Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-17

1317 Az Országgyűlés 17. ülése, 1968. október 17-én, csütörtökön 1318 más a helyzet ia vasútnál, amely monopolhelyzetben van, éppen ezért vele szemben a fuvarozási kényszer is megmarad. A közlekedési eszköz kiválasztására döntően az év elején életbelépett új árudíjszabások orientálnak, amelyek az önköltség alapján állnak. Minden fuvaroztató pontosan megállapíthatja, hogy számára a szolgáltatás díját, de a minőségét és a fuvarozásokkal összefüggő egyéb érdekeit is figyelembe véve, melyik fuvareszköz, vagy fuvarozó vállalat igénybevétele a legmegfelelőbb. A díjszabások maximális árakat tartalmaznak, a közlekedési vállalatok, ha a fuvarpiac helyzete úgy kívánja, azokból engedményeket adhatnak. Bízunk abban, hogy a fuvarpiac kialakításának ez a módja jól fogja szolgálni a népgazdaság egyetemes érdekeit és jobban segíti közlekedéspolitikai céljaink megvalósítását is, mint a régi mechanizmus. Az új mechanizmusban jogosan reméljük, hogy a közlekedési' ágak korszerű koordinációját, a kisforgalmú vasútvonalak likvidálását, a körzeti állomási rendszer kialakítását is könynyebben valósíthatjuk meg, ha a vasút is igyekszik szabadulni a számára veszteséges üzemrészektől. A rövidtávú fuvarokat sem kényszereszközökkel tereljük át a vasútról a közútra, hanem a díjszabás eszközeivel, a fuvaroztatók saját, gazdaságilag jól megfontolt választása alapján. Ugyanez áll az úgynevezett ésszerűtlen, vagy felesleges szállításokra is. Ha a termelők és kereskedelmi vállalataink jól gazdálkodnak, maguk fogják keresni a módját, hogy takarékoskodjanak a szállításokkal és megszűnik az a paradox helyzet, hogy a közlekedési miniszter, vagy a MÁV vezérigazgatója igyekezzék rábeszélni a vállalatokat, hogy szállítsanak kevesebbet. Tisztelt Országgyűlés! A közlekedés rendezett működtetésének, a közlekedéspolitikai koncepció megvalósításának, a politikai, műszaki és gazdasági előfeltételek megteremtésén túl vannak jogi vonatkozásai, feltételei is. Szocialista jogalkotásunk az 1960-as évektől megkezdte a régi jogszabályok felülvizsgálatát, új jogszabályok alkotását. Ennek eredményeképpen életbelépett a postáról és a távközlésről szóló törvény, a polgári repüléssel és az utakkal összefüggő kérdéseket szabályozó törvényerejű rendelet. Előkészületben van a gépjármű közlekedésről szóló magasabb szintű jogszabály, és elkészült a vasutakról most a tisztelt Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat is. A beterjesztett vasúti törvényjavaslat törvényerőre emelésével igen régi hiányt pótolunk. A vasutakra vonatkozó alapvető rendelkezéseket átfogóan tartalmazó törvény ugyanis a felszabadulás előtt nem volt. Ezt a hiánvt a múltban csak részben ellensúlyozta az a körülmény, hogy az egyes vasútvonalak építésének engedélyezése törvényhozási úton történt, és ennek keretében szabályozták az üzemeltetés feltételeit is. * Lényegesen más a helyzet a fuvarjog területén. A vasúti fuvarozásra — belföldi és nemzetközi vonatkozásban egyaránt — korszerű jogszabályaink vannak, az egyes közlekedési ágak fuvarozási feltételeit a Polgári Törvénykönyv alapján a kormány rendeletekben szabályozta. A fuvarozási tevékenységre vonatkozó jogszabályoktól eltekintve azonban a vasútra vonatkozó jogszabályok jelentős része elavult, még a kapitalista időkből származik, másrészük, amely ma is korszerűnek nevezhető, csak részletszabályozásokat tartalmaz. Ezért vált szükségessé az egységes, a szocialista társadalmi gazdasági rend, a technikai fejlődés igényeinek megfelelő vasúti törvény kidolgozása. A beterjesztett vasúti törvényjavaslat — amely öt fejezetből áll — a vasutak irányításával, létesítésével, átalakításával kapcsolatos rendelkezésein kívül foglalkozik az állampolgárok jogait érintő kérdésekkel is. A közforgalmú vasutakon kívül a saját használatú vasutak kérdéseit is rendezi, összhangban a közlekedéspolitikai koncepcióval lehetővé teszi egyes kisforgalmú vasútvonalak forgalmának népgazdasági érdekből való megszüntetését, illetve átterelését. Intézkedik a törvényjavaslat a vasút dolgozóinak fokozott büntetőjogi védelme, egyenruha viselése, társadalombiztosítása, egészségügyi ellátása, utazási és száll'tási kedvezményei tárgyában is. Ezek a rendelkezések a vasutas dolgozók felelősségteljes munkájának az elismerését hivatottak szolgálni. Az új törvénnyel a magyar közlekedési rendszer gerincét jelentő vasúti közlekedés területén felmerült és jogi rendezést igénylő kérdések szocialista szellemű, időt álló szabályozását kívánjuk elérni. Bízom abban, hogy ez a törvény hathatósan segíti majd munkánkat, a jövőben felmerülő problémáknak a közösség és az egyén érdekeit egyaránt figyelembe vevő eredményes és gyors elintézését. Tisztelt Országgyűlés ! Míg a vasúti törvényjavaslat — céljának megfelelően — szigorúan megfogalmazott jogszabályszöveg, amely a stabilitást, a jogbiztonságot szolgálja, addig a közlekedéspolitikai koncepció nem kíván merev tervezet lenni. Célja — és ez egyáltalán nem kevés —, hogy körvonalazza a közlekedés nagyobb távra szóló gazdaságpolitikáját, amely szerves része a párt és a kormány országos gazdaságpolitikájának. A koncepcióban meghatározott elvi célkitűzések, fejlesztési tendenciák, a megvalósításra váró műszaki, technológiai és szervezési elgondolások mikénti végrehajtásában, ütemezésében alkalmazkodni kell a népgazdaság általános fejlődéséhez. A konkrét tennivalók az állami tervekben jelennek majd meg és a közlekedési ágak, vállalatok fejlesztő tevékenységében realizálódnak. Felmérhetetlen jelentősége lesz azonban annak, ha a közlekedés fejlesztés tervezésében és megvalósításában biztos iránytű lesz kezünkben, egy olyan koncepció, amelyet a párt és a kormány a magáénak vall, és most az Országgyűlés, általa pedig országunk népe is elfogad és támogat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyunk azzal, hogy a közlekedés problémája csak egy azok sorában, amelyek az ország vezetését és közvéleményét foglalkoztatják, s amelyeknek jó megoldása népünk jólétét és jövőjét mélyrehatóan befolyásolja. Az a tény azonban, hogy az Országgyűlés — követve haladó hagyományainkat — a közlekedés ügyét most ismét fontossá-