Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

25 Az Országgyűlés 2. ülése, 1967'. július 12-én, szerdán 26 bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme körülbelül öt százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár-, béres szociális intézkedések hatására jelentős rétegek életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeidet az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. 1967 első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményeiből arra következtethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mezőgazdaságban azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. Továbbra is kedvezően alakul a termelékenység, javul az áruösszetétel, a termelési struktúra. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghaladják a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. A jelentős fejlődés ellenére sem lehetünk még megelégedve iparunk export-képességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani, és fokozni kell termékeink versenyképességét. Szükségesnek tartottuk, hogy a jelentős eredmények ismertetése mellett ezekre a hiányosságokra, illetve feladatokra is felhívjuk a figyelmet, mert e feladatok megoldásáért az év hátralevő részében még igen sokat tehetünk és kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó eszközök. Az a követelmény, hogy terveinkben összhangot biztosítsunk a termelés, a forgalmazás és a fogyasztás között, a növekedési ütem fenntartása mellett fokozatosan csökkenjenek az aránytalan- 4 ságok, jövedelmezőbben gazdálkodjunk, javuljon a termelés szerkezete és a fogyasztás összetétele. Különös figyelmet fordítunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lényegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni kell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésből elsősorban a már folyamatban levő nagy beruházásokat folytatjuk. Ujakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mérlegelés alapján a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagy beruházást indítunk, amennyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beruházást saját erőből valósítsanak meg, és a gyorsan megtérülő befektetéseket helyezzék előtérbe. A továbbiakban is előnyben részesítjük -a vidéki ipartelepítést. Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldása mellett a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk. Hogy helyes döntéseket hozhassunk egyes ágazatokra és témákra, fejlesztési javaslatokat, műszaki-gazdasági koncepciókat dolgozunk ki. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk elkészítéséhez is. Bejelentem, hogy már megkezdtük a hosszúlejáratú tervezés előkészítő munkálatait. A következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra, 1985-ig lássuk a fejlődés főbb irányait. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy lehetőségeink reális felmérése alapján, a kormány a IX. pártkongresszus határozatainak megfelelően milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépítési tervet, és több határozatot hoztunk a lakásépítkezések meggyorsítására. Növeltük bizonyos építési anyagok importját, töröltünk a beruházások közül — hogy lakást építhessünk — egyes középítkezéseket; új beruházásokat kezdünk az építőanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembehelyezését. Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 10 000 lakás felépítéséhez biztosítunk kedvezményes állami hitelt. Célunk a magánépítkezések anyagellátásának további javítása, az építkezések ütemének meggyorsítása. Határozatot hoztunk az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint 1 600 000 dolgozót érint. Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejezzük a már korábban megkezdett munkaidő-rövidítést, a 36— ' 42 órás munkahét bevezetését. A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a növekvő önállósággal rendelkező vállalatokra bízta. Ezek a feltételek elsősorban a népgazdasági igények jobb kielégítésében, a termelés, a termelékenység, az önköltség kedvezőbb alakulásában, a munka- és üzemszervezés lényeges javításában jelölhetők, meg. Reméljük, hogy a felügyeleti hatóságok és a SZOT útmutatásával ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E sokrétű feladatot jelentő társadalmi cél megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát, a termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, hogy intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább erősítik. (Taps.) A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülést, a társadalom gondoskodását juttatja kifejezésre. Erre a célra évi 400 millió forintot irányoztunk elő. A kormány örömmel vállalná a felelősséget, ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné. Szocialista humanizmusunk diktálta, hogy , törvényerejű rendelet kiadását kezdeményezzük, amely a magukra maradt idős emberekkel kötött tartási szerződésekkel elkövetett visszaélések megszüntetését szolgálja. a*