Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1445 Az Országgyűlés 18. ülése, 1968. október 18-án, pénteken 1446 A törvény ebben a módosított megfogalmazásban világosabb, egyértelműbb. A 7. § (1) bekezdésének módosítására Uhljár Mihály képviselőtársunk javaslata nyomán került sor. Indokolását is elfogadtuk. Ebből egy részt idézek. Az a helyes ugyanis, ha a népi ellenőrzési bizottságok elnökei, elnökhelyettesei és tagjai a hivatali esküt az őket meg választó államhatalmi szerv végrehajtó bizottsága előtt is letehetik, hiszen köztudott, hogy a tanácsok ritkábban üléseznek és nem volna helyes, sem célszerű, ha az eskütétel miatt rendkívüli tanácsülést kellene összehívni. A 12. § (3) bekezdésének módosítására a bizottsági ülésen a törvényjavaslat előterjesztője Dabrónaki elvtárs tett javaslatot azzal az indokolással, hogy helyesebbnek tartja, ha a beszámoltatásra nem konkrét időt, gyakoriságot, hanem csak a rendszerességet jelöljük meg. A 15. § (1) bekezdésének és a 16. § (1) bekezdésének módosítására dr. Jókai Loránd képviselőtársunk javaslata alapján foglaltunk állást, elfogadva az indokolást is, amely szerint megközelítő pontossággal körülhatárolja a szöveg, hogy magánosok esetében mire terjedjen ki a vizsgálat. A 16. § (6) bekezdését többen kifogásolták, feleslegesnek tartották. Amolyan kis össztűzszerű kifogás kerekedett ki a bizottságban. így a Somogy megyei képviselőcsoport résziéről Balogh László képviselő elvtársunk, Varga Illés képviselő elvtársunk, továbbá dr. Szokola Károlyné képviselőtársunk, szóval többen kifogásolták. Lényegében az egybehangzó, illetve egyeztetett vélemények alapján javasolta a bizottság a bekezdés törlését. Tisztelt Országgyűlés! Dabrónaki elvtárs referátumában utalt arra, hogy mi volt a törvényjavaslat célja. Úgy ítéljük meg, hogy a javaslat e célokat jól szolgálja. Ezért az előadottak alapján a törvényjavaslatot a kiadott módosításokkal együtt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében javaslom elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslathoz eddig hét képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Mielőtt azonban a vitát megnyitnám,- javaslom, tartsunk szünetet. Az ülést felfüggesztem. Tanácskozásunkat 3 órakor folytatjuk. (Szünet 13.22—15.00. — Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik Orosz Ferenc képviselőtársunk. OROSZ FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzésről szóló beterjesztett törvényjavaslat állami, társadalmi és gazdasági életünk igen fontos kérdése. A szocialista ellenőrzés célja, hogy hatékony segítséget nyújtson a társadalmi termelés fejlesztéséhez és 'megszilárdításához, politikai értelemben a szocializmus teljes felépítéséhez. Kiemelkedő szerepe van az ellenőrzésnek a társadalmi tulajdon védelmében, valamint az állami irányítás és vezetés szervezési színvonalának emelésében is. A szocialista ellenőrzés átfogja a gazdasági és állami élet szinte minden területét, és komoly erőfeszítéseket tesz a lakosságtól érkező jelzések hasznosítására és vizsgálatára is. A szocialista ellenőrzés nemcsak célkitűzésében, feladataiban, hanem szervezeti felépítésében és működési alapelveiben is különbözik más társadalmi rendszer ellenőrzésétől. A Lenin által megfogalmazott tömegméretű ellenőrzést hazánkban a népi ellenőrzés valósítja meg, a dolgozó nép széles rétegeit közvetlenül bevonja az ellenőrzésbe. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Ellenőrzés Központja annak idején eleget tett feladatának,. Azt hiszem, hogy nem lesz helytelen megemlíteni viszont azt, hogy működését illetően inkább az érintett és ellenőrzött területek dolgozói közül még azokban is félelmet keltett, akiknek egyébként félelemre nem volt Okuk. Valahogy úgy beszéltük egymás között, hogy az állami ellenőrzés központja a proletárdiktatúra egyik ökle. Ügy érzem és úgy látom, az a tapasztalatom, hogy a népi ellenőrzés nem a proletárdiktatúra ökleként lép fel, bár legyen ököl, ahol éppenséggel szükséges a népvagyon elherdálóival szemben, de politikailag, erkölcsileg, társadalmilag sokkal magasabb rangot vívott ki magának. Megalakulásától kezdve napjainkig eredményesen töltötte be feladatát, a millió szemű ellenőrzés kellő hatékonysággal tudja védeni a társadalmi tulajdont, erősíteni az állami és az állampolgári fegyelmet és egyúttal összegyűjteni, értékelni a tömeges tapasztalatokat is. A népi ellenőrzés különösen alkalmas annak megfigyelésére, hogy a törvények, rendeletek, határozatok, utasítások végrehajtása által ténylegesen az valósul-e meg, amit a párt és a kormány vezető szervei célul tűztek ki. Szervezetében és munkájában eddig is érvényesült a demokratizmus. A most előterjesztett törvényjavaslat sok vonatkozásban még tovább szélesíti, fejleszti a szocialista demokratizmust a népi ellenőrzés szervei felépítésében, tagjainak megválasztásában és munkájában. Ezt fejezi ki a törvényjavaslat 4. §-a is, amely szerint a jövőben az illetékes államhatalmi szervek á népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra választják meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata feladatul tűzte elénk a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A határozat megvalósítása során az új törvényjavaslat egy további lépést jelent előre. A népi ellenőrzés nevelő hatása nem hagyható figyelmen kívül. A népi ellenőröknek azáltal, hogy a vizsgálatok során betekintést nyernek különböző vállalatok, üzemek, intézmények munkájába, gondolkodásába, szélesedik a látókörük. Az pedig, hogy megállapításaik alapján javaslatokat tesznek az észlelt hibák kijavítására, esetleg felelősségrevonásra, megnöveli felelősségérzetüket a közügyek, az egész népgazdaság, dolgozó népünk sorsa iránt.