács irányítási jogára számtalan támpontot ad maga a törvényjavaslat, amikor azt mondja, hogy a választó tanácsnak a népi ellenőrzési bizottság beszámolni köteles, a népi ellenőrzési bizottságot a tanács választja és hívja vissza, a tanács hagyja jóvá a munkatervet, vagy nem hagyja jóvá. Ezek mind. mind irányító funkciók és természetesen követ-