Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

115 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 116 niusi országgyűlési ülésszakon is szóvá tettük, konkrét javaslat formájában, amelynek lényege a következő volt: Bács, Szolnok, Csongrád, Hajdú és Békés megyében javasoltuk annak megvizsgálását és tanulmányozását, hogy az említett megyékben feltárt és feltárás alatt levő nem elsőosztályú, gyengébb kalóriájú gázt hogyan lehetne korszerű kukoricaszárító üzem működtetésére felhasználni. Ennek szorgalmazását nemcsak az érintett megyék szempontjából tartottuk és tartjuk ma is helyesnek és szükségesnek, hanem népgazdasági szinten is, bár azt is tudjuk, hogy ez újabb beruházást jelent, a költségben újabb kiadást. Valóban így van. De az is kiadást jelent népgazdasági szinten, hogy a megtermelt takarmányt nem megfelelő tárolás és szárítás miatt nem tudjuk megfelelően megóvni. Például 1965-ben országos szinten körülbelül 40—50 ezer vagon kukorica komoly mértékben vesztett tápértékéből a nem megfelelő szárítás és tárolás miatt. Ugyanez volt a helyzet az elmúlt gazdasági évben is. Ugyanakkor meg kell mondanom: majdnem annyi vagon takarmányt voltunk kénytelenek behozni más országokból. Éppen ezért ismét javasoljuk e kérdés napirendre tűzését. Jóleső érzéssel vettük volna, hogyha az illetékes szervek egy évvel ezelőtt tett javaslatunkra akár negatív, akár pozitív értelemben, válaszoltak volna. Ezért felhasználjuk a mostani alkalmat arra is, hogy hozzászólás jegyében interpellációt is tegyünk a következő kérdésekben : 1. mi az oka annak, hogy az illetékes szervek válaszadásra sem méltatták javaslatunkat? 2. van-e valamilyen elgondolás vagy konkrét intézkedés a fent említett javaslatunkkal kapcsolatosan? Tisztelt Országgyűlés! Ebben a néhány gondolatban kívántuk véleményünket, javaslatunkat elmondani. A Fock elvtárs által tartott kormánybeszámolóval egyetértünk, azt elfogadjuk és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánljuk. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést húsz percre felfüggesztem. (Szünet: 11.27—11.52. — Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Szólásra következik Venéczi János képviselőtársunk. VENÉCZI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A kormány elnökének, Fock elvtársnak a beszámolójával, az eddig megtett és tervezett intézkedésekkel teljes mértékben egyetértek. A beszámoló egy részéhez, az irányítási rendszer reformjához kívánok hozzászólni. Budapesten mintegy száz üzemben végeztünk felmérést azzal a céllal, hogy reális képet alkothassunk a reformra való felkészülés politikai, gazdasági és szervezeti helyzetéről. A vizsgálat során szerzett tapasztalatokkal kapcsolatban vetnék fel néhány kérdést. A vizsgálat, a tapasztalatok alapján az összképet tömören a következőképpen lehetne összegezni: az emberek egyetértenek a reform szükségességével, azzal, hogy a gazdálkodást hatékonyabbá tegyük, emellett ugyanakkor nagyfokú a várakozás. A főbb célkitűzéseket, a koncepciót ismerik, azonban a reformmal kapcsolatos konkrét intézkedéseket még nem. Ebből adódik, hogy sok kérdést nem látnak világosan az emberek. Ugyanakkor minden szinten és területen intenzíven fogtak hozzá az irányítási rendszer bevezetésének előkészítéséhez. Az üzemekben ha vannak is problémák, a felkészülés mindenképpen pozitívan értékelhető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Budapesten a párt és a társadalmi szervek, a gazdasági vezetők, központi irányító szervek aktív segítségével, ha nem is egyforma színvonalon és hatásfokkal, alapvetően eleget tettek azoknak a feladatoknak, amelyeket az első fél évben el kellett végezni a termelés terén és a reform előkészítésével kapcsolatos önvizsgálatban. Mindenképpen pozitívnak mondható az az öntevékenység, amelyet számos vállalatnál tapasztalhattunk. Olyan intézkedések és feladatok megoldásával, amelyeknek bevezetése összhangban van a reformmal, és segíti a gazdálkodás hatékonyságát, nem várnak a jövő év elejéig. Például sok helyen már most hozzáfogtak a piackutatáshoz. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében felülvizsgálták és átalakították a vállalati szerkezetet, az ügyrendet és már számos helyen e szerint végzik a munkát, e szerint dolgoznak. Az üzemek felméréseket végeztek, adatokat készítettek, feltárták azokat a tartalékokat, amelyekkel az üzem rendelkezik. Különösen lényeges megemlíteni, hogy a helyi szervek, párt, gazdasági és tömegszervezetek együttműködése az utóbbi időben komoly mértékben javult. Közös erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megfelelően fel tudjanak készülni az irányítási rendszer reformjára és meg tudjanak felelni azoknak a követelményeknek; amelyek az új helyzetből adódnak. Lényeges dolog, hogy a budapesti üzemek között azok a különbségek, amelyek a felkészülésben az év elején tapasztalhatók voltak, ha néhány üzemben van is elmaradás, lényegében megszűntek. Miközben az általános elvek és célkitűzések magyarázása folyt, sikerült a helyi feladatok megoldására irányítani a párt- és a gazdasági vezetés figyelmét. A vizsgálat alapján el lehet mondani, hogy ha vannak is nehézségek, ha vannak is problémák, az üzemek teljesítik tervüket, ugyanakkor megfelelően készülnek a reform bevezetésére. Mindkét feladatot megfelelően oldják meg. A tapasztalatok alapján négy dologra hívnám fel a kormány figyelmét. A felkészülés során problémaként merült fel a vállalatok részéről — erről Nyers elvtárs is említést tett —, hogy a központi döntések egy része az év második felében, illetve az év vége felé jelenik meg. Emiatt zsúfolódik a munka, s ez az üzemekben problémát okoz. Részben ugyanis az éves terv teljesítésére kell koncentrálni, ugyanakkor pe-