Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

23 Az Országgyűlés 2. ülése, 1967. július 12-én, szerdán 24 tározati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé az európai biztonság, valamint a közel-keleti helyzet kérdéseiről. A két határozati javaslatot az ülésszak folyamán képviselőtársaim között szétosztatom. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgyso­rozatául javaslom: 1. a Minisztertanács beszámolóját, 2. az Országgyűlés külügyi bizottságának az európai biztonság kérdéséről, valamint a közel­keleti helyzetről szóló határozati javaslatait. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a tárgysorozati javaslatot? (Igen.) Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartóz­kodott-e valaki a szavazástól? Nem tartózkodott senki. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára vonatkozó javaslatot elfogadta. Napirend szerint következik a Miniszterta­nács beszámolója. Fock elvtársat, a Miniszter­tanács elnökét illeti a szó. FOCK JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! ígére­tet tettem arra, hogy az Országgyűlés ma kez­dődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységéről és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzet­közi kérdésekről, amelyek népünket, kormá­nyunkat foglalkoztatják. A szocialista társada­lom teljes felépítése folyamatában a mi viszo­nyaink között most különös fontosságúak a gaz­dasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről, az ötéves terv végrehajtásának eddigi eredményeiről és további feladatairól, valamint a gazdasági me­chanizmus reformjának előkészítése során eddig tett és a közeljövőben tervezett intézkedésekről. Pártunk IX. kongresszusára készülődve a kommunisták áttekintették s megvitatták a meg­előző évek politikai, gazdasági és kulturális fej­lődését és gondjait. A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősségteljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő eszten­dők legfontosabb feladatainak körültekintő kije­lölése a társadalom teljes egyetértésével találko­zott. Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunis­ták jól ismerik a nép egészének vágyait, akara­tát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyelmezett munkával reálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása, és ezt bizonyítja a március 19-i országgyűlési és ta­nácstagi választás eredménye: több mint hét­millió állampolgár juttatta szavazatával egyér­telműen kifejezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormány­nak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és ered­ményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrácia kiszélesedése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalma jellemzi. Belpolitikai életünk nagy fokú megélénkülé­sét, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és ré­tegének képviselői részt vettek. Párttagok, pár­tonkívüliek, marxisták és más világnézetűek, hi­vők és nem hivők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat. Munkaterületüknek és társadalmi helyzetüknek megfelelő sajátos szemszögből nagy felelősséggel azt vizsgálták, mit tudnak tenni terveink meg­valósításáért. A Szakszervezetek XXI. Kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a Termelőszövetke­zetek I. Országos Kongresszusán a parasztság, a SZÖVOSZ tanácskozásán szintén a falusi lakos­ság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szövetségek összejövetelein az alko­tó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájá­val. A felszólalások, a javaslatok, az új gondola­tok és a segítő bírálatok a részvevők felelősség­érzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kor­mány munkájához jelentős segítséget jelent. A kormány további munkájában felelősségteljesen szem előtt tartja az említett tanácskozásokon el­fogadott határozatokat. Közös teendőink megol­dásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. Tapasztalataink tanúsítják, hogy valahányszor jó politika alapján népünk tudatos alkotó cselekvésére számítottunk és erre építettünk, a közös erőfeszítésekkel mindannyi­szor sikereket értünk el. Hazánkban békés építő munka folyik. Nép­köztársaságunk állami és társadalmi rendje szi­lárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és ha­zaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán megtárgyalt gon­dolatok. A soron levő teendők állami jogszabá­lyokban is megfogalmazódnak és folyik a végre­hajtás mindennapos szorgos munkája. Tisztelt Országgyűlés! Gazdasági építő mun­kánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bi­zottságának 1964 decemberi határozatai. Ez a ha­tározat az eredményesebb gazdálkodás feltéte­leit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körül­mények között is megfelelő volt népgazdasá­gunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem nyolc, az ipari termelés hét, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy nyolc százalékkal emelkedett. Számottevő a fejlődés a munkaerőgazdálkodásban, és növekedett a mun­katermelékenység . Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése ala­pozta meg. A termelő munkában jobban figye­lembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek, mint az előző esz­tendőkben. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet-nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom