Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

23 Az Országgyűlés 2. ülése, 1967. július 12-én, szerdán 24 tározati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé az európai biztonság, valamint a közel-keleti helyzet kérdéseiről. A két határozati javaslatot az ülésszak folyamán képviselőtársaim között szétosztatom. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: 1. a Minisztertanács beszámolóját, 2. az Országgyűlés külügyi bizottságának az európai biztonság kérdéséről, valamint a közelkeleti helyzetről szóló határozati javaslatait. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a tárgysorozati javaslatot? (Igen.) Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem tartózkodott senki. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára vonatkozó javaslatot elfogadta. Napirend szerint következik a Minisztertanács beszámolója. Fock elvtársat, a Minisztertanács elnökét illeti a szó. FOCK JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! ígéretet tettem arra, hogy az Országgyűlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységéről és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről, az ötéves terv végrehajtásának eddigi eredményeiről és további feladatairól, valamint a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése során eddig tett és a közeljövőben tervezett intézkedésekről. Pártunk IX. kongresszusára készülődve a kommunisták áttekintették s megvitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését és gondjait. A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősségteljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése a társadalom teljes egyetértésével találkozott. Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyelmezett munkával reálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása, és ezt bizonyítja a március 19-i országgyűlési és tanácstagi választás eredménye: több mint hétmillió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen kifejezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrácia kiszélesedése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalma jellemzi. Belpolitikai életünk nagy fokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Párttagok, pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűek, hivők és nem hivők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat. Munkaterületüknek és társadalmi helyzetüknek megfelelő sajátos szemszögből nagy felelősséggel azt vizsgálták, mit tudnak tenni terveink megvalósításáért. A Szakszervezetek XXI. Kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a Termelőszövetkezetek I. Országos Kongresszusán a parasztság, a SZÖVOSZ tanácskozásán szintén a falusi lakosság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szövetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájával. A felszólalások, a javaslatok, az új gondolatok és a segítő bírálatok a részvevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához jelentős segítséget jelent. A kormány további munkájában felelősségteljesen szem előtt tartja az említett tanácskozásokon elfogadott határozatokat. Közös teendőink megoldásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. Tapasztalataink tanúsítják, hogy valahányszor jó politika alapján népünk tudatos alkotó cselekvésére számítottunk és erre építettünk, a közös erőfeszítésekkel mindannyiszor sikereket értünk el. Hazánkban békés építő munka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán megtárgyalt gondolatok. A soron levő teendők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak és folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Tisztelt Országgyűlés! Gazdasági építő munkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények között is megfelelő volt népgazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem nyolc, az ipari termelés hét, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy nyolc százalékkal emelkedett. Számottevő a fejlődés a munkaerőgazdálkodásban, és növekedett a munkatermelékenység . Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelő munkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek, mint az előző esztendőkben. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet-nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A