Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

131 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 132 Tisztelt Országgyűlés ! A minisztertanácsi beszámolót elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.54—14,30. — Elnök: KÁLLAI GYULA.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. Korom Mihály elvtárs igazságügyminiszter kíván szólni. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A kormány elnöke beszámoló jelentésében számot adott a Minisztertanács eddigi tevékenységéről és szólott a következő időszak terveiről. Hangsúlyozta, hogy a soron levő teendőket állami jogszabályokban is meg kell fogalmazni, és hogy ennek végrehajtása folyik. Minthogy a kormány munkájának homlokterében most az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos teendők állnak, én ezzel összefüggésben a jogi szabályozás néhány kérdéséről kívánok beszélni. Pártunk IX. kongresszusának és a Központi Bizottságnak az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos határozatai világosan megadják a reform koncepcióját. Ennek részletes kidolgozása, bevezetése és gyakorlati megvalósítása valamennyi társadalmi és állami szerv összehangolt, céltudatos munkáját követeli meg. Ebben fontos helyet foglal el a jogi szabályozás rendszere, hiszen az új gazdasági irányítás számos eleme jogszabályok révén, jogi keretek között valósul meg és érvényesül. Nem szorul különösebb bizonyításra, tíogy a jól kidolgozott, közérthető jogszabályok milyen mértékben tudják biztosítani a politikai és a gazdasági célok sikeres megvalósítását. De az is nyilvánvaló, hogy a nem megfelelő jogi megoldások a fejlődés segítői helyett gátjaivá is válhatnak. A reformmal kapcsolatos jogszabály előkészítési és jogszabály alkotási munkálatokban nem csupán egyes mostani jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és újak bevezetéséről van szó, hanem sokkal többről. A gazdasági életre vonatkozó, ma még hatályos jogszabályaink természetesen a mostani gazdaságirányítási rendszert és módszereit tükrözik. Ezek alapvető megváltoztatása egyes jogterületek átfogó átalakítását is megkívánja részben most, különösen pedig a későbbi években. Ez a helyzet a jog elméleti és gyakorlati művelőitől a közgazdászokkal való szoros együttműködésben a felmerülő jogi ren-, dezést igénylő kérdések gondos tanulmányozását és a legjobb megoldások kimunkálását igényli, hogy az illetékes szervek számára megfelelő javaslatokat tudjunk előterjeszteni. A közgazdászokkal való szoros együttműködést azért is alá kell húzni, mivel a gazdasági elgondolások kialakítására vonatkozó javaslatokkal párhuzamosan dolgozzuk ki a jogi rendezés kérdéseit is. A munkálatok két irányban folynak. Egyrészt kialakítottuk azokat a jogi koncepciókat, elveket, amelyeket ez évben és a későbbiek során is érvényesítenünk kell a jogszabálytervezetek kidolgozásában. Másrészt, foglalkozunk azokkal a kérdésekkel, amelyeket jogi vonatkozásban majd — több gyakorlati tapasztalat alapján is — a későbbi időkben meg kell oldani. Az új mechanizmus bevezetését követő néhány évet általában úgy fogjuk fel, mint a reform kibontakozásának időszakát. Ennek természetesen meglesznek a maga jogi feladatai is. A gazdasági élet további fejlődésével párhuzamosan kell haladnia a jogi szabályozásnak is. Az ez évben megoldandó feladatokat és a későbbi évek feladatait szerves egésznek, egységnek tekintjük. A mai szabályozást is úgy kell megoldanunk, hogy időtálló legyen és a reform bevezetését szolgáló megoldások összhangban álljanak a távolabbi célokkal. Fő figyelmünket most arra összpontosítjuk, hogy a gazdasági követelményekkel összhangban álló jogszabályok elkészítésével biztosítsuk az új irányítási rendszer 1968. január 1-i bevezetését. Az előkészítés során már eddig is számos jogszabály látott napvilágot. Csak példaként említem az egyes minisztériumok átszervezéséről megjelent törvényerejű rendeletet, az állami vállalatokról, a tervezési jogosultság kiterjesztéséről, az építőipari kivitelezésről, az állami kereskedelmi felügyeletről, a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységének kiszélesítéséről alkotott kormányrendeleteket, a gazdasági miniszterek ágazati felelősségéről,, egyes gazdasági miniszterek feladatairól és hatásköréről, a mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának rendjéről kibocsátott kormányhatározatokat stb. Ebben a félévben alkotjuk meg azokat a törvényeket, amelyeket a kormány elnöke, Fock elvtárs beszámolójában felsorolt, továbbá olyan fontos kérdéseket rendező jogszabályokat, mint a beruházások rendje, a hitel- és pénzforgalom, a döntőbizottsági eljárás, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés új rendszere, valamint az újítások, a tanácsok gazdasági feladatai, az árhatósági feladatok szabályozása, a szocialista szervezetek vállalkozási szerződései stb. A reform bevezetésével összefüggésben a kormánynak számos rendeletet és határozatot kell a jövőben kibocsátania. A Minisztertanács ' e jogszabályok megalkotásával biztosítja a gazdasági élet szerteágazó területeinek megfelelő koordinációját. Gondoskodunk arról, hogy a szükséges jogszabályok időben elkészüljenek. A munkában — miként általában is — körültekintően ügyelünk arra, hogy az egyes új vagy újjáalakított jogintézmények szervesen illeszkedjenek szocialista jogrendszerünkbe. Ahol az új mechanizmus bevezetése törvények vagy törvényerejű rendeletek alkotását vagy módosítását teszi szükségessé, a kormány javaslatait időben az illetékes szervek elé terjeszti. Ez vonatkozik olyan átfogó jogi rendezést igénylő kérdésekre, mint a Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezetekről, a földtulajdonról, és a földhasználatról, a találmányokról szóló törvényjavaslatok, amelyeknek tervezete elkészült, illetve. elkészül. Még ebben az évben javaslatot terjesztünk elő a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról, ahol a mechanizmus bevezetésével összhangbari nem álló felesleges megkötött-