Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

1019 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 1020 Viszont háromezerhétszáz állás várja őket. Ugyanilyen a helyzet a közgazdászoknál: 399-en végeznek, és a betöltésre váró állások száma 1026. A többi szakterületen a „kereslet" és a „kínálat" már közelebb áll egymáshoz. A végző diplomások döntő többsége szakképzettségének megfelelő munkahelyre találhat, de természetesen nem mindig Budapesten. Külön kívánok szólni most a végzett pedagógusokról. Háromezerszázötvenkilenc végzős pedagógust több mint 4200 álláshely vár. Az általános iskolák felső tagozatán szinte korlátlan a tanárok elhelyezkedési lehetősége. Különösen sok vidéki iskola keres pedagógust. A napokban fejeződnek be a felvételi vizsgák az egyetemeken és főiskolákon. Meg kell nyíltan mondanunk, hogy bár az utóbbi évben körülbelül 80 százalékkal nőtt a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain tanulók száma, a jelentkezők jelentős részét az idén sem fogják tudni felvenni. A nappali tagozaton ugyanis 33 800-an szeretnének tanulni, ezzel szemben maximálisan 13 500 fiatalt lehet felvenni. Bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy egyes szakokon a túljelentkezés öt-tízszeres, sőt ennél is nagyobb, másutt pedig annyi jelentkező sincs, ahány hely betöltésre vár. Ez az oka annak, hogy sok kiváló, felvételre nagyon érdemes tanulót elutasítanak, más szakon viszont még a szerényebb felkészültségű társaikat is felveszik. A kormány nagyon fontosnak tartja, hogy annyi diplomást képezzenek az egyetemek, amennyire a társadalomnak a következő időszakban előreláthatólag szüksége lesz. Nem kevesebbet, de nem is többet. Ez annál is fontosabb, mert ellenkező esetben egy sor csalódott ember kerül ki az egyetemekről. Dolgozó népünk nagy áldozatokkal támogatja, fejleszti a felsőoktatást. A második ötéves terv időszakában több mint 300 millió forint beruházással 20 új felsőoktatási diákotthon épült, és így jelenleg kollégiumokban lakhat az egyetemisták, főiskolások csaknem fele. Az állami költségvetésben tavaly 273 millió forintot biztosítottunk felsőoktatási ösztöndíjakra, diákjóléti célokra, s ezt a vállalatok, intézmények még további 42 millió forintos társadalmi ösztöndíjjal egészítették ki. A támogatás mértékét a továbbiakban sem csökkentjük. Az az elhatározásunk, hogy a művelődésügyet és ezen belül a közoktatást a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan fejlesztjük. Az ösztöndíj-rendszert a művelődésügyi szakemberek, az oktatók, hallgatók véleményének figyelembevételével tovább tökéletesítjük úgy, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekei, ezen belül hangsúlyozottan a munkások és parasztok gyermekei felsőfokú tanulmányaik során a jövőben is megfelelő mértékű állami támogatásban részesüljenek. Tisztelt Képviselőtársaim! Az első fél év gazdálkodásának eddig ismert adataiból, az eddig elhangzottakból megállapíthatjuk, hogy a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban ez év januárjában életbeléptetett alapvető intézkedések helyesnek és eredményesnek bizonyultak. Ezeken tehát nem kell változtatnunk. Néhány területen adódtak olyan tapasztalatok, amelyeket a következő hónapokban részletesebben meg kell vizsgálnunk, ha szükséges, kisebb korrekciókat végrehajtunk. A kormány a továbbiakban is mindent megtesz, hogy a gyakorlati élet által felvetett problémákat, egyes hátráltató tényezőket megoldva, biztosítsa az új gazdasági mechanizmus eredményes működését. Tisztelt Országgyűlés ! Népgazdaságunk eredményei — népünk alkotó munkája mellett — szorosan összefüggnek azzal a ténnyel, hogy mind szorosabb gazdasági együttműködést folytatunk a KGST-hez tartozó szocialista országokkal. Két- és többoldalú gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztését az ipar és a mezőgazdaság fontosabb ágazataiban az 1970-es években szükségessé teszi az, hogy szocialista fejlődésünk során új igények, új szükségletek merülnek fel. Ezeket nálunk és a többi szocialista országban is csak úgy lehet kielégíteni, ha az 1970 utáni években tovább fejlesztjük, új formákkai gazdagítjuk együttműködésünket, és ennek érdekében már az 1968/69-es években jobban koordináljuk közös érdeket képviselő gazdaságpolitikai céljainkat. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között is alapvető törekvésünk marad, hogy szoros gazdasági kapcsolatban legyünk a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Meggyőződésünk szerint közös politikai érdek is, egyben országaink szocialista fejlődése szempontjából legsajátosabb nemzeti érdek is az, hogy tovább bővítsük gazdasági együttműködésünket a szocialista országokkal. Napjainkban valamennyi KGST-ország foglalkozik a gazdasági irányítás javításával, tökéletesítésével. Nyilvánvaló, hogy a változtatások országonként eltérőek, és más-más szervezeti formák között mennek végbe. A gazdasági irányítás továbbfejlesztésére hozott intézkedések egy része azonban nem azonos irányban keres megoldást. Ezek a változások éppen ezért egyre inkább kihatnak a szocialista országok egymás közötti gazdasági kapcsolataira és magára az együttműködés nemzetközi mechanizmusára. Ez a felismerés vezetett minket, amikor a KGST budapesti ülésszakán kezdeményeztük, hogy tanulmányozzuk az egyes tagországok által különkülön kidolgozott, illetve bevezetett gazdasági irányítási reformok hatását, és dolgozzunk ki javaslatokat gazdasági együttműködésünk nemzetközi mechanizmusának továbbfejlesztésére. Miként legutóbb a Szovjetunióban járt pártós kormányküldöttségünk tárgyalásairól megjelent közös közleményben is hangsúlyoztuk: támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a szocialista országok szorosabb gazdasági összefogását. Véleményünk szerint a szocialista országok gazdasági fejlődése a korábbi két évtized után most új periódusba érkezett. Ezért időszerűnek tartjuk együttműködésünk jelentős továbbfejlesztését olyan területeken, mint amilyenek az ipari kooperáció, a gyártásszakosítás, a műszaki tudományos együttműködés, valamint a pénzügyi kérdés. így különösen a sokoldalú elszámolások és a hitelpolitika terén. Azon a véleményen vagyunk, hogy a jövőben népgazdaságaink alapvető területein jobban összehangolt gazdaságfejlesztést kell megvalósí-