Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

123 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 124 Az új mechanizmusra való áttérés után az ingyen beruházások megszűnnek. A beruházásoknál is a gazdaságosság alapkövetelménye kerül még inkább előtérbe; ez újabb gondot jelent számunkra. A beruházók még inkább arra lesznek ösztönözve, hogy ott ruházzanak be, ahol azt legolcsóbban tehetik. A sokféle előnyös kapcsolódási, kooperálási lehetőség, a vasút- és közúthálózat nagyobb kiépítettsége következtében a már iparosítottabb, vagy nyersanyagforrásokkal rendelkező területek változatlanul előnyösebb helyzetben lesznek. Jelenleg is az a helyzet, hogy a beruházók végigjárják az országot, keresik a legkedvezőbb lehetőségeket. Különösen áll ez, ha nagy dolgozó létszámot foglalkoztató üzem telepítéséről van szó. Amikor tudomásunkra jut ilyen üzem telepítésének a terve, kérjük, érveigetünk amellett, hogy a megyébe kerüljön. Különösen a nagy vízigényű üzemek esetében, mivel a megye körülbelül száz kilométer Duna-szakasszal rendelkezik. A vége az, hogy udvariasan megköszönik a segíteni akarásunkat és szintén udvariasan közlik velünk, hogy miután van, ahol jobbak a feltételek, oda fogják telepíteni. Bár szerintünk ebben a gazdaságosságra való hivatkozás ellenére nemegyszer szubjektív megítélések is jelentős szerepet játszanak. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve az a véleményem, hogy ha az iparilag elmaradottabb megyékben nem tesszük az ipartelepítés feltételeit állami segítséggel, a beruházás költségei egy részének átvállalásával, adó-, hitel- és egyéb kedvezményekkel előnyössé, a beruházók nem fognak ezeken a helyeken beruházásokat eszközölni. E probléma megoldásához is kérjük kormányunk támogatását. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom befejezéseképpen szeretném Tolna megyei képviselőtársaim és a magam nevében kifejezésre juttatni, hogy kormányunknak az Országgyűlés elé terjesztett programját örömmel elfogadjuk. Választókerületünkben munkánkkal, képviselői tevékenységünkkel rajta leszünk, hogy választóinkat is felsorakoztassuk a kormány programjának minél eredményesebb megvalósítására. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Nádasdi József képviselőtársunk. NÁDASDI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Fock elvtárs kormányelnöki expozéjában a nemzetközi helyzetet és a Magyar Népköztársaság külpolitikáját joggal megillető figyelmet fordított aktuális nemzetközi kérdésekre. A kormány nemzeti és internacionalista külpolitikája elvszerűen szilárd és következetes, egyszersmind józanul realista. A magyar közvélemény egyetért vele, támogatja. Szemmel látható, hogy a nemzetközi — mindenekelőtt az amerikai — imperializmus ma különböző helyi agresszív háborúk és belső felforgató tevékenység, puccsok segítségével igyekszik mesterségesen gátat vetni a történelmi fejlődés természetes és logikus menetének, a társadalmi haladásnak, a népek szabadságtörekvéseinek. Erről tanúskodik az USA vietnami agressziójának eszkalációja, Izrael agressziója, a göröghöz hasonló több katonai puccs. Mindez tartósítja, fokozza, gyakran izzásig hevíti a nemzetközi feszültséget is. Mindezekkel az imperializmus súlyos nemzetközi válságokat idéz fel, nemegyszer a harmadik világháború közvetlen közelébe sodorja az emberiséget. A világbéke megőrzésében és továbbfejlesztésében érdekelt erők — minden nehézség dacára — határozottan és hatékonyan síkraszállnak a még oly válságosnak tűnő helyzetek feloldásáért, a világbéke megőrzéséért, a nemzetközi kapcsolatok kívánatos fejlődési irányának kibontakoztatásáért. Ez — végső fokon — magabiztos optimizmussal tölthet el valamennyiünket. A mai sokrétű, nemzetközi küzdelemben gigászi erők sok frontszakaszon, sok kis és nagy ütközetben — az egyes ütközetekben váltakozó eredménnyel — mérkőznek egymással, s nem egyszer igen nagy tét — az emberiség sorsa — forog kockán. E bonyolult harcban a Magyar Népköztársaság kormánya — amint azt a közelkeleti válság legnehezebb óráiban is ismételten tapasztaltuk — nagy felelősségérzettel hangolja össze szocialista hazánk alapvető nemzeti és nemzetközi — mai és holnapi -r- érdekeit és kötelezettségeit, a nemzetközi porondon jól képviseli és védelmezi hazánk, népünk, a szocializmus ügyét. A szocializmus, a béke érdekeinek sikeres védelme, a helyzet bonyolultsága és a szocialista országokra háruló nagy felelősség miatt elengedhetetlen nemzetközi kérdésekben a szocialista országok felelős kormánytényezői közötti tapasztalatcsere, a nézetek állandó és rendszeres kicserélése, a rendszeres konzultáció csakúgy, mint a politikai, diplomáciai és más kérdésekben a cselekvés összeegyeztetése, jó összehangolása. Ez erősíti az antiimperialista frontot, hozzájárul a szocialista országok szuverenitásának hatékony védelméhez, a szocialista világrendszer erejének fokozásához, egységének megőrzéséhez, illetve helyreállításához, a termonukleáris világháború elhárításához. A külpolitikai kérdések sorában a kormány az európai béke és biztonság magvát képező német kérdést is elvszerűen, a történelmi realitás messzemenő figyelembevételével kezeli. Történelmi tény és realitás a két német állam létezése. A Német Demokratikus Köztársaság szocialista típusú államhatalmával visszavonhatatlanul a szocialista világrendszer része. Eszméink, törekvéseink, célkitűzéseink közössége és sok más mellett egybekapcsol bennünket a nem régen Budapesten megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés is. Ennek létrejöttét — mint a magyar—német kapcsolatok elvileg új típusú, egyik fontos történelmi okmányát — ezúttal a parlament szószékéről is lelkesen üdvözlöm. Az egyenjogú és szuverén Magyar Népköztársaság és Német Demokratikus Köztársaság kölcsönös kapcsolatainak természetes alapja á szocializmus, internacionalizmus elve és eszméje, önállóságukat, függetlenségüket és szuverenitásukat — mint ahogy más szocialista országokét is — kizárólag a