Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-12

967 Az Országgyűlés 12. ülése, 1968. március 29-én, pénteken 968 DR. CSANÁDI GYÖRGY: Tisztelt Ország­gyűlés ! Kedves Képviselő Elvtársak ! Varga Zsig­mond elvtárs tőlem azt kérte, hogy kimerítő és kielégítő választ adjak. Az elsőre megpróbálko­zom, a másodikra nem tudom, hogy az megfelelő lesz-e. (Élénk derültség.) Kedves Képviselő Elvtársak! Amit Varga elvtárs mondott, azzal én teljes mértékben egyet­értek, ami a közutaink állapotára, helyzetére vo­natkozik. Azt hiszem és úgy érzem, hogy ez — hiszen ő is mondta — nem Békés megyei prob­léma, hiszen utána fog Vargáné elvtársnő fel­szólalni, aki körülbelül ugyanezt fogja elmon­dani Borsod megyével kapcsolatban. Azt hiszem, itt valamennyi elvtárs egyetért abban, hogy köz­utaink helyzete nem megfelelő ahhoz a közúti forgalomhoz képest, ami most a közutakon lebo­nyolódik. És tulajdonképpen itt is van az alapvető hiba. örvendetes tény — mert kétségtelenül ör­vendetes és a mi életszínvonalunknak az emel­kedését mutatja —, hogy az utolsó tíz évben több mint ötszörösére emelkedett a gépkocsik­nak a száma, és a forgalom sűrűsége átlagban a 10 évvel ezelőttinek négyszerese. És ha összeha­sonlítjuk a rendelkezésünkre álló hiteleket, akkor azt kell mondanom, hogy körülbelül a dupláját, tehát a kétszeresét kapjuk most annak, amit tíz évvel ezelőtt kaptunk. Tehát van egy határtalan lemaradás, amely lemaradásnak a be­hozása rendkívül nehéz feladat. 1967-ben, tehát nemrégiben a KNEB egy igen alapos, részletes felmérést végzett és közutaink állapotáról jelen­tést tètt a kormánynak. A kormány behatóan foglalkozott közutaink helyzetével, hozott is bi­zonyos határozatokat, amelyeknek a realizálása természetesen nem egy-két évnek az időszaka alatt történhet meg. Megmondom nyíltan, hogy a Miniszterta­nács, amikor az 1968-as költségvetést tárgyaltuk, igen hosszasan vitatkozott arról az összegről, amelyet közútra szánni lehet, és mégis meg kel­lett állapítanunk, hogy jelenleg a közutakra nem lehet többet adni, mert azt olyan helyről kellene esetleg elvenni, ahol talán éppen olyan fontos, mint a közutaknál. A dolog lényege tehát az, hogy amikor az 1968-as költségvetést a Parlament ezelőtt két hó­nappal tárgyalta, és amikor alaposan, részlete­sen a bizottságokban, és itt az Országgyűlésen is megvitatta, a képviselő elvtársak is arra az állás­pontra jutottak, hogy a közutakra nagyobb ösz­szeget, mint amit a költségvetés biztosított, nem lehet adni. A költségvetés helyzetét ismerve nem volt mód arra, hogy valahonnan máshonnan ve­gyük el, és ezt a helyzetet végeredményben a Parlament két hónappal ezelőtt el is fogadta. Ezek előrebocsátása után engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy az utolsó éveknek az eredményeit kicsit ismertessem. Nem megyek to­vább, csak a harmadik ötéves tervre. Progra­munkat nagyon jól ismeri Varga elvtárs, hi­szen ezt mi minden egyes megyénkben az elv­társakkal részletesen megbeszéljük. Legnehe­zebb része a programunknak az, hogy a közút­hálózatunknak a gerincét — úgy is szoktuk ne­vezni: gerinchálózat, amely kiteszi a közutak mintegy 20 százalékát, de ezen a húsz százalé­kon bonyolódik le tulajdonképpen a forgalom­nak több mint a fele —, ezt a húsz százalékot kell nekünk minél előbb rekonstruálnunk, és mi­nél előbb, ha nem is egy autóutat, de legalábbis egy modern utat építenünk. És ezen a vonalon mi, meg kell mondanom, hogy azért szép ered­ményeket értünk el. A közeli hetekben, minden­esetre a balatoni forgalom megindulása előtt, fel­avatjuk az ország első autóút ját, amely Székes­fehérvárig megy, de már az építkezés halad to­vább, Székesfehérváron túl, Siófok felé dolgoz­nak a földmunkán. A Balatonnak a többi útjait is, a 7-es utat, a Balaton déli oldalán, ebben az évben Balaton­keresztúrig befejezzük; a Balaton északi oldalán a 7l-es számú utat pedig Tihanyig fogjuk teljes mértékben rekonstruálni. Ebben az évben elké­szül a 84-es számú út, .amely az egyik legköze­lebbi összeköttetést nyújtja az Ausztriából jövő idegenek részére Sopron és a Balaton között. Ebben az évben elkészül az l-es számú út Budapest—Győr—Hegyeshalomig, kivéve a győri és a komáromi átmenetet, amelyet. 1969-ben feje­zünk be. A 3-as számú, ún. miskolci úton elju­tunk ebben az évben Gyöngyösig, és a harmadik ötéves tervben el fogunk jutni Miskolcig. Ebben a tervperiódusban fogjuk a 4-es számú utat át­építeni Budapesttől Hajdúszoboszlóig. Az 5-ös számú utat folytatjuk és befejezzük ebben a har­madik ötéves tervben Szegedig és az ország­határig, 1969-ben befejezzük a budapest—pécsit folytató pécs—barcsi út rekonstrukcióját. Éppen 1969-ben fog a közös barcsi jugoszláv—magyar Dráva-híd is megépülni. Ebben a harmadik öt­éves tervben megkezdjük a 11-es számú út re­konstrukcióját, amely egy teljesen új nyomvona­lon, a Duna-kanyar nagy forgalmát fogja lebo­nyolítani. Tehát a harmadik ötéves tervben 2600 kilométer új vonalat, már rekonstruált vo­nalat építünk, és több mint két és fél milliárdot költünk ezeknek a vonalaknak újjáépítésére. Ebben az ötéves tervben több mint hatszáz mil­liót fordítunk bekötő utak építésére. És jelent­hetem az Országgyűlésnek, hogy a negyedik öt­éves tervre már mindössze száz olyan település, olyan község lesz, amelynek még nincs bekötő­útja, és egy régi adósságát törlesztjük mi né­pünknek, hogy a negyedik ötéves terv folyamán minden kétszáz főnél nagyobb településünk va­lamilyen úthálózatra, fővonali hálózatra be lesz kötve, tehát az ország vérkeringésébe minden községünk, minden településünk tulajdonkép­pen be lesz kötve. Nagyon helyesen említette meg Varga elv­társ, hogy legnehezebb problémánk a 24 000 ki­lométer útnak az állagmegóvása addig, amíg a rekonstrukciós programba bekerül. Rendkívül nehéz feladat a meglevő utak fenntartása, kar­bantartása, amire az ötéves terv folyamán több mint ötmilliárd forintot költünk, s ami azt je­lenti, hogy a harmadik ötéves tervben összesen mintegy 12 milliárd forint az, amit a költségve­tés az utak reorganizálására, felújítására és kar­bantartására biztosít. A tisztelt Országgyűlés, a kedves Képviselő Elvtársak tudják és érzik is, hogy ez nem elég. De van egy adottság, egy lehetőség, és ha arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom