Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-12

971 Az Országgyűlés 12. ülése, 1968. március 29-én, pénteken 972 közlekedtetni a járműveket, ami kétségtelenül bizonyos fokig megnöveli a szállítási költségeket, de még mindig nem okoz olyan nagy kárt a népgazdaságnak, mintha ezeket a nagy tengelynyomású járműveket ráengednénk útjainkra. Mindenesetre remélem és hiszem azt, hogy arra az időre, amikor szükséges lesz — a megfelelő járműveket el fogjuk készíteni, s akkor ez a nehézség kiküszöbölődik. Szeretném azonban mégegyszer hangsúlyozni, hogy tíz tonnánál nagyobb tengelynyomással nem fogunk útainkra semmiféle járművet engedni. Kérem tisztelt Képviselőtársamat, fogadja el válaszomat. ELNÖK: Kérdezem Varga Gáborné képviselőtársunkat, egyetért-e a miniszteri válasszal? VARGA GÁBORNÉ: Amit a házgyári termékek szállításával kapcsolatban mondott a miniszter elvtárs, azzal teljesen egyetértek. A másik kérdésre adott válaszát is megértem, de miután én a kérdést Borsod megye útviszonyaival kapcsolatban vetettem fel, engedje meg a miniszter elvtárs, hogy arra kérjem, az általunk beterjesztett anyagot tanulmányoztassa át mégegyszer, és arra adandó alkalommal térjen vissza. » ELNÖK: Meg szeretném kérdezni Varga Sándorné képviselőtársunkat, hogy most nem fogadja el a második kérdésre adott választ? VARGA GÁBORNÉ: De elfogadtam, csak ezzel a kéréssel. ELNÖK: Az Országgyűlés tudomásul veszi-e a választ? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Szilágyi Sándor képviselőtársunk interpellációja Ajka város és környékének vízellátása tárgyában a kormányhoz. Szilágyi Sándor képviselőtársunkat illeti a szó. SZILÁGYI SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Jó dolog az, hogy Országgyűlésünk elnöksége és a kormány is nagy figyelmet fordít az interpellációkra. A harmadik ötéves terv iparfejlesztési céljai között Veszprém megyében jelentős feladatként szerepel a bauxitbányászat termelésének hatékony növelése. Veszprém megye és választókörzetem dolgozói e célt örömmel üdvözlik, mert a rendkívül fontos népgazdasági érdeken kívül megyei érdek is. A bauxitbányászat termelésének növelése a terveknek megfelelően folyamatban van. A végrehajtásban részt vevő szervek közötti hiányos koordináció miatt azonban olyan gondok is jelentkeznek, amelyeknek megoldását kormányszinten kellene elősegíteni. Ezért bíztak meg választóim és a képviselőcsoport, hogy tárjam a kérdést az Országgyűlés elé és kérjem a tisztelt forradalmi munkás-paraszt kormány segítségét vízellátási gondjaink megoldásában. .Röviden csak a legfőbb gondokat kívánom megemlíteni, amelyek máris jelentkeznek, és sürgős rendezést, intézkedést igényelnek. Először is az eddig ismert tervek alapján a bauxitbányászat során kiemelt vízmennyiség elsősorban a Balaton-part regionális vízművének ellátását szolgálná. Helyesnek és szükségesnek tartjuk a regionális távvezeték megépítését, de nem látjuk megnyugtatónak ugyanakkor a nagymértékű vízelvonással érintett települések, így elsősorban Ajka város és környéke vízellátását. Szükségesnek tartanok annak megvizsgálását, hogy a regionális vízmű vízigényeinek kielégítése előtt, vagy vele egyidejűleg oldódjék meg az érintett települések, így elsősorban Ajka város vízszükségletének a távlati fejlődést is biztosító kielégítése. Másodszor: a megye vízgazdálkodási gondjaként vetődik fel sorrendben és a karsztvíznívó süllyedéssel az eddigi vélemények szerint szoros összefüggésben Pápa város vízellátásának problémája is. Az utóbbi években, különösen mióta a nyírád—darvastói térségben a vízkiemelés jelentős mértékben megnövekedett, a tapolcafői karsztvízforrások hozama számottevően csökkent, és ez esetenként Pápa város vízellátásában súlyos nehézségeket okozott. Az eddigi szakvélemények alapján megvizsgálandó annak lehetősége, hogy ha Pápa városnak és környékének vízigénye a tapolcafői forrásokból nem elégíthető ki, az ajka—tapolcafői távvezeték felhasználásával, ez a gond is a bányavizek igénybevételével oldódjék meg. Több alternatívára évek óta készültek már tanulmányok, eddig azonban megnyugtató választ nem kaptunk, s különösen aggasztók a végrehajtás időbeni összehangolásából származó gondok. Hasonlóan merül fel a depressziós körzetbe eső kis települések jövőbeni vízellátásának problémája is. A karasztvíz-szint süllyedésének hatása e térségben máris érzékelhető. Jelenleg is vízhozam csökkenést észlelnek Nyirád, Pusztamiske, Talliándörögd, Sáska, Sümeg térségében, ahol a meglevő kutakból, vagy víznyerő rendszerekből eltűnt a víz. Igaz ugyan, hogy államigazgatási eljárás során lehetséges a vízelvonás észlelése után úgynevezett bányakár címén az üzemeltető vállalatot kártérítésre kötelezni, ez azonban rendkívül bonyodalmas és hosszas eljárás, de a kártérítésből ivóvíz még akkor sem lesz. Külön gond a kárászt víz-nívó süllyedése egyes szakvélemények és tények szerint abból a szempontból, hogy negatívan befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést és az állattenyésztést is. Végül, de nem utolsósorban említem, hogy nem megnyugtató jelenlegi ismereteink alapján az említett kérdésekkel összefüggő, vagy a még nem érintett problémák költségkihatásának rendezettsége, értve ezt úgy, hogy különösen a közvetett hatások gondjainak rendezése milyen anyagi erőforrásokból, kinek a számlájára történik. Kérdéseim felvetésén kívül egyben javasolnám is, hogy az összefüggések komplex jellege miatt a megfelelő kormányszervek az eddigieknél hatékonyabb módon intézkedjenek a felvetett problémák rendezése tekintetében. Köszönöm a figyelmet.