Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

SÍ Az Országgyűlés 2. ülése, 1967. július 12-én, szerdán 8á 1ère lesz szükség. A fővárosi és kerületi tanács igen körültekintően vizsgálta meg az IKARUSgyár beruházási programját és a program jóváhagyását a létszámot biztosító lakások építésétől tette függővé. A megépítésre előírt 1000 lakás és az ahhoz kapcsolódó kommunális beruházások finanszírozását azonban még a megállapított OTP-konstrukcióban sem tudja a gyár egyedül megoldani. Szükséges ezért, hogy a fővárosi és kerületi tanáccsal eddig kialakított konstruktív szellemben ez a kérdés is megoldást nyerjen. A létszámbiztosítás, így a lakáskérdés sürgősség és fontosság szempontjából semmivel sem marad el akár a gyártmányfejlesztés, akár y a beruházás kérdéseitől. Kérem tehát, hogy az erre illetékes szervek feltétlenül vizsgálják meg az autóbuszgyártás fejlesztésénél felmerült kapcsolódó beruházási kérdéseket és keressék a megoldás lehetőségét. A gazdasági életben bevezetésre kerülő minden változásnál, így -az új gazdasági mechanizmus bevezetésénél is számolni kell kisebb-nagyobb zökkenőkkel. Ezeknek az akadályoknak az elhárítása, illetve minimumra való csökkentése mindannyiunk érdeke. A vállalatoknál fel• tétlen előnyt biztosítana, ha néhány központi rendelet — például az, ami a nyereség összegét, annak elosztását szabályozza — mielőbb megjelenne. 1968-ban már az új rendeletek lesznek érvényben, tehát a régi szerint tervezni nem lehet. Márpedig a nyereség tervezése nélkül sem az 1968. évi, sem a középlejáratú vállalati terveket elkészíteni nem lehet. Ha azt várjuk a vállalatoktól, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak, akkor időt kell biztosítanunk arra, hogy a rendelet szellemét megértsék, annak megfelelően cselekedjenek és azt hiszem, hogy az év utolsó hónapjaiban megjelenő rendeletek erre egyáltalán nem vagy csak korlátozott lehetőséget biztosítanak. A másik kérdéscsoport, amelynek gyors lerendezése szükséges, az az átszervezések következtében felszabaduló munkaerőkkel kapcsolatos. Sok vállalatnál okkal vagy ok nélkül belső bizonytalanságot okoz a felsőbb szerveknél felszabadult és elhelyezésre váró munkaerők kérdése. A jelen helyzetben, amikor a normál termelési folyamat mellett a gazdasági vezetőknek kettőzött erővel kell dolgozni az új gazdaságirányítási rendszer támasztotta követelmények érdekében, nem megengedhető, hogy állásféltés vagy íróasztal-harc alakuljon ki. Tisztelt Országgyűlés ! Előttünk áll még az a feladat, hogy egyes gazdasági vezetők tudatát átformáljuk, mert még mindig vannak olyan téves elképzelések, hogy a régi mechanizmus jó volt eddig, tehát jó lenne ezután is és az csak az egyéneken múlik, hogy egy mechanizmusban miként dolgoznak. Ez önmagában véve- valóban igaz lehet. Azonban összefüggéseiben vizsgálva teljesen hibás nézet, mert hiába dolgozik az egyes ember vagy egy kisebb kollektíva képességeinek maximális kifejtésével, ha munkája eredménye a piacon nem realizálható vagy kevésbé realizálható termék termelésével nem szolgálja a népgazdaság érdekeit és ezen keresztül az ország és az egyén anyagi bázisának gyarapodását. összefoglalva azt kérem, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésének velejárójaként fellépő bizonytalanságokat gyors és hathatós intézkedésekkel korlátozzuk le. Az érdembeli tervező munkához szükséges rendeleteket a harmadik negyedév végéig a vállalatok rendelkezésére kell hogy bocsássuk. Az átszervezéseknél felszabaduló munkaerőket képességeiknek megfelelő helyre, de záros határidőn belül helyezzük el. Az IKARUS budapesti telephelyén szükséges létszámemelkedés biztosítására, illetve a lakásépítkezések beindítására a lehetőséget teremtsük meg. Az emberek bíznak és sokat várnak az új mechanizmustól. A bevezetés feltételei adottak, a végrehajtáshoz szükséges képesség és erő, úgy érzem, megvan. Csak rajtunk múlik, hogy torzításmentesen és eredményesen hajtjuk-e végre. A magam részéről a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány beszámolóját elfogadom és elfogadásra javasolom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Varga Tiborné képviselőtársunkat kérem hozzászólásra. VARGA TIBORNÉ: Tisztelt Országgyűlési Kedves Képviselő Elvtársak! Felszólalásomban a gazdaságirányítási reform és a falusi kultúrmunka néhány problémájával szeretnék foglalkozni. Helytelen lenne az a felfogás, hogy a reform csak gazdasági területre vonatkozik. Ugyanis a gazdaság és a kultúra egymástól nem választható el. Ezt az élet napról napra igazolja. A gazdasági irányítás új rendszere megkívánja a kulturális élet irányításának tökéletesítését. Új módon kell felfognunk a közoktatás és a népművelés problémáit, kérdéseit is. Nógrád megyében, benne a pásztói járásban, korábban arra törekedtünk, hogy minden községnek legyen művelődési otthona, könyvtára. Ezek az akkori követelményeknek meg is feleltek. Örültünk egy-egy könyvtárnak, művelődési otthon átadásának. A jelenlegi korszerű követelményeknek — klubfoglalkozások,, szakkörök, különböző kiscsoportos formák — már nem felelnek meg. Nagyobb ünnepségek,- színházi előadások megtartására most is jók ezek a termek. Egyre több azonban az azonos érdeklődésű körű kiscsoport; amelynek elhelyezését a jövőben jobban kell biztosítanunk. Ezek kötetlen beszélgetéseit, foglalkozásait, igen jól hasznosíthatjuk a világnézet alakításában, az ízlésformálásban, a szakmai fejlesztésben. Az elmúlt tíz évben a pásztói járásban például hét új művelődési otthon épült, de kevesen törték a fejüket azon, hogy mi történik a falakon belül. Dicsérendő is a kultúrházak gyors számszerű növekedése. A legtöbb intézmény községfejlesztésből és társadalmi munkából épült, de mire megépült a kultúrház, már nem jutott a berendezésre, bútorra. így például megyei viszonylatban még most is 126 intézményben csak 71 tv, 83 rádió és 20 zongora van. Az állami támogatás évi 9000 forint, csak fűtésre-