Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-12

973 Az Országgyűlés 12. ülése, 1S68, március 29-én, pénteken 974 ELNÖK: Az interpellációra a kormány nevében Párdi Imre elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke válaszol. PÁRDI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi elvtárs a kormányhoz intézett interpellációjában a megvizsgálásra javasolt kérdések felsorolásában utalt arra, hogy e kérdések a népgazdaság egyik jelentős fejlesztési programjához, nevezetesen a bauxittermelés növeléséhez, és ezen keresztül alumíniumiparunk fejlesztéséhez kapcsolódnak. A kormány részéről indolkoltnak tekinthető a problémák megvizsgálását sürgető igény, annál is inkább, mivel összhangban van kormányunknak azzal a törekvésével, hogy a beruházások előkészítésénél és végrehajtásánál körültekintően, a kihatások valamennyi számbavehető tényezőjének figyelembevételével kell eljárni. Jogosnak kell elismerni azt az igényt is, hogy érvényesülnie kell a beruházó szervek egymás közötti és a helyi szervekkel való koordinációnak. Figyelembe véve, hogy az interpellációban felvetett kérdésekre, mivel ezek igen alapos, körültekintő megvizsgálást igényelnek, érdemi választ adni azonnal nem lehetséges, javasolom a tisztelt Országgyűlésnek a következő eljárási mód elfogadását. Az Országos Tervhivatal elnöke a nehézipari miniszter és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének bevonásával az interpellációban felvetett kérdéseket megvizsgálja és javaslatait a kormány elé terjeszti. A kormány a lehetséges intézkedésekről az év második felében tájékoztatni fogja az Országgyűlést. ELNÖK: Kérdem Szilágyi Sándor képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? SZILÁGYI SÁNDOR: Igen, egyetértek. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. - • .. • Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Bali Zoltán képviselőtársunk interpellációja a gépjárművezetői jogosítvánnyal nem bíró traktorvezetők képzése és a traktorral vontatott pótkocsik üzemeltetése tárgyában a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Bali Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó. BALI ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Mióta 1967. szeptember 13-án a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelent a minisztérium gazdasági hivatalának közleménye, azóta megyénk mezőgazdasági üzemeinek gazdasági vezetői nap, mint nap azon aggódnak, hogy ennek a rendelkezésnek a megtartásával, amely szerint/ megyénkben mintegy 3000 traktoros egyelőre nem vezethet traktort és ugyanannyi pótkocsi esik ki a szállítási munkákból, hogyan tudják a szükséges termelő munkákat elvégezni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a közlemény alapvető megállapításaival, előírásaival egyetértünk, időbeni végrehajtását azonban nem látjuk biztosítottnak, még úgy sem, hogy azóta már több magyarázó közlemény jelent meg, és tett bizonyos engedményeket az előírtakra vonatkozóan. Ismert tény, hogy a mezőgazdaság átszervezése óta eltelt időben megyénkben több ezer, országosan pedig több tízezer traktoros végezte el a traktoros-vontatóvezető tanfolyamot. A tanfolyamok tematikáját nem a termelőszövetkezetek, hanem a felső közlekedési szervek állították Össze. E tanfolyamok elvégzése után a hallgatóság vizsgát tett műszaki felkészülésből, KRESZből és traktorvezetésből. Vezetői jogosítványuk viszont nincs érvényesítve e kategóriákra, ezért ezek a traktorosok a jövőben közúton traktort nem vezethetnek. Véleményünk az, hogy a traktorvezetői tanfolyamok oktatási tematikáját már előzőleg úgy kellett volna meghatározni, hogy az a jelen esetben is lehetőséget adjon a közúton közlekedő traktorok vezetésére, és ne kelljen már egyszer kiképzett traktorosoknak újabb tanfolyamok szervezésével még ebben az évben viszonylag egészen rövid időn belül mégegyszer vizsgázniuk. Különösképpen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a traktorosoknak a tavasztól őszig terjedő időszakban milyen nagy lekötöttséget ad a termelő munka. Ebben az időszakban nehéz nélkülözni a tanfolyamon levő traktorosokat, esti tanfolyamon pedig a munkában elfáradt emberek tanulása nem hozna kellő eredményt. Fontosnak tartom, hogy hatóságaink keressenek olyan megoldást, amely szerint a traktorosok továbbképzése a termelő munka biztosítása mellett folyamatosan hosszabb idő alatt legyen végrehajtható. Amennyiben szükséges, a megadott határidőre a tényleges lehetőségek alapos felmérése alapján megfelelőbb időpontokat kell megjelölni. --.-:' Megyénk másik problémája a mezőgazdasági üzemek tulajdonában levő pótkocsik használatának korlátozása. Megyénk termelőszövetkezeteiben még mindig jelentős — mintegy 40-^-50 százalék — azoknak a traktoroknak az aránya, amelyek nincsenek felszerelve légfékes pótkocsik vontatásához szükséges kompresszorokkal. Ez abból adódik, hogy a múltban a traktorok-jelentős része kompresszor nélkül került eladásra. A volt gépállomások is így, kompresszor nélkül használták ezeket a traktorokat, majd később eladták a termelőszövetkezeteknek. Ebből a helyzetből adódott azután, hogy a hatósági utasításra a gazdaságok tulajdonában levő jó, légfékekkel felszerelt pótkocsikat át kellett szerelni ráfutófékes pótkocsikra, hogy azok üzemeltethetők legyenek. A közlekedési hatóságok-jelen utasítása szerint a traktorokat el kellene látni kompreszszorral, a pótkocsikra pedig visszaszerelni a légfékeket, de sem megfelelő kompresszorok, sem a pótkocsikra légfékek a kereskedelemben a szükséges mennyiségben nem kaphatók. Az újabb, módosított intézkedések sem teszik lehetővé, hogy az ideiglenesen vontatásra alkalmasnak minősített traktorok pótkocsikat vontathassanak. Ezzel az intézkedéssel a megyénk területén levő gazdaságok tulajdonát képező pótkocsik 41 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ