Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

131 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 132 Tisztelt Országgyűlés ! A minisztertanácsi beszámolót elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.54—14,30. — Elnök: KÁLLAI GYULA.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácsko­zásunkat folytatjuk. Dr. Korom Mihály elvtárs igazságügyminiszter kíván szólni. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyű­lés! A kormány elnöke beszámoló jelentésében számot adott a Minisztertanács eddigi tevékeny­ségéről és szólott a következő időszak terveiről. Hangsúlyozta, hogy a soron levő teendőket ál­lami jogszabályokban is meg kell fogalmazni, és hogy ennek végrehajtása folyik. Minthogy a kor­mány munkájának homlokterében most az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsola­tos teendők állnak, én ezzel összefüggésben a jogi szabályozás néhány kérdéséről kívánok beszélni. Pártunk IX. kongresszusának és a Központi Bizottságnak az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos határozatai világosan megadják a reform koncepcióját. Ennek részletes kidolgo­zása, bevezetése és gyakorlati megvalósítása va­lamennyi társadalmi és állami szerv összehan­golt, céltudatos munkáját követeli meg. Ebben fontos helyet foglal el a jogi szabályozás rend­szere, hiszen az új gazdasági irányítás számos eleme jogszabályok révén, jogi keretek között valósul meg és érvényesül. Nem szorul különösebb bizonyításra, tíogy a jól kidolgozott, közérthető jogszabályok milyen mértékben tudják biztosítani a politikai és a gazdasági célok sikeres megvalósítását. De az is nyilvánvaló, hogy a nem megfelelő jogi megol­dások a fejlődés segítői helyett gátjaivá is válhatnak. A reformmal kapcsolatos jogszabály előké­szítési és jogszabály alkotási munkálatokban nem csupán egyes mostani jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és újak bevezetéséről van szó, hanem sokkal többről. A gazdasági életre vo­natkozó, ma még hatályos jogszabályaink termé­szetesen a mostani gazdaságirányítási rendszert és módszereit tükrözik. Ezek alapvető megvál­toztatása egyes jogterületek átfogó átalakítását is megkívánja részben most, különösen pedig a későbbi években. Ez a helyzet a jog elméleti és gyakorlati művelőitől a közgazdászokkal való szoros együttműködésben a felmerülő jogi ren-, dezést igénylő kérdések gondos tanulmányozását és a legjobb megoldások kimunkálását igényli, hogy az illetékes szervek számára megfelelő ja­vaslatokat tudjunk előterjeszteni. A közgazdá­szokkal való szoros együttműködést azért is alá kell húzni, mivel a gazdasági elgondolások ki­alakítására vonatkozó javaslatokkal párhuzamo­san dolgozzuk ki a jogi rendezés kérdéseit is. A munkálatok két irányban folynak. Egy­részt kialakítottuk azokat a jogi koncepciókat, elveket, amelyeket ez évben és a későbbiek so­rán is érvényesítenünk kell a jogszabályterveze­tek kidolgozásában. Másrészt, foglalkozunk azokkal a kérdésekkel, amelyeket jogi vonatko­zásban majd — több gyakorlati tapasztalat alap­ján is — a későbbi időkben meg kell oldani. Az új mechanizmus bevezetését követő né­hány évet általában úgy fogjuk fel, mint a re­form kibontakozásának időszakát. Ennek termé­szetesen meglesznek a maga jogi feladatai is. A gazdasági élet további fejlődésével párhuzamo­san kell haladnia a jogi szabályozásnak is. Az ez évben megoldandó feladatokat és a későbbi évek feladatait szerves egésznek, egységnek tekint­jük. A mai szabályozást is úgy kell megolda­nunk, hogy időtálló legyen és a reform beveze­tését szolgáló megoldások összhangban álljanak a távolabbi célokkal. Fő figyelmünket most arra összpontosítjuk, hogy a gazdasági követelmé­nyekkel összhangban álló jogszabályok elkészí­tésével biztosítsuk az új irányítási rendszer 1968. január 1-i bevezetését. Az előkészítés során már eddig is számos jogszabály látott napvilágot. Csak példaként em­lítem az egyes minisztériumok átszervezéséről megjelent törvényerejű rendeletet, az állami vállalatokról, a tervezési jogosultság kiterjesz­téséről, az építőipari kivitelezésről, az állami ke­reskedelmi felügyeletről, a mezőgazdasági nagy­üzemek gazdasági tevékenységének kiszélesíté­séről alkotott kormányrendeleteket, a gazdasági miniszterek ágazati felelősségéről,, egyes gazda­sági miniszterek feladatairól és hatásköréről, a mezőgazdasági termékek forgalmának és felvá­sárlásának rendjéről kibocsátott kormányhatá­rozatokat stb. Ebben a félévben alkotjuk meg azokat a törvényeket, amelyeket a kormány el­nöke, Fock elvtárs beszámolójában felsorolt, to­vábbá olyan fontos kérdéseket rendező jogsza­bályokat, mint a beruházások rendje, a hitel- és pénzforgalom, a döntőbizottsági eljárás, a gaz­dasági és pénzügyi ellenőrzés új rendszere, va­lamint az újítások, a tanácsok gazdasági fel­adatai, az árhatósági feladatok szabályozása, a szocialista szervezetek vállalkozási szerződései stb. A reform bevezetésével összefüggésben a kormánynak számos rendeletet és határozatot kell a jövőben kibocsátania. A Minisztertanács ' e jogszabályok megalkotásával biztosítja a gaz­dasági élet szerteágazó területeinek megfelelő koordinációját. Gondoskodunk arról, hogy a szükséges jogszabályok időben elkészüljenek. A munkában — miként általában is — körültekin­tően ügyelünk arra, hogy az egyes új vagy újjá­alakított jogintézmények szervesen illeszkedje­nek szocialista jogrendszerünkbe. Ahol az új mechanizmus bevezetése törvények vagy tör­vényerejű rendeletek alkotását vagy módosítását teszi szükségessé, a kormány javaslatait időben az illetékes szervek elé terjeszti. Ez vonatkozik olyan átfogó jogi rendezést igénylő kérdésekre, mint a Munka Törvénykönyve, a termelőszövet­kezetekről, a földtulajdonról, és a földhaszná­latról, a találmányokról szóló törvényjavaslatok, amelyeknek tervezete elkészült, illetve. elkészül. Még ebben az évben javaslatot terjesztünk elő a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról, ahol a mechanizmus bevezetésé­vel összhangbari nem álló felesleges megkötött-

Next

/
Oldalképek
Tartalom