Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-12

965 Az Országgyűlés-12. ülése, 1 het, sertésállományunk országos gondot okozó problémáinak megoldásában. Ismereteim szerint a Békés megyei mezőgazdasági üzemek éppen ezen területek fejlesztését tűzték ki célul, minta­üzemek építésével, a területükön rendelkezésre álló földgáz felhasználásának fokozásával. Meggyőződésem, hogy a Békés megyei kép­viselőcsoport kezdeményezése nem csupán helyi jelentőségű, hanem az ország valamennyi olyan területén, ahol a földgázellátás lehetőségei fenn­állnak — és az új országos vezetékhálózat kiépí­tése kapcsán ez a terület egyre növekszik — ked­vező feltételeket teremthet a szocialista mező­gazdasági üzemek korszerű energiaellátásának biztosítására, a velük szemben támasztott egyre nagyobb termelési követelményeknek mind ma­gasabb műszaki, energetikai színvonalon történő kielégítésére. Ennek tudatában jutottunk az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével olyan közös meg­állapodásra, mely szerint arról tájékoztathatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az interpellációban felvetett javaslatot a legrövidebb időn belül ked­vezően fogjuk elintézni. Addig is intézkedem, hogy a gázipar a szer­ződéskötéseknél a kísérő gázokat a legnagyobb kedvezmény nyújtásával adja a mezőgazdasági üzemek részére. Ezen túlmenően pedig az országos távveze­ték-rendszerről ellátható üzemek esetében vizs­gálja meg és alkalmazza maximálisan a puffer fogyasztói árkedvezményt és kísérje különös fi­gyelemmel a gazdaságosan bekapcsolható mező­gazdasági üzemek földgázellátásának ügyét. Kérem a tisztelt Országgyűlést, s kérem Kiss Pál képviselő elvtársat, hogy a hozzám intézett interpellációra adott válaszomat elfogadni szí­veskedjék. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Kiss Pál képviselő társa­mat, egyetért-e a miniszter elvtárs válaszával? KISS PÁL: Igen. ELNÖK: Köszönöm. Az Országgyűlés tudo­másul veszi-e a miniszter elvtárs válaszát? (He­lyeslés.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az inter­pelláló képviselő és az Országgyűlés a választ tu­domásul vette. Következik Varga Zsigmond képviselőtár­sunk interpellációja Békés megye közúti háló­zatának korszerűsítése tárgyában a közlekedés­és postaügyi miniszterhez. Varga Zsigmond képviselőtársunkat illeti a szó. VARGA ZSIGMOND: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Békés/megyei kép­viselőcsoport nevében szándékozom interpellálni a közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárshoz az országos és ezen belül a Békés megyei közúti hálózat korszerűsítése ügyében. Rövid leszek az előterjesztésben, hogy bővebb lehetőséget adjak a kimerítő és esetleg kielégítő válaszra. (Derült­ség.) A szocializmus alapjainak lerakása után ipari és mezőgazdasági termelésünk fokozatosan 3'8. március 29-én, pénteken 966 növekszik. Személyi és áruforgalmunk dinami­kusabbá vált. Ezek törvényszerűen felvetik köz­lekedési ágazatunk, ezen belül a közúti közleke­dés fokozott, hatványozott igényeinek kielégí­tését. A korszerű utak jelentősen hozzájárulnak a nemzeti jövedelem gyarapításához. A kérdés felvetését indokolja az is, hogy közúti hálóza­tunk jelentős állami vagyont képvisel, mint álló­eszköz, fenntartása, állagmegóvása, korszerűsí­tése fontos népgazdasági érdek. Második és har­madik ötéves tervünk időszakában értünk el szép eredményeket, de ezt az ütemet fokozni kell ahhoz, hogy népgazdaságunk közlekedéspolitikai célkitűzései ütemszerűen megvalósuljanak. A fő úthálózatra koncentrált munkák jelentős anyagi erőt igényelnek. Ennek következtében a 24 000 kilométer alsóbbrendű úthálózat fejlesztése az azokon átfutó forgalom növekedéssel, árumozga­tással nincs arányban. A megfelelő arány kiala­kítása megítélésünk szerint fontos gazdasági té­nyező. Hasonlóan foglalt állást március 5-én a Békés megyei párt és tanács együttes ülése a közlekedés-politikai koncepciók tárgyalása során. Meggyőződésünk szerint Békés megye nem áll egyedül útproblémáival. Hasonlóak képviselő­társaim gondjai is, de gondja ez kormányunk­nak is, és ezen belül gondja az Országos Terv­hivtalnak, és gondja a Pénzügyminisztériumnak is. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1968. évi útkorszerűsítési költségvetési összege megközelíti az 1,3 milliárd forintot. Ennek jelen­tős részét az 1967. évben beindított és áthúzódó munkák realizálására kell fordítani. Ez azt je­lenti, hogy az 1968. évi tervezett útkorszerűsítési program megvalósítása nem biztosítható. A költségvetési feszültség kihat minden me­gyére, köztük Békés megyére is. Megyénk 1421 kilométer állami úthálózatára eső 1968. évi rész­arányos előirányzata 32 millió forint. Ez az ösz­szeg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a megye vezetői között lefolyt éveleji tárgya­lás után 19,5 millió forintra, majd a március 15-i tárgyalás után 12,4 millió forintra csökkent. Valószínűnek tartom, hogy más megyében is hasonló a helyzet. Különös gondot jelentenek ezen belül városaink és nagyközségeink átkelési szakaszai. A megfelelő arányok kialakítása az el­mondottak alapján feltétlenül időszerű. Kérem a közlekedés- és postaügyi miniszter elvtársat, szíveskedjék tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy milyen módon látja megold­hatónak a felvetett problémákat, vagyis a közút­hálózat fokozott korszerűsítési ütemének bizto­sítását, ezzel párhuzamosan a fenntartási költ­ségek növelését, valamint a rendelkezésre álló iparági kivitelezői, valamint a növekvő igények­nek megfelelő fejlesztését. Kérem továbbá, hogy Békés megye részére az 1968. évi eredetileg tervezett korszerűsítési hi­telkeretet biztosítani, és a következő évekre a fenntartási és a korszerűsítési hitelkeretet meg­felelő nagyságrendben emelni szíveskedjék. Kö­szönöm szépen. ELNÖK: Az interpellációra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elv­társ válaszol. 40 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom