Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

1029 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 1030 tem, megyénk közös gazdaságait a reform jegyé­ben tett agrárpolitikai intézkedések sajátosan érintették. A tett intézkedések összességükben pozitívan hatottak termelőszövetkezeteink pa­rasztságára, fokozták a közös gazdaság iránti felelősségét, növelte munkakedvét, a közöshöz való ragaszkodását. Dolgozó parasztságunk fi­gyelme kezd egyre erőteljesebben a közös gazda­ságok felé fordulni. Ezt mi nagyon pozitív ténye­zőként értékeljük. Ezt bizonyítja a nagy mér­tékű belépési kedv, amely megyénk közös gaz­daságainál az utóbbi időben tapasztalható volt. Ez évben eddig mintegy tízezer fő kérte a ter­melőszövetkezetbe való felvételét és ennek je­lentős részét közös gazdaságaink már eddig fel is vették. Pozitív tényező, hogy a fiatalok is igyekeznek most már helyben maradni és a családtagok is egyre jobban bekapcsolódnak a közös munkába. A jelentkezők mintegy 40 szá­zaléka a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban dolgozók jelentkezéséből adódik. A termelőszö­vetkezeti törvény és végrehajtási rendeletei meg­felelnek az új követelményeknek és a termelő­szövetkezetek igényeinek. A termelőszövetkeze­tek tagsága és a kívülállók is kedvezően fogad­ták a törvényt. Elmondhatom, hogy a tagsági viszony és a pártoló tagokkal kapcsolatos ren­dezés törvényes keretek között általában rend­ben ment végbe. Vitára adott okot csaknem va­lamennyi termelőszövetkezetben a pártoló tagok 1968. évi háztáji föld iránti jogosultsága. Bo­nyolította a helyzetet, hogy ebben a kérdésben kezdetben nem volt országos szinten egy egysé­ges állásfoglalás. Nálunk, az ófehértói Búza­kalász Termelőszövetkezetbe ez évben 80 főt vettünk fel tagnak és mondhatom, hogy a jelent­kezés nem zárult le nálunk, a tagfelvétel tovább folytatódik. Parasztságunk fokozódó aktivitása kifeje­zésre jutott az új termelőszövetkezeti törvény realizásánál, az új alapszabály, munkarend, ügy­rend megalkotásának folyamatában is. E nagy munkából termelőszövetkezetünk parasztsága nagy felelősséggel vette ki részét, amit bizonyít az, hogy a termelőszövetkezetek életét megha­tározó belső szabályzatok időben és jó minő­ségben készültek el. Az a véleményem, hogy az alapszabály készítésénél Szabolcs megyében nagy gondot okozott a munkateljesítmény meg­állapítása, részben azért, mert a termelőszövet­kezetek egész éven át nem tudják foglalkoztatni tagjaikat. Télen és tavasszal a tsz-elnökök szinte nem mernek találkozni esetenként a tagokkal, és azt hiszem, ez különösen a mi megyénkre jel­lemző, most, amikor sok családtag belépett a termelőszövetkezetbe és teljesíteni akarja a ház­tájihoz szükséges munkateljesítményt. Ez a ké­sőbbi időkben csak hatványozódni fog. Várták és jól fogadták termelőszövetkezeteink a garan­tált munkadíjalap bevezetését. Termelőszövet­kezeteink tagsága körében ez egy biztonságot jelent és kedvezően segíti a közös munka vég­zését. A gyenge termelőszövetkezeteknél gondot okoz a tervezhető mennyiség szigorú behatáro­lása. A problémát itt az okozza ezeknél a ter­melőszövetkezeteknél, bogy a bázisszint alapján tervezhető, egy főre jutó évi munkadíj meny­nyisége alacsony. Több termelőszövetkezetben nem éri el a nyolcezer forintot sem. Ez az intéz­kedés nincs kellően összehangolva a termelőszö­vetkezeti törvénnyel és sérti a termelőszövetke­zetek önállóságát. Ez akadályozza a termelés bő­vítését a jobb termelőszövetkezetekben is, mivel jelenleg a gyenge termelőszövetkezetekre a ré­szes művelés a jellemző és sok alkalmazott dol­gozik, s probléma jelentkezik esetenként a mun­kadíj kifizetésével. Tapasztalható az is, hogy a reform életbe lépésével a termelőszövetkezetek ésszerűbb gazdálkodásra törekednek. Ezt bizo­nyítja az is, hogy az 1968. évi tervkészítésnél a termelőszövetkezetek többsége gazdaságossági és jövedelmezőségi számítást végzett. És tapasz­talható törekvés az ésszerűbb, az adottságokhoz legjobban igazodó termelés-szerkezet kialakítása is. Jellemző, hogy az állattenyésztő gazdaságok fokozatosan törekednek a szükséges takarmány ­bázis helyi biztosítására, az állattenyésztés és a takarmánybázis összhangjának megteremtésére. Az új intézkedések hatására termelőszövet­kezeteinknél megnőtt az igény a beruházásokra. A jelenlegi igény jóval meghaladta az előző évit. E nagy igényt kiváltotta a termelőszövetkezetek elégtelen anyagi és műszaki ellátottsága, ezen­kívül a meghirdetett kedvező beruházási felté­telek. A termelőszövetkezetek igényét e terüle­ten sem kapacitással, sem műszaki és anyagi fel­tétellel nem tudjuk biztosítani. Azoknál a beru­házásoknál, amelyek beindultak ebben az évben r a megvalósítás csak részben biztosított, mert az építési anyagok hiánya olyan nagy, hogy aka­dályozza a megvalósulást. Ezenkívül nehezítette az ez évi beruházás kivitelezését a beruházási hitelek késedelmes juttatása, az új beruházási, finanszírozási rend­szerre való áttérés. Ezek következtében előre­láthatólag sok lesz az áthúzódó beruházás. Egy-két gondolatban az értékesítés gond­jaival is kívánok foglalkozni. A szarvasmarha­és sertésprogram meghirdetése után termelőszö­vetkezeteink igyekeztek a kedvező lehetőségeket kihasználni. Megnövekedett a termelési kedv a központi intézkedésekre. Az a tapasztalatunk, hogy a tett intézkedések eredménye már jelent­kezik, de az értékesítés terén nehézségek van­nak, mert az átadási határidőknél eltolódások jönnek létre. A határidő-eltolódás nem gazdaságos. Több takarmányfelhasználást és esetleges árdifferen­ciát, tehát jövedelemkiesést jelent termelőszö­vetkezeteink részére. Megyénkben jelenleg is mintegy háromezer sertés és szarvasmarha átvé­tele van hátralékban. Ezek a kedvezőtlen jelen­ségek rontják a termelési kedvet és veszélyezte­tik a meghirdetett sertésprogram sikeres meg­valósítását. Kedves Elvtársak! A reform beindulása óta még csak néhány hónap telt el. Végleges követ­keztetést a tett gazdasági intézkedések hatásá­ról levonni ma még korai lenne, mivel az intéz­kedések hatása a továbbiakban fog kibontakoz­ni. A mai helyzetből azonban már megállapít­ható, hogy termelőszövetkezetünk parasztsága a tett intézkedéseket örömmel fogadja, társadal­mi megbecsülést lát bennük. Termelőszövetke­zeti parasztságunk bízik pártunk politikájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom