Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

1047 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 1048 adatai. Az egy általános iskolai tanteremre jutó tanulók száma megyénkben magasabb az országos átlagnál. A monori járásban ez még a megyei átlagnál is magasabb. Az élet gyakorlatában e számok azt jelentik, hogy új általános iskola építése szükséges Menden, ahol az elavult, nyirkos tantermek padlói közül nyáron kinő a fű, télen pedig a gyerekek egészsége van veszélyeztetve a nedves falak között. Ugyancsak új általános iskola igénye okoz gondot Tápiósülyben, ahol régi parasztházban és rendkívül kedvezőtlen helyen lévő, volt egyházi iskolában folyik a tanítás. Ez utóbbi igen kritikus. Egy tanteremből áll, bejárattal a templom felé, ablakaival a temetőre nézőén. A tanterem ablakai és a halottas ház tornáca között egy keskeny kocsiút halad el, ennyi a távolság a két épület között. Könnyen elképzelhető, hogy a múlt ilyen öröksége mellett nincs olyan pedagógus, aki az ablakok előtt folyó temetési szertartások ideje alatt magára tudná vonni a tanulók figyelmét. A főváros közelében lévő Üllő község ugyancsak iskolaépítési problémával küzd az elavult, életveszélyessé vált, örökségül kapott iskola miatt. Országosan is, de főleg a Budapestet környező községekben több óvodai férőhelyre lenne szükség a bejáró dolgozók gyerekeinek elhelyezése miatt. Iskolai napköziotthonnal való ellátottságunk is lényegesen elmaradt az országos átlagtól. Tanulószobai elhelyezési lehetőségünk sem kielégítő, pedig ez szoros összefüggésben van a dolgozó szülők megsegítésével. így kapcsolódik az élet a statisztikai adatokhoz, amelyek mutatják, hogy továbbtanuló gyermekeink száma mélyen elmarad az országos átlag alatt. Népművelésünk problémái is főként anyagi vonatkozásúak. Annak ellenére, hogy mind objektumok, mind felszerelés tekintetében bizonyos fokú folyamatos fejlődés tapasztalható, ez a fejlődés nem kielégítő, sőt mindjobban elmarad a rohamosan fejlődő, korszerű követelményektől. Bár pártunk irányelvei kimondják, hogy a háromezer lakoson felüli községekben a művelődési otthon vezetését függetlenített igazgatókra kell bízni, jelenleg sincs ilyen a nyolcezres Üllő községben, a hatezren felüli Maglódon, a háromezren felüli Nyáregyháza és Tápiósáp községekben. Választókerületemnek egyik, Nagybudapesttel közvetlenül határos községében, Ecseren a választások során több felszólaló arról beszélt, hogy a hagyományos nemzetiségi és népi kultúra ápolására kevés a lehetősége. Művelődési házat kérve elmondották, hogy az „Ecseri lakodalmas" című művet az Állami Népi Együttes előadásában bemutatják a világ nagy városaiban, vagy filmen az egész világon, a kis községekben is, de Ecseren nincs meg a lehetősége. Feltették a kérdést úgy is, hogy miután e község szórakozási lehetőségét nagyrészben a falu vendéglője szolgálja, hogyan kívánjuk biztosítani a serdülő ifjúság szocialista nevelését? A teljesség kedvéért el kell mondanom, hogy Ecser község népe sokat törődik lakóhelye szépítésével és fejlesztésével. Most sok társadalmi munka-hozzáadással új orvosi rendelő építését fejezték be. Tisztelt Országgyűlés! A jelen költségvetési vita során nem kívánom rangsorolni a fontosnál fontosabb, anyagi megoldást igénylő problémákat, nem is kérek jogtalan előnyt bárki más terhére. Azt kérem, hogy kormányunk mérlegelje az általam felvetett gondok megoldásának szükségességét és anyagi kihatásait. Kérem, hogy a felmérés alapján a következő évek költségvetési terveinek készítésénél nyújtsanak segítséget Pest megyének az általam példázott nagy mértékű kulturális elmaradottság felszámolásához. Természetesen mi sem maradunk tétlenek e nagy feladatok megoldásában. Élni szándékozunk a gazdaságirányítás új rendszeréből eredő kedvezőbb, nagyobb lehetőségekkel, de saját erőből nem vagyunk képesek a Budapest környéki falvak és az ország egyéb távolabbi vidékén levő falvak közötti ilyen óriási különbségek belátható időn belüli lényeges csökkentésére. A megoldás csak együttes erőfeszítéssel, az állami költségvetés Pest megyére előirányzott összegének több éven át folytatott hathatós növelésével valósítható meg. Az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, mint a pozitív gazdálkodás dokumentumát elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tóth Balázs képviselőtársunk felszólalása következik. TÓTH BALÁZS: Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadásról szóló törvényjavaslat tanulmányozása során megnyugvással tölt el az a tény, hogy népgazdaságunk 1967-ben egészségesen fejlődött. Körzetem elsősorban mezőgazdasági jellegű, és éppen az elmúlt év jó mezőgazdasági eredményei, az árrendezés és az új törvények kedvezően hatottak szövetkezeteink fejlődésére, lakosságunk életszínvonalának emelésére. Az előző gazdasági év jó terméseredményei megfelelő alapot biztosítottak az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés időszakában. Hozzászólásomban elsősorban az áttéréssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom. A Hazafias Népfront járási, és képviselőcsoportunk megyei tanácskozása, majd ezt követően járási tanácsunk utolsó ülése tárgyalta a szövetkezetekben élő idős termelőszövetkezeti tagok helyzetét. Nem véletlenül foglalkozott és foglalkozik ennyi fórum a kérdésekkel, mert addig, amíg a dolgozni tudók megtalálják számításukat szövetkezeteinkben, és ez nagyarányú visszaáramláshoz vezetett, az idős tagok körülményei már nem ilyen megnyugtatóak. Tény, hogy kormányunk a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazásával nagy segítséget adott parasztságunknak. Ez a gondoskodás tükröződik az 1967-es költségvetési zárszámadásból, amikor a termelőszövetkezeti nyugdíjalap kielégítésére előirányzott 373 millió forint helyett 487 millió forinttal járult hozzá államunk a termelőszövetkezeti dolgozók nyugdíjához. Az is tény azonban, hogy a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény életbelépése óta megszületett termelőszövetkezeti és földtörvény új helyzetet teremtett. Az új törvény értelmében a termelőszövetkezeti tagok a nyugdíjalaphoz megfelelő összeggel járulnak hozzá, ez-