Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-4

189 Az Országgyűlés 4. ülése, 1967. július 14-én, pénteken ' 190 cák és a tanácsok feladatait is. Most az előkészítő munkának az a fázisa következik, amikor a kormányhatározatok ismeretében az irányítás alsóbb szintjein is pontos intézkedéseket kell kidolgozni, és most arról lehet beszélni, hogy a végrehajtás megszervezésén van a sor. Nagyon gondosan, körültekintően és felelősségteljesen kell számbavennünk feladatainkat és megteendő intézkedéseinket. Ügy vélem, nem véletlen, hogy képviselőtársaim szinte túlnyomó többsége szóvá tette és szorgalmazta a kormánynál azoknak az intézkedéseknek és határozatoknak a meghozatalát, amelyek biztonsággal megteremtik annak lehetőségét, hogy az alsóbb irányító szervek, mindenekelőtt a vállalatok is megfelelően fel tudjanak készülni az új irányítási rendszer bevezetésére. Trautmann elvtárs is utalt arra, hogy most már rendkívül kevés az idő, szinte alig van néhány hónap arfa, hogy az alsóbbszintű szervek is biztonsággal elő tudják készíteni intézkedéseiket. Hozzászólásomban arról kívánok beszélni, hogy a gazdaságirányítás reformja milyen változásokat jelent a tanácsok, közelebbről a budapesti tanácsok életében. A- legfontosabb változás a döntés jogkörének nagyfokú decentralizálásában, a tanácsok hatáskörének, gazdasági önállóságának növekedésében jelentkezik. Ügy érzem, akik tanácsi területen dolgoznak, ezt a maguk részéről is teljes mértékben aláírják és támogatják. A tanácsok gazdasági önállóságát elsősorban a tanácsi tervezés és költségvetés új rendszere biztosítja. E szerint a tanácsok minden szinten maguk határozzák meg tervük kidolgozásának módszerét, tartalmát, és a tanácsok terve most már a saját gazdasági programjuk lesz. A tanácsok gazdasági önállóságát és a gazdálkodás hatékonyságát nagymértékben növeli a saját pénzbevételi források körének, mértékének bővülése és az állami támogatás hosszabb időre történő meghatározása. Ez kellő biztonságot ad a tanácsok gazdálkodásában is. A bevételi források tekintetében a saját vállalatok jövedelméből átengedett rész biztosítja többek között, hogy a tanácsok jobban gazdálkodjanak bevételi forrásaikkal, takarékosabban használják fel azokat, ami egyben lehetőséget és biztosítékot nyújt arra is, hogy a tanácsok a jövőben sokkal hatékonyabban gazdálkodjanak. összegezve azt mondhatom, hogy a tanácsok elhatározási, döntési jogköre a gazdálkodás minden területén bővül, a tervezés, a költségvetési gazdálkodás és a beruházás terén is. S úgy gondolom, nem közömbös a tanácsok önállóságának megnövekedése a szocialista demokrácia fejlődése és kibontatkoztatása szempontjából sem. A tanácsok munkájában sokkal nagyobb lehetőségek teremtődnek a helyi kezdeményezésekre. Az eddiginél még fokozottabban előmozdíthatják a társadalmi erőkben rejlő adottságokat a helyi igények kielégítésére. Ugyanakkor a választott testületek és vezetők felelőssége a mainál nagyobb mértékben jelentkezik majd a lakosság körében is. Ennek a változásnak velejárója lesz, hogy érdemibbé válik a dolgozók ellenőrzése és növekszik befolyásuk a helyi ügyek intézésében. A gazdaságirányítás reformjának a budapesti tanács területén is elő kell segítenie a szocialista termelőerők növelését, a szocialista városfejlesztést, a főváros különböző ellátottságú területeinek tervszerű, arányos fejlesztését, a kerületi tanácsok, a tanácsi vállalatok és intézmények önállóságának és felelősségének növelését. A fővárosi tanácsnak természetesen oly módon, ahogyan a kormányzat biztosította a tanácsok hatáskörének bővítését, biztosítania kell a területek és vállalatok önállóságát -is. Nem kevés lesz a tanácsok felelőssége a mechanizmusra való áttérés során, hogy biztosítani tudják a lakosság érdekeinek védelmét is. Nem kívánok erről hosszan beszélni, hiszen képviselőtársaim igen sok vonatkozásban szólottak már arról, hol és milyen mértékben jelentkezhetnek ezek a veszélyek akár az árrendezés során is, és a minőséggel kapcsolatosan is milyen széles körű feladatai lesznek e tekintetben a tanácsoknak a lakosság érdekeinek védelmében. Egészen röviden szólni kívánok arról, hogy a fővárosi tanács gazdálkodásának milyen kiemelkedő szerepe van az ország életében. Ezt elsősorban nem azért szeretném hangsúlyozni, • mintha a főváros különállóságát akarnám bizonyítani képviselőtársaim előtt. Inkább abból a szempontból említem, hogy milyen felelősségteljes munka hárul a fővárosi tanács vezetőire az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének előkészítésében. A főváros bonyolítja le az ország kiskereskedelmi forgalmának egyharmadát, az ország helyi közlekedésének 50 százalékát a főváros helyi közlekedése képviseli. A főváros jelenleg hárommilliárd forintos költségvetéssel dolgozik, és körülbelül azonos hitelforrások állnak rendelkezésre a főváros fejlesztésére is. Ez a keret a lakásépítéssel, a lakóházak felújításával, karbantartásával kapcsolatos és különböző ágazati beruházásokból és vállalati felújításokból tevődik össze. A fővárosi tanács irányítása alá tartozó vállalatok száma megközelíti a 150-et, és ugyancsak igen jelentős az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények száma is. Éppen ezért a fővárosi tanács vezetőinek és apparátusának teendői középpontjában a reform bevezetésével kapcsolatos feladatok állnak. Ahogy már erről szólottam, igen felelősségteljes és körültekintő elemző munkával kell számbavenni teendőinket, hogy a főváros pénzbevételei a jövőben is stabil alapokon álljanak és biztonságosan teremtsék meg a költségvetési szervek működését és fenntartását, a. főváros intézményeinek és vállalatainak fejlesztésével kapcsolatos fedezetet biztosító bevételeket. Ugyancsak gondos, alapos elemző munkát igényel annak számbavétele, hogy megteremtsük a fővárosi tanács harmadik ötéves tervében előirányzott fejlesztések pénzügyi forrásait, illetve megteremtsük az összhangot a rendelkezésre álló anyagi eszközök és az igények között. Ezzel Összefüggően két problémát szeretnék megemlíteni. A kormány határozata szerint a jóváhagyott beruházási előirányzatokat az új mechanizmus szabályainak megfelelően 1968— ;